Ahogy a Covid–19 járvány szinte az egész életünket átalakította, a divat fogalma is más jelentést kapott. Azóta csak bizonyos alkalmakra vesszük fel a ruháinkat, és mivel több időt töltünk az otthonunkban, ezért az olyan kényelmes viseletek váltak vonzóvá, amelyeket egyúttal nyilvános helyeken is hordhatunk.
Ebbe az irányba mozdultak el a designok is: a kortárs tervezők, mint például a Helmstedt and Sleeper easy-to-wear kollekciók bevezetésével válaszolnak a változó igényekre. A pandémiától függetlenül az új generáció már eleve sokkal környezettudatosabb, mint a korábbi nemzedékek. Azok a vállalatok, amelyek kizsákmányoló munkahelyeket tartanak fent, vagy elégetik az eladatlan feleslegüket, az emberek szemében egyre inkább nem elfogadhatóak. A divatipar mára nagyrészt bejárja az utat az újrahasznosítástól az újrafeldolgozásig, és egyre több márka, mint a Marine Serre, a Ksenia Schnaider vagy a Vinti Andrews megvalósítja a szövetek és anyagok teljes újrafelhasználását, új divatirányzatokat teremtve a kultúra, a társadalmi változások és az antropológiai mozgalmak kifejezéseként.
Mivel az online vásárlás épp nagy napjait éli, azt gondolom, az elkövetkező években a divatipar sok innovációjának leszünk tanúi, bár a divattervezők egyelőre inkább kísérleteznek az olyan technológiákkal, mint az e-textilek vagy a 3D nyomtatás – ezek a tech-ruhadarabok a közeljövőben valószínűleg nem válnak uralkodóvá. A digitális technológiákkal való kísérletezés azonban nem áll meg, és a divatipar továbbra is használja majd az online eszközökben rejlő lehetőségeket, a kiskereskedelem virtuális megoldásait. A kiterjesztett valóságot (AR) kiaknázó vásárlás lehet például az egyik olyan eszköz, ami gyors fejlődésnek indulhat.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!