Menő dizájntáskák kortárs művészek és roma varrónők együttműködésből

A dányi romatelepen élők készítik azokat az egyedi táskákat, amelyeket kortárs művészek illusztrációi díszítenek.

Egyedi mintájú Esély Táska-kollekció mutatkozik be a Bura Galéria november 28-án nyíló SHANCO, MOZGÁSBAN című kiállításán. A táskákat a Bagázs Közhasznú Egyesület jóvoltából öt – a társadalmi mobiltás és az identitás kérdéseit feszegető – roma és nem roma származású művész és a romatelepen élő varrónők közötti kooperáció keltette életre. A kiállítás az ART WEEKEND BUDAPEST (AWB) kiemelt eseménye, amelynek idei témája a mozgás, a mozdulat. 

A Pest vármegyében található Dány romatelepén hagyományőrző oláh cigány közösség él, ahol a nők jellemzően háztartásbeliek vagy közfoglalkoztatottként dolgoznak. Egzisztenciális támogatásukra a Bagázs csapata egy olyan önfenntartó projektet, társadalmi vállalkozást dolgozott ki, amely hosszú távon megélhetést biztosíthat több telepen élő nő számára.

Megélhetés és magas művészi érték

A program keretében a dányi varrónők táskákat készítenek, amelyek értékesítéséből önálló jövedelemre tehetnek szert. Ez a bevétel lehetőséget ad számukra, hogy saját megélhetésüket és családjukat támogassák, így a vállalkozás egyre önfenntartóbbá válik, ahogy egyre több lehetőséget kínál a romatelepeken élő nőknek. A programhoz öt kortárs magyar művész csatlakozott, akiknek a társadalmi mobilitás témában készített alkotásai grafikái díszítik a táskákat. Az eladásokból befolyó összeg nem csak a varrónők és a művészek megélhetésére, hanem a vállalkozás fenntarthatóságára, hosszú távú piacképes működésére is fordítódik.

A projektről dr. Both Emőke, a Bagázs Közhasznú Egyesület társelnöke elmondta, hogy a koncepció kitalálásánál fontos szempont volt, hogy az elkészült táskák ne csupán jótékony célból megvásárolható kézműves termékek legyenek, hanem olyan menő dizájntárgyak, amelyek a hétköznapi funkcionalitás és a művészet határvonalait képesek áthidalni.

A különleges szövettáskákat a megnyitótól kezdve a galéria kiállítótermében, a Bagázs online adományboltjában lehet megvásárolni.

A SHANCO x Bura projektben résztvevő művészek és alkotásaik:

• Poór Dorottya képregényei női közösségek mindennapjait és identitáskeresését mutatják be. Kíváncsisága, a nők életét befolyásoló társadalmi mobilitás lehetőségeire irányul. Finoman kérdőjelezi meg a hagyományos női szerepeket, vizsgálva, hogyan alakíthatják át a nők saját helyzetüket a modern identitások kialakítása érdekében. 
• Juhász Nóra a Dányban található SHANCO projekt helyszínét digitális képeken örökíti meg. A romatelep, mint településrész még a Google Maps térképein sem jelenik meg, ami kérdéseket vet fel a település viszonyáról saját lakóihoz. A fotóművész által megalkotott digitális terek új narratívát teremtenek, felhívva a figyelmet bizonyos társadalmi osztályok láthatatlanságára, ami gátja a társadalmi mobilitásnak. 
• Galyas Denerak Dóra fotósorozata az édesapjával való kapcsolat újjáépítését dokumentálja, aki fiatalon néptáncolt, színészkedett és zenélt, de ezt a társadalmi előrejutás érdekében fel kellett adnia. Közös fotóik elsősorban családi kötelék erősítését segítik, de rávilágítanak a társadalmi mobilitással járó személyes áldozathozatalra, és hogy a kulturális háttér mennyire magában hordozza az egyéni lehetőségeket. 
• Horváth Anita művészete a roma női identitás komplex világát mutatja be, a patriarchális elnyomással való szembenézést állítva a középpontba. Munkái bemutatják a hagyományok és az autonómia közötti feszültséget; a roma nők útját a társadalmi mobilitás felé és női önállóságuk megteremtésének a kihívásait. 
• Oláh Norbert bővülő sorozatában az űrutazás metaforáján keresztül vizsgálja a roma identitás és a társadalmi mobilitás kérdéseit. Disztópikus és sci-fi elemeket ötvöző alkotásai a roma közösség kihívásait és lehetőségeit tükrözik. Oláh barátait és pályatársait különböző jelenetekbe helyezve a roma kultúra láthatóságára koncentrál, egy jövőbeni űrutazás humoros képeinek a segítségével. Munkái nemcsak a roma identitás rejtett aspektusait tárják fel, hanem ironikus és elgondolkodtató társadalomkritikát is megfogalmaznak.