Ahogy az evangélium is mondja: van mag, ami rossz talajba hullik, és van, ami jóba. Vagy itt a közmondás, mely szerint ki mint vet, úgy arat. Itt van három férfi, akik kizárólag a jó földre és a jó vetésre alapozzák életüket.
Egyikük földet művel, a másik a termelőket segíti, a harmadik a termést helyezi előtérbe. A cél közös: még több jó termést akarnak eljuttatni a hazai konyhákba.
Péter kommunikációs diplomával, üzleti szemlélettel és egy támogató testvérrel indult a farmerek világába. Tudta, mire vállalkozik, hiszen nagyszülei és szülei is paprikatermeléssel foglalkoztak. A Bálint Kert Instagram-oldalát nézve azt gondolhatjuk, könnyű dolga volt Péternek, elvégre nem kellett mást tennie, mint folytatnia a családi gazdálkodást. De a történet ennél árnyaltabb, a zsámboki fiú ugyanis az első adandó alkalommal felköltözött a fővárosba, és kis túlzással a paprika szótól is rosszul volt. Ma már nevetve emlékszik vissza, hogy kamaszként nővérével bármi áron ellógták volna a paprikaföld gondozását, szerencséjükre a szülők ezt nem hagyták. Így alakult ki bennük is a gazdálkodói szemlélet, és bár ettől később elbúcsúztak, a piacozás szintén a szülőktől kapott szeretetét viszik tovább.
„Dehogy vágytam nehéz fizikai munkára és koszos ruhára!” – szögezi le Bálint Péter rögtön a beszélgetés elején. Ebéd után vagyunk, az interjú alatt is a munkásruhát viseli, hiszen csupán értünk szakította félbe a napot, ha végzünk, siet vissza a termésekhez. „Szorgalmam mindig is volt, csupán az üzleti életben akartam azt kamatoztatni, nem a földeken… A diploma után termelőeszközöket értékesítettem, sikeres is voltam benne. Az a hír járta rólam, hogy ha kell, a falon is átmegyek. Hiába voltak jók a munkafeltételek, hiányérzetem volt. Nem láttam a munkám kézzelfogható, fizikai eredményét. Ezzel egy időben Eszter, a nővérem is hátat fordított a rajzfilmiparnak, amiben addig dolgozott. Ott álltunk mindketten az útkeresés kellős közepén, amikor eljutott hozzánk egy falunkbeli sikersztori: egy helyi férfit a biokertje tett ismertté. Szinte adta magát, hogy a testvéremmel együtt új fába vágjuk a fejszénket, egy olyan fába, amit már ismerünk, és amihez minden adott: egy biokertbe!”
Péter az angolszász szakirodalomban kereste az elméleti tudást, majd hol lelkesen, hol csalódottan konstatálta, hogy lényegében mindaz, amit a zöldségtermelésről látott, téves. A biokert műveléséhez biológiai és kémiai ismeretekre is szükség van, és ez a szemlélet ellentmond minden hagyományos technikának, mint például a föld forgatása vagy a trágyázás.
Az első munkatársaink a baktériumok és a gombák lettek, amik a földet táplálták. Felismertem, hogy a gyomlálás kiirtja azokat a hasznos baktériumokat, amik segítik a jó magágy kialakulását. Ezek mentén kezdtem el gondozni a földet, és cserébe ízes, szép zöldségeket, gyümölcsöket kaptam.
Ennek immár hét éve, akkor Péter még másodállásban foglalkozott a biogazdasággal, majd ahogy nőtt az igény a terméseire, úgy lett főállású farmer. A farmer és nővére által üzemeltetett Bálint Kert százezrekhez jut el, évente tonnaszámra értékesít biotermésüket, és közösségimédia-tartalmakkal edukálnak, hogy még többen válasszanak őstermelői zöldséget, gyümölcsöt. „Célunk, hogy többen vásároljanak rövid ellátási láncban, vagyis közvetlenül a farmertól, hiszen így a fogyasztó valóban értékes ételhez juthat, ami mesterséges adalékoktól mentes táptalajban termett.” Péter minden szombaton személyesen értékesíti a Bálint Kert kínálatát, így közvetlen kapcsolatban van a vásárlókkal, és a Kert kapuja mindenki előtt nyitva áll.
A környezettudatos élelmiszerek és termékek online piacosa a föld munkálása helyett egy webáruházzal harcol a bolygó kizsákmányolása ellen. Boldizsár agrármérnökként dolgozott, amikor felismerte, hogy nincs kommunikáció az éttermek és a termelők között. „Agrárországban élünk, mégis importárut vásárolunk. Rendkívül jók a környezeti adottságok, itthon minden megvan a jó minőségű zöldség és gyümölcs előállításához. Jól tudják ezt a termelők, akik hol kisebb, hol nagyobb területeken gazdálkodnak, és közben remélik, hogy terményeik eljutnak a fogyasztókhoz. És ugyanígy jól tudják a vásárlók is, hogy itthon finom paprika, alma stb. terem, de ők is csak remélhetik, hogy hazai termelők áruit teszik ki az áruházakba. Csakhogy ez kevés. Ezért alapítottam meg a Farm2Forkot, ahol a kínálat és a kereslet találkozik.”
