Hallgatnál, olvasnál, néznél valami újat? Itt a szerkesztőség aktuális ajánlója!
Zene: Nagyjából a karanténállapot bekövetkeztével egyidőben találkoztam az egyik filmes blogon egy videóval. Ebből aztán két dolog következett. Egyrészt egyetemista korom óta először újra hatalmas kedvet kaptam a filmművészet nagy klasszikusaihoz, másrészt – miután a Shazam elárulta a videó alatt futó szám címét – elkezdtem Ludovico Einaudit hallagtni. Az olasz zongoraművész-zeneszerzőt eddig legfeljebb az Északi-sark úszó jégtáblái között felvett zongorajátékáról ismertem, de most alaposabban végighallgattam néhány albumát. Ennél megnyugtatóbb zenét pedig nemigen találni ezekben a nyugtalanító időkben – már amennyiben valaki kedveli a finom, meditatív, hosszú csöndekkel operáló dallamokat, és azt, ha a komolyzenét keverik ambienttel. Alvás előtt, olvasás mellé, szorongás ellen.
Film: Szerintem Hajdu Szabolcs és a Látókép Ensemble csinálja évek óta az egyik legjobb magyar színházat, az Ernelláék Farkaséknál mindkét változata fantasztikusan jó volt, az Egy százalék indiánt, amint lehet, újranézem. Szóval alig vártam az új filmet, és nem is csalódtam. A Békeidő kis kamaradrámákon keresztül elég pontosan adja vissza azt, amiben és ahogyan élünk: az általános frusztrációt, a bántó kommunikációt, a mindennapi agressziót, a hatalmi manipulációkat. A film egyszerre vicces és nyomasztó hangulatáról néha Jim Jarmusch, máskor David Lynch juthat az eszünkbe, a Freakin’ Disco zenéje mellett pedig halkan szól a migránshíradó. És imádtam azt a szemérmetlen húzást is, hogy Schilling Árpád játszotta el... De ez már durva spoiler lenne.
Sorozat: Éljen, hurrá, megérkezett a Megszállottak viadala (Killing Eve) harmadik évada (HBO Go)! Van mit várnom hetente, a jó híreken kívül. Mivel a Twin Peaksen és a Fargón nőttem fel, nagyon közel áll hozzám ez a műfaj. Azt szeretem benne, hogy senki sem tökéletes. Épp ellenkezőleg, minden egyes karakter nagyon sebezhető és sokkal árnyaltabb a jó/rossz skatulyánál. Imádom!
Könyv: Végigolvastam Elena Ferrante négy részből álló Nápolyi regények sorozatát, ami nagyon tetszett. A regényekben két barátnő, Lila és Elena sorsát követhetjük nyomon 60 éven át. Ferrante nőalakjainak életén keresztül sok kérdés felmerül az olvasóban a női léttel, a társadalommal, a barátsággal kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy a négy regény széles körben élvezhető, mert adott egy fordulatos történet, ami gondolatokat ébreszt, emellett külön örömet okozhat azoknak is, akik szeretik a gyönyörűen megkomponált szövegeket.
Sorozat: Igazából már azelőtt tudtam, hogy piszkosul jó lesz a Netflix és az ESPN tízrészes sorozata, a The Last Dance, hogy egy percet is láttam volna belőle. Nem csak azért, mert szűken értelmezve Michael Jordanről, tágabban pedig a '90-es évek verhetetlennek tartott Chicago Bulls-áról szól, de azért is, mert olyan háttértörténeteket tár fel, amik akkoriban, amikor a közösségi média még egy nem létező kifejezés volt, csak a legbelső kör előtt voltak publikusak. A The Last Dance úgy készülhetett el, hogy az ESPN TV-csatorna végigforgatta a csapat 1997/98-as szezonját, a publikálási engedélyt viszont csak Jordan, illetve az NBA adhatta meg. A kosárlegenda szerint mostanra jött el az ideje annak, hogy mindenki meglássa, miért is ő a legnagyobb, nekünk pedig annak, hogy újra átélhessük azt az őszinte, döbbent rajongást, amit gyerekkorunkban éreztünk.
Film: A Netflix megvásárolt egy csomó gyönyörű rajzfilmet a legendás japán, rajzfilmeket készítő Ghibli stúdiótól, amik akkor is hatalmas élmények lennének, ha nem értenénk a szöveget. A történet csak hab a vizualitás varázslatos tortáján. Külön ajánlom a Chihiro szellemországbant, a Ponyót, A vadon hercegnőjét és a Totoro - A varázserdő titkát. Hayao Miyazaki 2013-ban visszavonult, így több ilyen ékkő nem lesz.
