Péntek hajnalra állítsd be az ébresztőórát: vöröses pompában ragyoghat a Hold

Ha felhúzod a vekkert, különleges égi látványosság vár rád: holdfogyatkozás vöröses pompával körítve! Mutatjuk percről-percre, hogyan zajlanak majd az égi események. 

A Vega Csillagászati Egyesület beszámolója szerint 2026. augusztus 28-án, pénteken hajnalban látványos, nagyon nagy mértékű részleges holdfogyatkozás lesz megfigyelhető Magyarországról. A Hold területének mintegy 96 százaléka kerül a Föld teljes árnyékába, így a látvány már-már egy teljes holdfogyatkozásra emlékeztet majd – éppen csak lemaradunk róla. Ráadásul most három dolog versenyez egymással: a fogyatkozás, a hajnali világosodás és a holdnyugta. Éppen ezért annak, aki szeretné elcsípni a leglátványosabb perceket, érdemes korán kelnie.

Különösen Nyugat-Magyarországról lesz érdekes a látvány: innen a Hold csaknem a fogyatkozás maximumáig követhető. Budapestről és Kelet-Magyarországról figyelve a Hold valamivel korábban lenyugszik, így innen kevesebb időnk lesz megfigyelni a fogyatkozás előrehaladását. Ha csak a látványos részt szeretnéd elcsípni, nagyjából 4:20–4:30 körül már érdemes a megfigyelőhelyen lenned.

Mit láthatunk hajnalban?

• 3:24-kor a Hold belép a Föld félárnyékába. Ekkor még valószínűleg semmi különöset nem veszünk észre, de a holdkorong egyik oldala lassan, szinte észrevétlenül válik szürkés-barnás árnyalatúvá.
• 4 óra után azonban már egyre érdekesebbé válik a látvány. Feltűnőbb lesz, hogy a Hold egyik széle sötétedik.
• 4:20–4:30 körül már mindenképpen érdemes kint lenni. Olyan helyet válasszunk, ahonnan teljesen szabad a nyugat-délnyugati horizont, hiszen a Hold ekkor már meglehetősen alacsonyan jár.
• Nagyjából 4:34-kor érkezik az első igazán látványos pillanat: a Hold belép a Föld sötét, teljes árnyékába, az úgynevezett umbrába. Ekkor egy sötét, ívelt „harapás” jelenik meg a holdkorongon, amely aztán fokozatosan egyre nagyobb lesz. Ez az ívelt árnyék egyébként már az ókori csillagászok számára is fontos megfigyelés volt. A Holdra vetülő földárnyék széle mindig kör alakú – ez az egyik egyszerű, közvetlen megfigyelési bizonyíték arra, hogy a Föld gömbölyű. A jelenség ráadásul egyáltalán nem pillanatok alatt zajlik le. Kényelmesen követhetjük, ahogy a Föld árnyéka fokozatosan egyre nagyobb részt takar el a Holdból.
• 5 óra után már feltűnően nagy holdfelület kerül a Föld árnyékába, és ahogy közeledik a holdnyugta, a holdkorong vöröses-barnás színezete is egyre látványosabbá válhat.

Vörös lesz a Hold?

Jó eséllyel legalább részben igen. De miért is vörösödik el a Hold? A jelenség mögött a Föld légköre áll. A Holdról nézve egy holdfogyatkozás idején azt látnánk, hogy a sötét Földet a bolygó teljes kerületén vörösen izzó napkelték és napnyugták gyűrűje veszi körül. Ennek a vöröses fénynek egy része a Föld légkörén áthaladva eléri a Holdat, és megvilágítja az árnyékba került területeket. Ezért a fogyatkozó Hold színe lehet téglavörös, rézszínű, narancsos vagy éppen barnás.

 Hogy pontosan milyen árnyalatot látunk, az többek között a Föld légkörének aktuális állapotától is függ.
Ha szerencsénk van az időjárással, a hajnali horizont közelében egy sötétvöröses, szinte teljesen elfogyott Holdat pillanthatunk meg.

Kell hozzá távcső?

Nem, egyáltalán nem. A holdfogyatkozás az egyik legkönnyebben megfigyelhető csillagászati jelenség, ráadásul semmilyen különleges védőszemüvegre nincs szükség. Már szabad szemmel is látványos lehet, de egy binokulár vagy távcső még többet megmutathat. Jobban észrevehetők a halvány kontrasztok és a vöröses árnyalatok változásai, valamint az is, ahogy a földárnyék fokozatosan eléri és eltakarja a jól ismert holdi alakzatokat. Egy kisebb távcsővel érdemes például megfigyelni, hogyan tűnnek el sorra a holdi tengerek és krátervidékek az árnyékban.

Fényképezni is könnyű

Már egy telefonnal is érdemes próbálkozni, különösen akkor, ha nem egyszerűen a Holdat szeretnénk lefotózni, hanem a tájjal, épületekkel, fákkal vagy akár egy távoli templomtoronnyal együtt komponáljuk meg a képet. Fényképezőgéppel a stabil állvány sokat segít. Ahogy a fogyatkozás előrehalad, a Hold egyre halványabb lesz, ezért a megvilágított teleholdhoz képest hosszabb expozíciós időre vagy nagyobb érzékenységre lehet szükség. Egy hosszabb, 300–500 mm-es objektívvel már szépen megmutathatók a holdfelszín részletei, míg egy 50–150 mm körüli objektívvel látványos, tájképes kompozíciókat készíthetünk. A fogyatkozás előrehaladtával akár több másodperces expozícióra is szükség lehet.

Miért volt augusztusban két fogyatkozás?

Alig több mint két héttel korábban, augusztus 12-én teljes napfogyatkozás vonult végig Grönlandon, Izlandon és Spanyolország egy részén, Magyarországról pedig nagy mértékű részleges napfogyatkozást láthattunk. Ez nem véletlen egybeesés.
A Hold pályája körülbelül 5 fokkal hajlik a Föld Nap körüli pályájának síkjához. Emiatt a legtöbb újhold és telehold idején a Nap, a Föld és a Hold nem kerül pontosan egy vonalba, így nem következik be fogyatkozás.
Évente nagyjából kétszer azonban elérkezik egy úgynevezett fogyatkozási szezon, amikor a Hold pályájának csomópontja megfelelő helyzetbe kerül. Ilyenkor újholdkor napfogyatkozás, körülbelül két héttel később pedig teleholdkor holdfogyatkozás következhet be.
Pontosan ezt látjuk most: az augusztus 12-i napfogyatkozás és az augusztus 28-i holdfogyatkozás ugyanannak a fogyatkozási szezonnak a két eseménye.

Vagyis ha péntek hajnalban hajlandóak vagyunk egy kicsit korábban felkelni, egy olyan égi látványosságot csíphetünk el, amelyhez még távcsőre sincs feltétlenül szükség – csak egy szabad nyugati horizontra és lehetőleg derült égre.

(via)