Amikor a nők összefognak – egy különleges közösség története

A NADE! – Nők Adományoznak Együtt! – egy különleges, tudatos adományozás központú közösségi kezdeményezés, ahol nők a nőket érintő társadalmi kérdésekről való információgyűjtés és gondolkodás mellett közösen döntenek arról, kiket és hogyan támogatnak. 

 

 

Az évente induló körökben, amik egyfajta modern, pénzügyi fonóként működnek, személyes történetek, közös gondolkodás és demokratikus döntéshozatal találkozik, miközben egy újfajta adományozási kultúra formálódik. A kezdeményezés egyik segítőjével, Dr. Rónyai Nórával és a szervezeti hátteret biztosító Gyökerek és Szárnyak Alapítvány egyik munkatársával, Szegő Dórával arról beszélgettünk, hogyan indultak, hogyan működnek ezek a körök, és milyen jövőt képzelnek el a programnak.

ELLE: A NADE!, a Nők Adományoznak Együtt! egy egyedülálló kezdeményezés Magyarországon, mesélnétek a kezdetekről? Hogyan és miért alakult ez a női adományozói kör, mitől különleges? 

Dr. Rónyai Nóra: 2021 decemberében született meg ez az ötlet a Gyökerek és Szárnyak Alapítvány égisze alatt, a Szolidaritás Női Programon belül. A kezdeményezés Benedek Gabi, a program vezetőjének nevéhez fűződik. A cél egy olyan női adományozói kör létrehozása volt, amely az angolszász országokban már ismert „nem eseményalapú adományozói kör” hagyományára épül, ezt emelték át a magyar viszonyokhoz igazítva. A kezdeményezés egy szociológiai felméréssel indult, Kánya Kinga szociológus több, alapvetően a nőket érintő társadalmi kérdésekkel foglalkozó szervezet vezetőjével és szakemberrel készített mélyinterjút.

Úgy érzem, maga a kezdeményezés jól kapcsolódik ahhoz a folyamathoz, hogy az elmúlt években a női közösségekben valami megmozdulni látszik: egyre több női kör és női kezdeményezés jelenik meg itthon. Egyre több nőben jelenik meg az igény arra, hogy mi nők rivalizálás helyett zárjunk össze, segítsük, emeljük egymást.

Szegő Dóra:  A Gyökerek és Szárnyak Alapítvány – amely a NADE! mögött áll – célja az adományozási kultúra erősítése Magyarországon. Fontos számukra, hogy az adakozás élményszerű legyen, és ne csak a felső-középosztály kiváltságának számítson. Emellett a nők helyzetének javítását is támogatják, többek között női ügyek segítésén keresztül. A NADE! egy figyelemfelkeltő kezdeményezés: egy facilitátorok által kísért, demokratikusan működő női adományozói kör, amelynek hamarosan elindul a harmadik, 25 fős csoportja.

ELLE: Mik az eddigi tapasztalatok? 

Szegő Dóra: Az első körben tizenkét tag vett részt, tíz alkalmon keresztül találkoztunk. A folyamat végére másfél millió forintot sikerült összegyűjteni, amelyet három szervezet között osztottunk szét támogatásként. A második körben már ennek az összegnek a kétszeresét sikerült összegyűjteni és a tagok száma is megduplázódott, ami természetesen magában hordozott új kihívásokat is. Mindent együtt találunk ki, a kör közös bölcsessége építi föl, határozza meg azt, hogy kiknek, milyen ügyeknek, hogyan adományozunk és hogyan döntünk erről. A résztvevők egy része ún. csendes tag, olyanok, akik nem tudnak eljárni, de követik a kör folyamatát, részt vesznek a döntésben, és hallgatólagosan tagjai a körnek.

ELLE: A körhöz bárki csatlakozhat?

Dr. Rónyai Nóra: Nincs semmilyen követelmény az érdeklődésen kívül, nagyon fontos pont, hogy egyáltalán nem csak a civil vagy szociális szférából, bárhonnan és mindenhonnan érkeznek tagok, az életkor eloszlására is abszolút jellemző ez.

18-80-ig minden korosztály képviseli magát, kicsit olyan hangulat alakul ki ennek következtében, mint régen a fonókban lehetett, ahol a különböző életkorú nők átadhatták egymásnak a tudásukat, bölcsességüket. Ezáltal nem csak egy adományozással foglalkozó kezdeményezés, hanem egy egymást támogató közösség is létrejött. 

ELLE: Miért éreztétek fontosnak, hogy egy kifejezetten női adományozókör alakuljon ki? Milyen hiányra, igényre reagáltatok ezzel?

