A pszichológusok szerint ezt a 3 szabályt kell követned az érzelmeid kimutatásában

Egy kutatás szerint mindannyian követünk bizonyos – sokszor észrevétlen – társas szabályokat, amikor eldöntjük, hogy elrejtjük vagy megmutatjuk az érzéseinket. Ezek az úgynevezett érzelemkifejezési szabályok segítenek eligazodni a különböző helyzetekben, és jelentősen befolyásolják kapcsolatainkat is.

Sokan úgy nőttünk fel, hogy azt hallottuk: „Ne sírj!”, „Ne mutasd ki, ha valami fáj!”, vagy éppen „Mosolyogj akkor is, ha nincs hozzá kedved!”. Másokat ezzel szemben arra bátorítottak, hogy mindig őszintén mondják ki, amit éreznek. De vajon melyik a helyes út? A pszichológusok szerint nem az a kérdés, hogy ki szabad-e mutatni az érzelmeinket, hanem az, hogy mikor, kinek és milyen módon tesszük ezt.

Miért rejtjük el az érzelmeinket? 

Valószínűleg te is egészen másképp reagálsz egy munkahelyi értekezleten, mint otthon a családoddal. Míg egy közeli barát előtt könnyebben elsírod magad, idegenek társaságában inkább visszatartod a könnyeidet. Ez nem feltétlenül képmutatás, egészen másról van szó. 

A szakemberek szerint minden kultúrának és közösségnek megvannak a maga íratlan szabályai arra vonatkozóan, hogy milyen érzelmeket tart elfogadhatónak egy adott helyzetben. Az érzelmek szabályozása tehát nem azt jelenti, hogy el kell nyomnunk azt, amit érzel, hanem azt, hogy képes vagy a helyzethez igazítani a reakcióidat.

A pszichológusok szerint ezt a 3 szabályt kell követni 

A vizsgálat során a résztvevők különböző helyzetekben értékelték, mennyire tartják elfogadhatónak egyes érzelmek kimutatását. Az eredmények alapján három nagy csoport rajzolódott ki.

1. Pozitív érzelmek

Ide tartozik például:

• az öröm,
• a boldogság,
• a remény,
• a büszkeség,
• az együttérzés,
• a lelkesedés.

A kutatás szerint ezek azok az érzelmek, amelyeket szinte minden helyzetben bátran kimutathatunk. Egy őszinte mosoly, egy gratuláció vagy a lelkesedésünk megosztása általában pozitív fogadtatásra talál, akár a munkahelyen, akár baráti társaságban vagy nyilvános helyen vagyunk.

2. Haraggal kapcsolatos érzelmek

Ebbe a csoportba tartozik többek között:

• a düh,
• az irritáció,
• a gyűlölet,
• a féltékenység,
• a neheztelés.

Ezek kifejezése már sokkal kockázatosabb lehet. Az emberek általában csak közeli hozzátartozók vagy barátok előtt tartják elfogadhatónak ezek nyílt kimutatását. Nyilvános helyen vagy ismeretlen emberek előtt egy heves indulatkitörés szinte minden esetben negatív megítélést eredményezhet. Ez persze nem azt jelenti, hogy el kell fojtanunk a haragunkat, inkább azt, hogy érdemes megvárni a megfelelő időt és környezetet a konfliktus rendezésére.

3. Sérülékenységet tükröző érzelmek

A harmadik csoportba azok az érzések kerültek, amelyek kiszolgáltatottságot mutatnak:

• szomorúság,
• félelem,
• bűntudat,
• csalódottság,
• szégyen,
• lelki fájdalom.

Leginkább a közeli kapcsolatokban tartjuk elfogadhatónak. Idegenek előtt azonban sokan kellemetlennek érzik az ilyen érzelmek nyílt megélését, ezért gyakran inkább elrejtik őket.

A bűvös 3-as szabály 

A kutatás eredményei alapján a pszichológusok három egyszerű irányelvet fogalmaztak meg.

1. A pozitív érzéseket nyugodtan mutasd ki

Az öröm, a hála vagy a lelkesedés kifejezése általában erősíti a kapcsolatokat. Egy kedves szó vagy mosoly sokszor nemcsak a másik ember napját teszi szebbé, hanem a saját jóllétünket is növeli.

2. A haraggal már bánj óvatosabban 

Ha dühös vagy, érdemes előbb megnyugodni, és csak utána megbeszélni a problémát. Az impulzív reakciók könnyen olyan konfliktusokat okozhatnak, amelyeket később nehéz helyrehozni.

3. A sérülékenységet csak azokkal oszd meg, akikben megbízol

A kutatás arra is rámutatott, hogy a félelmek, csalódások vagy fájdalmak megosztása fontos része a közeli emberi kapcsolatoknak. Nem kell mindig erősnek mutatkozni, de nem is szükséges mindenki előtt feltárni a legmélyebb érzéseinket.

Az őszinteség és a helyzetfelismerés együtt működik igazán 

Sokan attól tartanak, hogy ha visszafogják az érzelmeiket, nem lesznek önazonosak. A pszichológusok szerint azonban az érzelmi intelligencia nem az érzések elrejtéséről szól, hanem arról, hogy felismerjük, mikor és hogyan érdemes megosztani őket. Az őszinteség és az empátia nem zárják ki egymást. Lehetünk nyíltak úgy is, hogy közben figyelembe vesszük a helyzetet és a másik ember érzéseit.

A valóban kiegyensúlyozott kapcsolatok alapja nem az, hogy mindig kimondunk mindent, ami eszünkbe jut, hanem az, hogy megtaláljuk az egyensúlyt az őszinte önkifejezés és a másik fél tisztelete között. Éppen ez az a készség, amely hosszú távon segíthet harmonikusabb emberi kapcsolatokat kialakítani és fenntartani.