A szerelem önmagában még nem garancia arra, hogy boldogok is leszünk egy kapcsolatban.
Ahhoz, hogy igazán jól érezzük magunkat a másik mellett, szükségünk van valamire, amiről talán kevesebbet beszélünk: az érzelmi biztonságra. Arra az érzésre, hogy őszintén elmondhatjuk, mi bánt, felvállalhatjuk a félelmeinket, és nem kell attól tartanunk, hogy a sebezhetőségünket egyszer ellenünk fordítják. Mindez nem azt jelenti, hogy soha nem veszekszünk, vagy mindig mindenben egyetértünk, hanem azt, hogy a nehéz pillanatokban is tisztelettel fordulunk egymás felé. De honnan tudhatjuk, hogy valóban megvan-e ez a biztonság a kapcsolatunkban, és mi történik, ha hiányzik?
Elmondhatod neki, ha valami rosszul esik? Beszélhetsz a félelmeidről anélkül, hogy kinevetne, vagy később ellened fordítaná a szavaidat? Az érzelmi biztonság azt jelenti, hogy nem kell folyton mérlegelned, mit mondhatsz ki, és mit jobb inkább magadban tartanod. Nem kell attól tartanod, hogy egy őszinte beszélgetés veszekedésbe torkollik, vagy hogy egy nézeteltérés miatt megkérdőjeleződik a helyed a kapcsolatban. Ez nem jelenti azt, hogy mindig egyetértetek, vagy soha nem bántjátok meg egymást. A különbség abban rejlik, hogyan kezelitek a konfliktusokat.
Egy elfelejtett üzenet, egy lemondott program vagy egy félvállról odavetett megjegyzés is képes elrontani a napunkat. Néha ugyanis nem maga a történés fáj, hanem az, amit belelátunk. Ha a párod nem válaszol, talán nem is a várakozás bánt igazán, hanem a gondolat, hogy nem vagy elég fontos neki. Ha egy nehéz nap után nem kérdezi meg, hogy vagy, talán egyszerűen csak arra vágysz, hogy érezd: számíthatsz rá. A konfliktusok mögött sokszor mélyebb vágyak húzódnak meg. Szeretnénk fontosak lenni a másik számára, kapcsolódni hozzá, és tudni, hogy a nehéz helyzetekben sem maradunk magunkra.
A bizalom és a biztonságérzet ritkán egyetlen konfliktus miatt rendül meg. Sokkal inkább az ismétlődő, fájdalmas helyzetek vezetnek oda, hogy idővel már nem merünk őszintén megnyílni a másik előtt.
A szemforgatás, a sértegetés és a csípős megjegyzések azt üzenik: nem veszlek komolyan. Ha rendszeresen nevetségessé válunk a párunk mellett, egy idő után inkább hallgatunk, csak hogy elkerüljük az újabb megalázó helyzetet.
Mindenkinek szüksége lehet egy kis időre, hogy megnyugodjon. Más a helyzet, ha a hallgatás büntetéssé válik, és a másik napokig bizonytalanságban tart, anélkül, hogy jelezné, mikor áll készen a beszélgetésre. Pedig egy egyszerű mondat: „Most időre van szükségem, de később megbeszéljük” segíthet abban, hogy a szünet teret adjon a megnyugvásnak, ne pedig a bizonytalanságot növelje.
A „Rosszul esett, hogy elfelejtetted a programunkat” egy konkrét helyzetről szól. A „Te mindig önző vagy” viszont már a másik személyét támadja. Ha minden probléma személyeskedésbe fordul, egy idő után egyik fél sem mer őszintén beszélni arról, ami bántja.
Amikor megosztunk egy félelmet vagy egy fájdalmas emléket, bizalmat szavazunk a másiknak. Ha később ezt ellenünk fordítja, vagy másoknak meséli el a bizalmas történetünket, könnyen megtanuljuk, hogy jobb hallgatni. A megnyíláshoz ugyanis nemcsak figyelem, hanem tisztelet is kell.
Ha a párunk egyik nap kedves és figyelmes, másnap pedig hideg és elutasító, állandóan találgatnunk kell, mire számíthatunk. Folyton figyeljük a hangulatát, a szavait és a reakcióit, próbáljuk kitalálni, mit tettünk rosszul, vagy hogyan kerülhetnénk el a következő konfliktust. Ez érzelmileg kimerítő, és idővel azt is megnehezíti, hogy felszabadultan érezzük magunkat a másik mellett.
Nem kell tökéletesnek lennünk ahhoz, hogy jól működjön a kapcsolatunk. Sokkal inkább az számít, hogyan bánunk egymással a hétköznapokban, különösen akkor, amikor valami nem úgy alakul, ahogyan szeretnénk. Fontos azonban, hogy a biztonság megteremtése ne egyetlen ember feladata legyen. Egy kapcsolatot nem tudunk egymagunkban biztonságossá tenni, ha a másik rendszeresen megaláz, megfélemlít vagy semmibe veszi a határainkat. A szeretet nem kötelez arra, hogy elviseljük a bántást.
Egy kapcsolatban nemcsak arra vágyunk, hogy szeressenek minket, hanem arra is, hogy ne kelljen folyton bizonyítanunk az értékeinket. Hogy lehessünk fáradtak, bizonytalanok vagy szomorúak, és merjünk segítséget kérni anélkül, hogy ettől kevesebbnek éreznénk magunkat.
Az érzelmi biztonság nem azt jelenti, hogy soha nem hibázunk, hanem azt, hogy képesek vagyunk visszafordulni egymás felé, bocsánatot kérni, és helyrehozni, amit elrontottunk. Legyen bennünk a biztos tudat, hogy a nehéz pillanatokban is fontosak vagyunk egymásnak. Talán ez a szerelem egyik legszebb ajándéka: amikor valaki mellett végre nem kell állandóan erősnek lennünk, nem kell találgatnunk, és nem kell félnünk attól, hogy ha megmutatjuk valódi önmagunkat, elveszítjük őt. Egyszerűen csak megpihenhetünk a szeretetében.
(via)
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!