Az önmegnyugtatás fontossága: 3 technika, amit a terapeuták is javasolnak

Az önmegnyugtatás nem azt jelenti, hogy elnyomjuk az érzéseinket. 

Az, hogy felnőttként képesek vagyunk megnyugtatni magunkat, az nem egy velünk született adottság. Ez valójában egy olyan készség, amit idővel meg lehet tanulni, sőt akár fejleszteni is. Persze sokan azt gondolhatják, hogy az önmegnyugtatás az érzések elnyomásáról szól, de erről szó sincs. Nem arról van szó, hogy úgy teszünk, mintha minden rendben lenne, amikor éppen nincs, sokkal inkább arról, hogy megállunk egy pillanatra, mielőtt súlyosan túlreagálnánk egy helyzetet vagy impulzívan döntenénk. 

Univerzális módszer nincs 

A szakértők azt mondják, az önmegnyugtatás azért is fontos, mert nem mindig van mellettünk valaki, aki képes lehet támogatni bennünket, de ha megtanuljuk saját magunkat visszabillenteni egy stabilabb állapotba, akkor az a mindennapi stressz kezelésében óriási segítség lehet. A terapeuták azonban hangsúlyozzák, mindenki számára működő univerzális módszere nem léteznek, éppen ezért lehet hasznos, ha többféle stratégiát ismerünk, melyekből helyzettől, érzelmi állapottól vagy életszakasztól függően tudunk válogatni. 

Figyeld meg, mi történik benned

Az egyik legegyszerűbb gyakorlat az, hogy egyszerűen észrevesszük, mi történik bennünk. Sokszor ösztönösen megpróbáljuk elbagatellizálni a feszültséget, és megyünk tovább, mintha nem lenne semmi baj. Pedig paradox módon néha már az is segíthet, ha megállunk egy pillanatra, és megpróbáljuk megfigyelni, hol érezzük a testünkben a stresszt. Szorít a mellkasunk? Feszes a gyomrunk? Nehéz a vállunk? Ha az adott pontra rátesszük a kezünket, és belül kimondjuk magunknak, hogy „most feszült vagyok” vagy „ez most sok nekem”, azzal nemcsak tudatosítjuk az érzést, hanem validáljuk is. A testi érintés ráadásul önmagában is szabályozó hatású lehet az idegrendszer számára.

Kapcsolódj vissza a jelenhez az érzékszerveiden keresztül

Szintén hatékony módszer lehet, ha az öt érzékszervünkön keresztül próbálunk meg visszakapcsolódni a jelenbe. Ha valami nagyon megterhelő a számunka, akkor beszűkülhet a figyelem, és hajlamosak lehetünk egy nyomasztó gondolatra vagy félelemre fókuszálni csak. Ilyenkor segíthet, ha megnevezünk néhány dolgot a környezetünkből, amit érzékelünk. Ez lehet egy illat a szobában, a takaró puhasága, a távoli forgalom zaja vagy egy korty kávé íze. Igazából bármi, ami visszaránt a jelenbe, és megtöri a negatív gondolatok ördögi körét. 

Változtass a látótereden

Meglepően gyorsan csillapíthatja a belső feszültséget, ha megváltoztatjuk a látóterünket. Mármint szó szerint. A terapeuták által is javasolt gyakorlat lényege, hogy a lassan fordítsuk jobbra a tekintetünket, majd pásztázzuk a környezetet, ezután pedig végezzük el ugyanezt a bal oldalon is. A lassú, tudatos környezetszkennelés azt üzeni a testünknek, hogy nincs közvetlen veszély, és most már nincs szükség riadóra. 

A fentiekből is jól látszik, hogy az önmegnyugtatás nem egy bonyolult vagy elvont dolog, inkább olyan apró, elérhető eszközök gyűjteménye, amik segíthetnek visszatalálni önmagunkhoz, amikor hirtelen túl soknak tűnik minden. 

(via)