Sárkánytánc, piros borítékok és 10 fogásos lakoma – így köszöntik a kínaiak a Tűz Ló évét

Az idei újév február 17-én kezdődött, és a Fa Kígyó éve után most a Tűz Ló éve veszi kezdetét. 

Világszerte mintegy kétmilliárd ember ünnepli a kínai holdújévet – az egyik legjelentősebb eseményt azok számára, akik kínai közösségekben élnek, bárhol is legyenek a világon. Aki járt már a budapesti kínai negyedben, bizonyára találkozott látványos sárkánytánccal, szerencsefákkal vagy éppen az ünnepet kísérő tűzijátékkal. A kínai újév azonban ennél jóval többről szól: egy kéthetes, hagyományokkal átszőtt időszakról, amelyben a család, a szerencse és az újrakezdés kerül a középpontba. 

Nagytakarítással indul az új kezdet

A készülődés már jóval az ünnep előtt, akár egy hónappal korábban megkezdődik. Az emberek ilyenkor alaposan kitakarítják otthonaikat – a pincétől egészen a padlásig –, hogy a hiedelmek szerint megszabaduljanak az előző év balszerencséjétől. Az ajtók és ablakkeretek gyakran friss festékréteget kapnak, többnyire piros színt, amely a szerencse és a védelem jelképe. A lakásokat is piros díszekbe öltöztetik, a falakra pedig jókívánságokkal ellátott papírlapok kerülnek, fekete tintával írva. Az újév egyben a búcsú ideje is: ilyenkor sokan megválnak a felesleges tárgyaktól, hogy tiszta lappal kezdhessék az évet.

Kezdetét veszi a vásárlási láz

A holdújév a kereskedelem számára is kiemelt időszak. Az emberek ajándékokat, dekorációkat, ünnepi ételeket és új ruhákat vásárolnak maguknak és szeretteiknek. A bevásárlóközpontok ilyenkor különleges leárazásokkal és újévi kollekciókkal csábítják a vásárlókat.
Az élelmiszer-beszerzés különösen fontos, hiszen az ünnep idején sok üzlet zárva tart, a családok pedig bőséges lakomákkal készülnek az együtt töltött napokra.

Pirosba öltözve lépnek át az új esztendőbe

Az újév előestéje – amely idén február 16-ra esett – a hagyományok szigorú betartásáról szól. Ezen a napon mindenki piros ruhát visel, mivel ez a szín a gonosz szellemek elűzésére szolgál, míg a fekete és a fehér – a gyász színei – kifejezetten kerülendők. A családtagok együtt gyűlnek össze, hogy közösen lépjenek át az új évbe. Az ünnepi vacsora legalább tíz fogásból áll, és elengedhetetlen része egy halas főétel, amely a következő év bőségét szimbolizálja. Az asztalra gyakran kerül csirke, marha, sertéshús és különféle tengeri ételek is.
Vacsora után a család együtt játszik, beszélget vagy az alkalomra készített televíziós műsorokat nézi, majd éjfélkor hatalmas tűzijáték világítja meg az eget. A hangos ünneplés egy ősi népmesére vezethető vissza, amely szerint egy Nian nevű szörnyeteget petárdákkal riasztottak el.

Imádság a szerencséért és a bőségért

Az ünnepi időszak fontos része a lelki felkészülés is. A kínai családok ilyenkor gyakran felkeresik a templomokat, hogy imádkozzanak a következő év egészségéért, szerencséjéért és jólétéért. Füstölőket gyújtanak, felajánlásokat tesznek az isteneknek és az ősöknek, miközben jókívánságokat fogalmaznak meg az új esztendőre. A templomlátogatás az egyik legősibb hagyomány, amely az új év tiszta és szerencsés kezdetét hivatott biztosítani.

A „kötelező” szilveszteri tévéműsor

Az est fénypontja sok család számára a Tavaszi Fesztivál Gála, amelyet az állami televízió 1983 óta sugároz. A műsort évente mintegy 800 millióan követik figyelemmel, és énekes, táncos produkciók, valamint rövid színpadi jelenetek teszik színessé.
Az adás este nyolckor kezdődik, és egészen éjfélig tart – a családok pedig hagyományosan a vacsora mellett nézik végig.

Hong Bao: szerencse piros borítékban

Az újév napján mindenki új ruhát ölt, majd a család idősebb tagjainál teszi tiszteletét. Ekkor kerül sor a Hong Bao, vagyis a „vörös csomag” átadására: a házaspárok piros borítékba rejtett pénzt ajándékoznak a gyerekeknek és a nem házas felnőtteknek, de gyakran a szülők is részesülnek belőle. A hagyomány a modern korban is él: ma már több milliárd digitális „piros csomagot” küldenek egymásnak az emberek közösségi platformokon, például a WeChat segítségével.

A gazdagságot ígérő gombócok

Az újév első napjának reggele elképzelhetetlen gombóc nélkül, különösen Észak-Kínában. A töltelékek változatosak lehetnek – a zelleres vagy káposztás sertéshústól kezdve a fokhagymás-snidlinges tojásig.
A hagyomány szerint a gombócok formája az ókori aranytömbökre emlékeztet, így fogyasztásuk az egész évre szóló gazdagságot és szerencsét hivatott biztosítani.

(via)