Sztár a doboknál
„Nincs abszolút ritmusérzékem, nincs abszolút hallásom, viszont abszolúte szeretem a hangszeremet” – nyilatkozta az ütőhangszerek sztárja, akit legközelebb a Müpában hallhatunk. A salzburgi születésű művész április 24-én a Percussive Planet Ensemble társaságában Orff Carmina Buranája mellett Fazil Say The Bells (A harangok) című darabjában szólaltja meg az ütőhangszerek arzenálját. A harangok nem véletlenül került egy estére Orff népszerű művével: az Egdar Allan Poe versére született mű a Carmina Burana párdarabjának számít.
Grubinger járt már nálunk korábban is, két éve például a BBC Filharmonikus Zenekarral lépett fel ugyancsak a Müpában. Akkoriban újságírói kérdésre elárulta, szintén ütős édesapja példáját követve kezdett el ezekkel a hangszerekkel foglalkozni, eredetileg azonban arról álmodozott, hogy egyszer talán a U2-hoz vagy a Police-hoz hasonló rockegyüttesben fog dobolni. De aki Salzburgban születik, azt kezdettől fogva körülveszi Mozart konkrétan és a komolyzene úgy általában, nem csoda, hogy végül Grubinger is a klasszikus és a kortárs komolyzene mellett kötött ki.
Lenyűgöző virtuozitásán túl a művészt azért is nagy élmény élőben hallani, mert az embernek az a benyomása alakul ki, mintha amit játszik, az akkor, abban a pillanatban születne meg. Oka lehet ennek az, hogy Grubinger saját bevallása szerint mindig mindent fejből játszik, mert zavarná a kottaállvány. „Megfoszt attól a szabadságtól, hogy kommunikáljak a karmesterrel, a zenészekkel és a teremben ülő közönséggel” – fogalmazott egy interjújában. A másik oka pedig, ahogy mondja, hogy az ütősök azzal a problémával – vagy lehetőséggel – szembesülnek, hogy nincsenek háromszáz évre visszanyúló hagyományaik. Ahogyan játszanak, az közel jár az improvizációhoz. „Az ütőhangszereknek minden területen megvannak a gyökerei, a tangóban, a szambában és a salsában, a rockban, a funk-zenében, a kortárs zenében, az afrikai törzsi zenében, a japán taiko-dobstílusban. Ezekben mind központi szerepet játszanak az ütősök.”
A budapesti hangverseny programja is azt bizonyítja, hogy a muzsikus szívesen kísérletezik újdonságokkal. Néhány éve például gregorián korálokat vettek fel dobokkal, ami abszolút új megközelítésnek számít, és hozzá a latin szövegeket is ő fordította le. „Nagyon szívesen játszom nagybőgőn, ezen kívül zongorán és blockflötén is, de az ütősöknél éreztem azt mindig, hogy ezt akarom csinálni – fogalmazott. – Ez az én hangszerem.”
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!