Ezüstbe foglalt önszeretet – egy különleges ékszerkollekció, ami a szívhez vezet

A mentális egészség az utóbbi évek egyik legtöbbet emlegetett témája: tanácsok és gyors receptek ezrével keringenek az interneten és a közbeszédben, miközben a valódi megújulás és önazonosság titka ritkán fér bele egy motivációs mondatba. Az önelfogadás nem póz, hanem munka – türelem, figyelem és következetesség kérdése. Fekete Fruzsi új kollekciója, a TREAT ennek a belső munkának az ezüstbe öntött története: önszeretet, magabiztosság és a mentális egészség művészi formában.

Fruzsi Fekete TREAT névre keresztelt ékszerkollekciója közelebb hozhat önmagadhoz.

Örömteli alkotás

„A tavalyi évben egy komolyabb mélypontra érkeztem szakmailag” – meséli Fekete Fruzsi a kollekció születése kapcsán. A folyamatos megfelelési igény, az állandó összehasonlítás, az Instagram villódzó világa és a látszólagos sikerekért folytatott verseny lassan elvette tőle azt, amiért eredetileg alkotni kezdett.

A figyelmem egyre nagyobb mértékben a külső sikerek méricskélése, illetve a másokkal való összehasonlítás felé fordult. Ezzel párhuzamosan egyre távolodtam attól, amit eredetileg az alkotás jelentett számomra.

Amikor felismerte, hogy a külső elvárások és a belső bizonytalanság felőrölték, az alkotói hozzáállás újratervezésével reagált. A gyöngyfűzéshez sokunk számára a gyermekkori szabad, konvencióktól és elvárásoktól mentes, játékos létrehozás érzése, emléke fűződik, Fruzsi ezen az intuitív módszeren keresztül talált vissza egy felszabadult, örömteli alkotói állapothoz. 

Ugyanazt az élményt kerestem, amit gyerekkoromban: amikor nem volt tétje semminek, csak a színek, a formák, a mozdulat öröme számított.

Ez a visszanyúlás a kezdetekhez lett a TREAT kollekció alapja – annak a felismerésnek a tárgyiasult lenyomata, hogy az önmagunkra figyelés, és akár a gyógyulás, nem nagy döntésekben, hanem apró, ismétlődő, örömteli mozdulatokban, mozzanatokban kezdődik. 

Az ösztön és a tudat párbeszéde

A TREAT a korábbi kollekciók organikus folytatása, mégis egy új hang. A Leaves kollekció romantikus, lírai világát a Curves játékossága követte – a formák minden irányból mást mutattak, a térbeliség szabadságát ünnepelve. „A TREAT esetében még mozgalmasabb ékszerek születtek. Számomra ez az érzés olyan, mintha egy dobozból feszíteném szét a falakat – egy olyan robbanás, egy tűzijáték, amely felszabadít.” A kollekció így nemcsak formai, hanem érzelmi fejlődést is tükröz: a korábbi szelíd ívek helyét a felszabadulás lendülete veszi át. Ez a robbanásszerű energia viselőik visszajelzéseiben is tükröződik – Fruzsi számára ez az egyik legmeghatóbb élmény. „Látni a vidámságot, örömet amikor a vásárlók felpróbálják a darabokat egy olyan érzés, ami újra és újra a legcsodálatosabb élmény számomra. Az a kirobbanó öröm, ami bennem volt alkotás közben, rajtuk is érződik.

Megható számomra, amikor valaki büszkén viseli, amit én készítettem, és az, hogy egy rosszabb napon az én alkotásom lehet az örömforrás mások számára.

Viselhető műalkotások

Fruzsi fontos szempontnak tartja annak vizsgálatát, hogyan fonódik össze az intuitív és a tudatos döntéshozatal az alkotásban. „Van egy elvontabb része, a bennem megjelenő érzések, amiket át szeretnék adni, aztán jön a tudatos rész: súly, viselhetőség, arányok, az, hogy a koncepció kis méretben és nagyobb, statement darabokban is működjön.” A kollekció egyszerre vibrál és fegyelmezett: a dinamikus formák mögött ott a precíz szerkesztés, a „robbanás” mögött a hordhatóság pontos mérnöki logikája. Ez a párbeszéd teszi a darabokat mindennapi kísérővé és kisméretű, hordható műalkotássá.

Önjutalmazás, feltételek nélkül

A viaszveszejtéses eljárás – melynek során az alkotó ujjnyomai, sőt, Fruzsi hisz benne, hogy érzelmi állapota, alkotói energiáinak lenyomatai is megőrződnek a méhviaszban – a TREAT kulcsa. „Minden mozdulat, minden rezdülés benne marad: ezek a tárgyak a lelkiállapot lenyomatai.” A fehér ezüst játékos, lendületes ívei összegubancolódott zsinegre, ajándékszalagra, kibomló masnira emlékeztetnek; formák, amelyek az elakadás és a felszabadulás közti pillanatot rögzítik. A kollekció címében ott a program is: TREAT – bánj jól magaddal. Az ékszerek sokat többet jelentettek puszta kiegészítőnél, divatelemnél. „Az ékszerek különleges tárgyak az ember életében” – mondja. – „Bár alapvetően a ruháink azok, amiket minden nap viselünk, ebből kifolyólag azok lehetnek az elsődleges önkifejezés platformjai, de egy kiegészítő nagy mértékben hozzájárul ahhoz, ahogy érezzük magunkat. Kiegészíti a megjelenésünket, sőt, akár kommunikál helyettünk, értünk” Fruzsi szerint az ékszer a hangulat tükre is lehet.