Dr. Rónyai Nóra: Serintem sokak számára valós tapasztalat, hogy még a 21. században sem magától értetődő, hogy a nők szabadon döntsenek a saját pénzükről – ezt sokszor inkább kiváltságként kezeljük. Az is fontos, hogy jobban rálássunk más nők helyzetére Magyarországon, mert gyakran a saját buborékunkon kívüli valóság láthatatlan marad. Ez a kezdeményezés lehetőséget adott arra, hogy megismerjük, milyen problémák érintik a nőket, kik dolgoznak ezek megoldásán, és milyen válaszok léteznek. Így az adományozás is tudatosabbá válik: nemcsak adunk, hanem értjük is, mit és miért támogatunk. Ezáltal mi is hozzájárulhatunk azokhoz a fontos küldetésekhez, amelyeket ezek a szervezetek képviselnek.

Szegő Dóra: Kánya Kinga szociológiai felmérése tágabban is vizsgálta a nők helyzetét Magyarországon, illetve a női témákban tevékenykedő civil szervezetek helyzetét. Az derült ki – talán nem meglepő módon –, hogy egyrészt erős forráshiány jellemzi ezt a területet, ami egyébként a civil szférára általában is igaz. Nagyon erős a túlterheltség, sokakat érint a kiégés. A szervezetek és aktivistáik nagyon megterhelő, sokszor mentálisan és lelkileg is kiszolgáltatott helyzetben vannak. Erősen kirajzolódott az, hogy hatalmas igény van új irányok, szereplők megjelenésére, illetve új támogatási módokkal való kísérletekre.

ELLE: Hogyan kell elképzelni a kör működését?

Dr. Rónyai Nóra: Amásodik kör egyéves folyamata elején a résztvevők azt vizsgálták, mit jelent nőként egymás támogatása, és mely területeken van szükség változásra Magyarországon. Közösen feltérképezték a nőket érintő problémákat, de azt is, miért jó nőnek lenni. A résztvevők érdeklődése alapján egy mintegy 20 témából álló listát állítottak össze, amelyből hat fő területet választottak ki. Ezeket kisebb csoportokban dolgozták fel, majd az eredményeket megosztották egymással – végül ezekből kerültek ki azok a civil szervezetek is, amelyekről a folyamat végén szavaztak.

Szegő Dóra: Minden témát személyes történetek is kísértek, ami erősítette a közösséget. A nőkkel szembeni erőszak kapcsán például szinte mindenki érintettnek bizonyult, volt, aki itt tudta ezt először kimondani. A program sikerét mutatja, hogy a harmadik kör már az első alkalommal betelt. Létezik csendes tagság is: ők nem vesznek részt személyesen, de minden információt megkapnak, és szavazhatnak is, így még lehet csatlakozni. Az adományok átadása után pedig utánkövetés történik, és a Gyökerek és Szárnyak Alapítvány akár további szakmai támogatást is nyújt a kiválasztott szervezeteknek.

ELLE: Mik a további tervek?

Szegő Dóra: A körök minden évben visszanézik a tapasztalatokat, és ezek alapján próbálják továbbépíteni a folyamatot.

Egy ilyen visszatekintés során merült fel az az ötlet, hogy el lehetne indítani egy férfiaknak szóló kört is. Az ötlet részben abból jött, hogy sok férfitól kaptunk visszajelzést, hogy inspirálónak találják a programot.

A női programunk egyik fontos gondolata az, hogy a nők ügye mindenkit érint, ezért fontos, hogy férfiak is részt vegyenek ezekben a beszélgetésekben és kezdeményezésekben. Ez a kísérlet kapta a FADER nevet.

Dr. Rónyai Nóra: Ezen kívül felmerült az is, hogy a modell nem feltétlenül csak ilyen, konkrétan adományozás központú körökben működhet. Elképzelhető egy organikus terjeszkedés is, ahol más típusú közösségek – például egy hímzőkör, olvasókör vagy bármilyen baráti közösség – is átvehetik ezt a működési formát. A gondolat az, hogy országos szinten is elterjeszteni ezt, hogy már létező közösségek is csatlakozhatnak vagy alkalmazhatják ezt a modellt, és saját köreikben dönthetnek arról, milyen ügyeket szeretnének támogatni. Nagy szeretettel biztatunk mindenkit, akinek megtetszik ez a minta, kezdje el alkalmazni már létező közösségekben is!

Az idén induló adományozó körhöz ún. csendes tagként még lehet csatlakozni, az érdeklődésen és az elköteleződésen kívül nincs is más kritérium.