3 nő, aki legyőzte a betegséget

Történetek küzdelemről és gyógyulásról

Szentesi Éva: Hamvaimból

„Te vagy a felelős a saját testedért!” – mondja a szerző, aki a könyvében saját gyógyulása történetét meséli el. 2011 óta foglalkozik írással, az eredeti szakmája díszlet- és jelmeztervező. 2013 decemberében diagnosztizáltak nála áttétes méhnyakrákot. Ekkor határozta el, hogy betegségét nem kezeli magánügyként, hanem kiáll a nagy nyilvánosság elé, és elindította rákellenes kampányát. A kampány hatására több száz nő ment el szűrésre, köztük volt olyan is, akinek még éppen időben fedezték fel a rákmegelőző állapotát. A kampány tízezrekhez jutott el, segítve ezzel a bajba jutottakon, illetve a hozzátartozókon. Azóta a kampány önálló életre kelt, a szerző pedig különböző közösségeknek tart előadásokat a betegségről, túlélésről, halálról, kitartásról és gyógyulásról. Már eddig is nagyon sok nő életét mentette meg azzal, hogy kiállt a nyilvánosság elé a saját történetével. Bármelyikünkkel megeshet, amit átélt. Akik elolvassák ezt az őszinte könyvet, és tesznek is önmagukért valamit, nagyon sok fájdalomtól megkímélhetik magukat, ha komolyan veszik az üzenetét.

Eszterhai Katalin: Akaratunk gyógyereje

A könyv hosszú évek óta Kanadában élő, civilben dokumentumfilmes rendező és producer szerzője három évvel ezelőtt egyik napról a másikra elveszítette a bal szeme látását, és az orvosok semmi jóval nem biztatták: azt mondták, nyugodjon bele, hogy a bal szemével soha többé nem fog látni. Az első reakciója az önsajnálat volt, haragudott a világra, és, ahogy ő mondja, „rozsdásodott a lelke”. Aztán egy éjszaka kolibrivel álmoodott, amiről azt tartják, angyali üzenetet jelent. Ennek nyomán kilépett az önsajánlatból, és kutatni kezdett, melyek azok az ételek, italok, fűszerek, gyümölcsök, magatartásformák és gyakorlatok, amelyek segíthetik a látás visszanyerését, olvasott az ősi keleti gyógymódokról és a modern orvostudomány kutatási eredeményeiről egyaránt.

„A könyvet azért írtam meg, mert én hiszem, hogy minden meggyógyítható, csak meg kell rá találni a megfelelő módszert – mondja a szerző. – Van  lehetőség a gyógyulásra, arra, hogy újrakezdjünk, próbálkozzunk. Én szívesen beszélek mindarról, amit tanultam, amiben hiszek, és amit napról-napra gyakorlok. A könyvből kiderül, hogy az évek során sok mindent leromboltam és újraépítettem az életemben. Tapasztalatból tudom, hogy a gondolatainknak és a kimondott szónak teremtő ereje van, mindaz, amit leírtam, számomra meghozta a feltétel nélküli hitet a gyógyulásban, elhiteti velem, hogy nemcsak a szememmel vagy az agyammal, de egész testemmel látok. Minden sejtem „őrségben” van és ez a biológiai, és lelki tudatosság megadta nekem, hogy úgy érzem, lelkem tükre újra ragyog. És biztos vagyok abban, hogy minden, ami nekem hasznos volt, az mások számára is hasznos lehet.”

Simó Vivien – Sári Edina: Életrevaló

A főszereplőnél, Simó Viviennél húsz éves korában petefészekrákot diagnosztizáltak, ráadásul áttéttel, ezért meg kellett műteni. A betegséget követően a fiatal lány nem tudta elfogadni, hogy nem lehet gyermeke. Végül édesapjának a húga segített neki petesejt-adományozással, és ennek köszönhetően született meg a kisfia. Ezt a történetet meséli el romantikus regény formájában a Sári Edinával közösen írt könyv, bemutatva a betegséget, a kigyógyulást, a petesejtdonációval történő gyermekvállalás nehézségeit, a párkapcsolati drámát. A kötet végén egy szakmai melléklet kapott helyet, amelyben elismert magyar orvosok (szülész-nőgyógyász, pszichoterapeuta, sebész és onkológus) beszélnek a rákbetegség hátteréről és gyógyításáról, valamint a meddő párok gyermekvállalásának buktatóiról és sikereiről. Így a könyv a történeten túl eligazítja az orvosi rendelők, kórházak útvesztőiben bolyongó, saját félelmétől a kérdéseit megfogalmazni sem tudó és azokat feltenni sem merő olvasót az orvosi protokoll és az alternatív terápiák világában.