Ha valakinek arra van szüksége, hogy aznap megszólítsák, hogy kapcsolatba lépjenek vele, könnyen lehet, hogy nagyobb, látványosabb darabot vesz fel. Amikor viszont csak elbújna, és nem szeretné, hogy bárki hozzászóljon, akkor kisebb ékszereket választ – vagy éppen semmit.

A TREAT kollekció egyik legfontosabb üzenete az önjutalmazás természetessége: hogy a figyelem, amit magunknak adunk, nem feltétlenül kell, hogy teljesítményhez, elért eredményhez kötődjön. „A jutalmazás nagyon fontos – mondja Fruzsi –, de nem kellenek hozzá nagy tettek, cselekedetek. Azt a gondolatot, hogy megérdemlek valamit, nem kell kondiciókhoz kötnünk, mert akkor is érdemes, sőt fontos megajándékoznunk magunkat, szeretettel magunk felé fordulnunk, látnunk saját értékeinket, amikor épp nehezebb napunk, időszakunk van.”

A gyógyulás útja

Fruzsi tudatosan engedte el a közösségi platformok diktálta tempót. „Már nem az vezérel, hogyan mutat az Instagramon. Nem egy professzionális mázat, mindig csillogó képet szeretnék mutatni magamról, hanem őszinteséget.” Az alkotáshoz vezető erőforrásokat újra beemelte az életébe: olvasás, színház, beszélgetések – nem zajszűrésként, hanem valódi szellemi feltöltődésként. „Nagyon szerettem olvasni, de a munka éveiben ez teljesen elmaradt. Aztán úgy döntöttem, ennek véget vetek, és ez a döntés is része lett a gyógyulásnak” – meséli. A kulturális érdeklődés, az olvasás és az irodalom iránti vonzalom nemcsak az életébe, hanem a kollekcióba is visszatért: a kampány arcának Ott Annát kérte fel, akinek könyvklubja inspirációt jelentett számára. „Az, hogy valaki időt szán egy könyvre, számomra szintén TREAT.”

viselhető gondolatok

„Azt szeretném, hogy aki viseli ezeket az ékszereket, ne kételkedjen magában.” Fruzsi nem divatcikként tekint a munkáira, hanem „viselhető gondolatként”: egyedi, egyszeri formák, amelyek nem trendhullámokra ülnek fel, hanem hosszú távra készülnek. A TREAT arra bátorít, hogy a tükörben ne a hibák listáját keressük, hanem a saját erőnket. „Hiszek benne, hogy ezeknek a tárgyaknak energiája van, és amit beleteszek, az jut át a viselőhöz is.” A kollekció így nemcsak esztétikai elem, hanem egy felhívás az önmagunkhoz-fordulásra: megtanulni megállni, pihenni, észrevenni a jó napok alatt az apró örömöket, a rossz napok mögött a lehetséges irányt.

Saját hang, őszinte alkotás

Fruzsi szerint az alkotói pályán az egyik legnagyobb kihívás megtalálni az egyensúlyt a trendek figyelése és a belső hang megőrzése között. Azoknak, akik most kezdik a pályát, talán még nehezebb megtalálni a saját, autentikus hangot a közösségi média zajában. „Először azt kell végiggondolni, mit szeretnénk üzenni. Ne logót, ne csomagolást tervezzünk először, hanem koncepciót a lelkünkben. Mi az, amit át akarunk adni? Miért választottuk ezt a szakmát?” Ő maga a személyességben, az őszinteségben látja a megkülönböztető erőt. „ A saját érzéseimet, a mentális állapotomat vetítem ki az ékszereken keresztül, fontos számomra, hogy megmutatassam az alkotó és az alkotás közötti viszonyt. Ha ezt őszintén át tudom adni, akkor biztos, hogy lesz, aki kapcsolódni tud hozzá.”

Nem kell mindennek csillognia

– teszi hozzá. „Sok ékszer a feltűnést keresi, de én abban hiszek, hogy az igazán értékes darabok örökérvényűek. Ezek nem divathullámok termékei, hanem generációkon átívelő, tartalmas és értékes műtárgyak. Szeretek az ékszereimre nem pusztán kiegészítőkén, hanem hordható műalkotásokként tekinteni.”

mindennapok terápiája

Egy ékszer is lehet az öngyógyítás, a mindennapok terápiájának része. A TREAT nem végzi el a munkát helyettünk – de eszünkbe juttatja, hogy a gyógyulás útja létezik, és minden egyes, gondosan formált ezüstívben ott a bizonyíték: a figyelem, amellyel önmagunk felé fordulunk, idővel formát ölt. „Nem akkor leszek jó tervező, ha állandóan, erőn felül dolgozom és teljesítek. Hanem akkor, ha visszatalálok ahhoz az örömhöz, amiért elkezdtem és ez az ékszerekben is érezhető. A TREAT ennek a visszatalálásnak az emlékeztetője és művészi kifejezése.”