Vibráló pop-art tele élettel

Radák Eszter képei téged is felfrissítenek!

“Négy évszak, ha még egyáltalán van olyan…” ez a címe Radák Eszter legutóbbi kiállításának, amit a Virág Judit Galériában mutattak be. Képei a tőle megszokott módon tele vannak élettel és könnyedséggel, egyszerűen öröm rájuk nézni.

A képek címei ezt még tovább fokozzák, mert a művészre jellemző módon mindig ironikusak, vagy egyenesen viccesek, ami újabb réteget ad jelentésükhöz. Csak néhány példa: „A macskák ilyenkor mit látnak?”, „Vendégháznak oké, szépen kipofozták, de régen hová rakták az emberek a cuccaikat?”, „Király itt, de annyira vacogok, hogy mindjárt elharapom a nyelvem.” A címek gyakran idézetek, melyek bárhonnan érkezhetnek, akár a művészettörténetből vagy a saját kortársaktól is.

Az elnevezésekkel Radák Eszter célja, hogy az enteriőrök és a tájképek statikusságát, merevségét kicsit oldja és behozzon egy közös megélt élményt, amin keresztül a nézők már könnyebben kapcsolódhatnak hozzájuk. „Meg akarom adni a lehetőségét annak, hogy amikor ezt valaki elolvassa, meglegyen az az érzete, hogy ez mi is, vagy legalábbis elnevesse magát. Nagyon statikusak a képek, nagyon megkomponáltak, mert rosszul rajzolok, így nagyon ki kell találnom, hogy mit csinálok. Nálam a rajzolás hosszabb ideig tart, tudatosabb, a szín viszont ösztönösen jön. De mivel ilyen merevek a képek, ezt oldom egy szóviccel, olyan szöveggel, ami behúzza a szemlélőt.” – mondta.

Radák Eszter már az egyetemen elkezdte a színekkel való kísérletezést, ez foglalkoztatja a legerősebben. Kutatása nagyon módszeres és átgondolt, amit nem feltétlenül érzékelhetünk, mert mi csak a látványos, színekben tobzódó enteriőröket és tájképeket látjuk, melyeket azonnal hazavinnénk.

A kiállítás képei az európai tájak gazdag színvilágát jeleníti meg, sokszor megmutatva, hogyan igyekeznek az emberek belakni a környezetüket, még magát a természetet is. A szobafestészet tehát lényegében kiköltözik a tájfestészetbe.