100 éves lett David Attenborough - ez lehet a hosszú életének a titka?

David Attenborough 100 éves lett, és még mindig aktív, kíváncsi, szellemileg friss...és nem, eszében sincs lassítani. 

David Attenborough, a legendás természetfilmes pályafutása több mint hét évtizeded ölel fel. Karrierje az 1950-es években kezdődött, azóta pedig generációk nőttek fel a sorozatain. Most, hogy betöltötte a 100. életévét, sokan kíváncsiak arra, vajon milyen életmódbeli döntések járulhattak hozzá ahhoz, hogy ilyen hosszú és aktív életet éljen?

Egy fontos változtatás az étrendjében

Attenborough korábban arról beszélt, hogy az étrendjén nem változtatott drámai módon, mégis tudatosabb lett. Elmondása szerint jó ideje alig eszik vörös húsokat, de nem lett teljesen vegetáriánus, halat például továbbra is eszik, valamint a sajtról sem mondott le. Mindebből jól látszik, hogy nem valami szélsőséges szabályrendszert követ, és a hosszú távon fenntartható életmódváltásoknak pontosan ez a lényege. Nem egyik napról a másikra alakítanak át mindent, hanem apró döntésekből állnak össze. 

Miért lehet fontos a vörös hús visszafogása?

A vörös húsok közé tartozik egyébként a marha, a sertés és a bárány. Ezek bár tartalmaznak értékes tápanyagokat, például fehérjét, vasat és B-vitaminokat, de a túlzott fogyasztásuk régóta egészségügyi viták tárgya. Különösen a feldolgozott húsok, például a kolbász, szalámi, bacon, sonka és egyes felvágottak esetében merülnek fel kockázatok. Több egészségügyi szakértő szerint a rendszeres, nagy mennyiségű vöröshús-fogyasztás összefüggésbe hozható a vastagbél egészségének romlásával és bizonyos betegségek magasabb kockázatával. A feldolgozott húsoknál ehhez hozzájöhet a magas sótartalom, az adalékanyagok, valamint a tartósítás során keletkező vagy hozzáadott vegyületek kérdése is.

Természetesen ez még nem azt jelenti, hogy akkor mindenkinek teljesen le kellene mondani a húsról. A szakértők inkább a mértékletességet hangsúlyozzák: a vörös hús lehet alkalmi fogás, nem pedig minden étkezés alapja. Már az is jó lépés lehet, ha hetente néhányszor halra, csirkére, tojásra, lencsére, babra, csicseriborsóra vagy más növényi fehérjeforrásra cseréled.

A lényeg nem a tökéletesség, hanem az arányok megváltoztatása.

A hosszú életben a genetika is szerepet játszhat

Fontos ugyanakkor, hogy a hosszú életet nem lehet kizárólag az étrenddel magyarázni. A genetika is jelentős szerepet játszhat abban, ki milyen életkort ér meg, különösen azoknál, akik rendkívül magas kort élnek meg. Ha valakinek a családjában többen is megérték a 90 vagy 100 éves kort, az növelheti az esélyét annak, hogy ő maga is hosszabb életű legyen. Ennek ellenére persze számít az életmód is: a gének adhatnak egyfajta alapot, de a mindennapi döntések is alakítják az egészséget. 

Az alvás, a mozgás, a táplálkozás, a dohányzás kerülése, a szellemi aktivitás, a stresszkezelés és még a szájhigiénia is része lehet annak a rendszernek, amely hosszabb távon támogatja a szervezet működését.

Más szóval: a genetikát nem választhatjuk meg, de a szokásainkat igen. Az öregedést lassító szokásainkról ebben a cikkünkben írtunk. 

(via)