Boldizsár felkereste azokat az őstermelőket, akiket agrármérnökként megismert – elsősorban a biotermelőket –, miközben felmérte a vásárlói igényeket, készített egy honlapot, és már csak kattintásokra volt szükség. Négy év alatt elérte, hogy menő éttermek és lakossági vásárlók egyformán megtalálják nála az igényeiknek megfelelő termékeket. A fókusz kezdetektől a zöldség- és gyümölcsértékesítés. Mint mondja, egyelőre nincs szükség a tejtermékek és húsok eladására.
Nem engedem, hogy egy új áru a többi rovására menjen. Ma mind az ötven termelővel személyes a kapcsolatom, ismerem a termékeiket. Ha elkezdenék nyitni a húsipar felé, akkor elveszteném a fókuszt.
A minőségtudat kódolva, éppen ezért keresik Boldizsár online piacát a Michelin-csillagos éttermek séfjei is. Jelenleg mind a két, két Michelin-csillaggal büszkélkedő hazai étterem, a budapesti Stand és a tatai Platán is Farm2Fork zöldségekkel és gyümölcsökkel dolgozik. Túlzás lenne azt állítani, hogy a vállalkozások pusztán a beszállítónak köszönhetik a sikerüket, mindenesetre ők maguk sem tagadják, hogy szoros az összefüggés. Az említett éttermeken kívül további húsz vendéglátóhely vásárolja Boldizsáron keresztül a terményeket, és a tulajdonos köszöni, elégedett a számokkal. Mint mondja, nem a profit az első, hanem a misszió. Az elmúlt négy évben bebizonyította, a termelők és a fogyasztók közötti kommunikáció kell ahhoz, hogy jó minőségű alapanyagok kerüljenek az asztalra, legyen szó családokról vagy éttermekről.
„Hogy miért érdemes keményen dolgozni a biogazdálkodásért? Mert nincs nagyobb boldogság, mint amikor látom, hogy a kislányom is azt az ízes zöldséget eszi, amit magam ettem gyerekkoromban!” – mondja a MyFarm alapítója és tulajdonosa. Gáborban egyszerre találkozik a gyermeki lelkesedés, a mély szakmai tudás és az üzleti szemlélet. Ennek köszönheti azt a növekedést, ami lehetővé tette, hogy ma már ezer családban főzzenek MyFarm zöldségekből. Amikor arról kérdezem, hogyan ért el ennyi fogyasztót, visszakérdez.
Ki ne érezné a különbséget egy napon termett paradicsom és a mesterségesen táplált paradicsom között?
Egykori kollégái mindenesetre megérezték a különbséget, így jött a vállalkozás ötlete is. Gábor kezdetben csupán néhány munkatársa számára vitt apukája kertjéből zöldségeket, gyümölcsöket, tojást, néhány hónap múlva pedig már azon kapta magát, hogy tele a csomagtartója hazai termésekkel, amiket kilószámra visznek kollégái. A kereslet adott volt a vegyszermentes termékekre, a farmer pedig létrehozott egy weboldalt, hogy azon keresztül még több fogyasztót érjen el. Az ötletet tovább színezte az előfizetés, a MyFarmnál ugyanis a vásárlók hetente vagy havonta az egész szezonban rendszeresen kapják az idénytermékekből összeállított kosarakat.
Az első évben százan választották ezt a bevásárlási formát. Ekkoriban még Gábor és öccse szállította ki a termékeket, egyenesen apukájuk hartai kertjéből Budapestre, de ahogy nőtt a kereslet, úgy kellett megválni az otthoni kerttől. „Apukám az a fajta őstermelő, aki beszél a növényekhez. Számára a gazdálkodás életformát jelent, és ezt az örömöt nem akartam tőle elvenni azzal, hogy növeljük a zöldség- és gyümölcstermesztést. Ezért inkább újabb farmerekkel kezdtünk el együttműködni, így ma összesen hat kert biztosítja a vásárlói igények kielégítését. Mert az ízteszt működik!” Gábor szerint a kisgazdaságok biotermékeivel egyik üzletlánc sem versenyezhet, és a fogyasztók, akik napról napra minőségi termékeket tesznek az asztalra, közösségként gondolkodnak. Az infláció is a háztáji gazdaságok malmára hajtja a vizet, mert kevesebb külső tényező befolyásolja az árakat – ugyan nőnek a költségeik, de nem 50-100, hanem 20-30%-kal. Az aranykalászos gazda optimistán tekint a hazai vásárlókra, bízik benne, hogy egy agrár-országban mindig lesz igény az érett, ízes termésekre. „Sokan vannak, akik hozzám hasonlóan az egész gyerekkorukat a földeken töltötték, legyen szó a nagymama kertjéről vagy a szülők gazdaságáról. És aki ilyen fiatalon több időt töltött nyaranta a hagymaföldön, mint a tóparton, hosszú távon sosem lesz elégedett a mesterségesen táplált, íztelen zöldségekkel.”
Ennek a cikknek egy korábbi változata az ELLE magazin 2022. decemberi számában jelent meg.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!