Sorozat: Ritkán nézek sorozatokat, de a Black Monday (HBO Go) levitte a fejem. 1987-ben járunk a Wall Streeten a híres krach előtt: minden bróker a legnagyobb, legmocskosabb üzletre hajt két (három, négy, húsz) csík kokain között, az egész pedig a korszak már-már vulgáris power-esztétikájával van nyakon öntve. Iszonyúan viccesek és jó értelemben eltúlzottak a karakterek, a fehér elitklubba felkapaszkodott, fekete Motól és Dawntól kezdve a bénácska eminensnek tűnő Blairen át a parókás családapa Keith-ig, de a mellékszereplők közt is akadnak gyöngyszemek. A píszíséget hírből sem ismerik, és mindenki nagyon rafkós (vagy annak hiszi magát, amíg őt is át nem verik a palánkon). Vigyázat: néha sportot űznek az „annyira rossz, hogy már jó” típusú szóviccekből is.
Doku: Pár napja néztem meg Szabó Réka 2019-es dokumentumfilmjét, A létezés eufóriáját. Nehéz szavakba önteni az élményt, de régóta a legszebb dolog, amit láttam. A szintén Szabó Réka által rendezett Sóvirág című táncelőadás születését követi nyomon, amelyben Fahidi Éva, akkor 90 éves Auschwitz-túlélő és Cuhorka Emese fiatal táncművész dolgozza fel Éva néni életét. Egyrészt fantasztikus látni, hogy Fahidi Éva mennyire nem felel meg a sztereotipikus idős-képnek, hogy mennyire nyitott és vállalkozó kedvű. Másrészt persze ott a súlyos trauma, hogy kiirtották a családját, amit táncnyelvre kell lefordítani – szóval papírzsepi nélkül nem érdemes nézni. Ez a film egy szóban: felemelő. Már csak a Sóvirágot kellene valahogy bepótolni.
Zene: Az elmúlt hetek legnagyobb himnusza nálam a Love Is A Drug című szám az Empress Oftól. Végtelen sokszor meghallgattam, teljesen hipnotikus, nem tudom megunni. És nagyon szeretnék rá egy igazi buliban táncolni, remélem, nem kell sokáig várni erre.
Sorozat: A maratoni sorozatnézés teljesen kikapcsol, legszívesebben vígjátékokat, krimiket és thrillereket fogyasztok. Legfrissebb kedvenceim a Netflixről egy fekete komédia, a Halott vagy (Dead to me) Christina Applegate-tel és Linda Cardellinivel, illetve egy régebbi sorozat, az addiktív Bloodline, csupa zseniális alakítással.
Színház: Csütörtökönként az angol National Theatre a Youtube-csatornáján egy-egy hétre műsorára tűzi azokat a zseniális színdarabjait, amiket korábban csak a National Theatre LIVE vetítéseken lehetett látni. Mind a repertoár – Shakespeare rajongók figyelem! –, mind a rendezés és a szereposztás kihagyhatatlan, a színpadi látvány és a vágás nagyon profi, minden perce élmény. Már nagyon vártam, hogy a Frankenstein c. darabot újra megnézhessem, most mindkét, váltott szereposztásban: Benedict Cumberbatch és Jonny Lee Miller alakította a főszerepeket, Danny Boyle rendezésében. Néhány éve már láttam Cumberbatch-csel a Szörny szerepében, pont akkor tombolt a Sherlock láz, ebben a darabban pedig megmutatta, hogy kőszínházi szerepeiben is remekel. Május 21-től jön A vágy villamosa Gillian Andersonnal, június 4-től pedig a Coriolanus Tom Hiddlestonnal a főszerepben. (A darabok angol nyelvűek.) Ráadás: minden hónap utolsó hétfőjén, angol idő szerint 19 órakor a színház Youtube csatornáján és Facebook oldalán Home Quiz, Dame Helen Mirren és Sir Ian McKellen vezetésével!
Sorozat: Abszolút az aktuális kedvenc Netflix-sorozatok közé tartozik az Unorthodox, illetve The Sinner - mindkettőt egy nap, vagy éjszaka alatt néztem meg.
Könyv: Margaret Atwood műveit olvastam/olvasom, az Alias Grace-t (aminek a filmsorozat-verziója is nagyon jó) és Az ehető nőt. A szolgálólány meséje után kíváncsi voltam erre a két könyvre is.
Kiállítás: David Lynch Small stories / Kis történetek című fotókiállítását ajánlom, ami már virtuálisan is elérhető a Műcsarnok oldalán. Nagy kedvencem a Twin Peaks, és Lynch azóta még közelebb áll a szívemhez, amióta elolvastam különleges (ön-)életrajzát (Aminek álmodom), melyet félig ő, félig pedig egyik legközelebbi munkatársa írt.
Sorozat: Nemrég a Jacob védelmében című thrillersorozatot kezdtem el nézni Chris Evans és Michelle Dockery főszereplésével, akik egy gyilkossággal vádolt fiú szüleit alakítják. Még csak öt rész elérhető, de szerintem megérte, hogy Amerika Kapitány otthagyta a Marvel univerzumot, mert remek választás volt erre a szerepre. Persze alapból nem véletlenül lett bestseller a könyv, és szerencsére nagyon izgalmas sorozatot hoztak össze az alkotók.
Összeállította: Kiss ImolaAz általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!