Csodák a fejünk felett: 2026 leglátványosabb égi jelenségei

A CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatársa, Könyves-Tóth Réka szerint az idei év számos megfigyelésre méltó égi jelenséggel lepi meg a csillagászat kedvelőit. 

Milyen égi jelenségre érdemes várni, és már most beírni a naptárodba? Nos, a szakértő szerint lesz nap-, illetve holdfogyatkozás, különleges bolygóegyüttállások, meteorrajok sokasága, melyek megfigyelése szép élménnyel gazdagíthatja a lelkes észlelőket. Augusztus 12-ét különösen véssétek be a naptáratokba, amikor részleges napfogyatkozás lesz látható Magyarországról, napsarlós naplementével kiegészítve. Ha ezt elszalasszátok, 13 év múlva láthattok újra ilyen megkapó jelenséget. De nézzük a fontosabb égi csodákat a dátumok sorrendjében!

Február 19. 

A Vénusz, a Merkúr, a Hold és a Szaturnusz együttállása: délután 17:45-kor a holdsarló együtt áll a 3 bolygóval a szürkület végén. Az együttállás égistestei közel vannak a horizonthoz, ezért megfigyelésükhöz teljesen nyílt látóhatár szükséges. A Holdat szabad szemmel is könnyedén észrevehetjük, a Vénusz is látszódni fog a horizont felett ha tiszta az ég. A Szaturnuszt és a Merkúrt pedig egy kézi látcsővel biztosabban meglátjuk. Azonban ha van távcsövünk, érdemes megkeresni a Neptunuszt is kicsit később, 18:30-kor, ekkor ugyanis szorosan együtt áll a Szaturnusszal.

Március 29.

A majdnem telihold elfedi az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillagát, a Regulust. A belépés 20:35-kor, a kilépés pedig 21:45-kor történik majd.

Április 19.

20:12-kor a Fiastyúk szoros együttállásba kerül as fázisú holdsarlóval, amely után égi kísérőnk elfedi a nyílthalmaz néhány csillagát.

Április 22.

Este 21:00-kor kis téglalap négy csúcsát alkotja az Ikrek csillagkép Pollux és Castor csillaga, valamint a Jupiter és a 35%-os fázisú holdsarló a horizont felett 47 fokkal.

Május 6.

Az Éta Aquaridák meteorraj gyakorisági maximumát ér el, így a hajnali égen akár 50 hullócsillagot is megfigyelhetünk óránként.

Május 18.  

A Hold, az Elnath, a Vénusz és a Jupiter együttállása: ezen az estén 21:45-kor látványos közelségbe kerül apapírvékonyságú holdsarló, a Bika csillagkép Elnath nevű csillaga, valamint a Vénusz és a Jupiter. A holdsarló 21:45-kor 10 fokkal a látóhatár felett látszik majd, amelytől 2,7 fokos távolságban észrevehetjük az Elnath csillagot. A Vénusz a Holdról balra 5 fokkal, a Jupiter pedig égi kísérőnktől jóval távolabb, balra felfelé 26 fokkal látszik majd.

Május 20.

Este 21:45-kor a Jupiter, a 22%-os fázisú holdsarló, a Pollux, illetve a Castor L-alakú, szabad szemmel is jól látható együttállásba lép.

Június 9.  

A Jupiter és a Vénusz együttállása: este 21:20-kor megközelíti egymást a Vénusz és a Jupiter, mégpedig 1,6 fokos távolságra. Mindez a nyugati horizont felett 16 fokkal történik majd meg, a  szürkület végén. Az előző, illetve a következő napon is látszik  a két planéta, így a látvány ekkor is megfigyelést érdemel.

Június 17.

Egy vonalba kerül a Merkúr, a Jupiter, a Hold, a Vénusz, illetve a Praesepe este 22:10-kor.

Július 11.    

A Fiastyúk és a Hold együttállása: a Bika csillagkép Plejádok néven is ismert, szabad szemmel is megfigyelhető nyílthalmaza szoros együttállásba lép a holdsarlóval 2:30-kor a látóhatár felett 10 fokkal. A Fiastyúk egy-két csillagának halmazszéli fedését is megfigyelhetjük 1:27 és 2:11 között. Ez utóbbi jelenségek észlelése mindenképpen távcsövet igényel.

Augusztus 12.

Részleges napfogyatkozás lesz látható Magyarországról, napsarlós naplementével: az év leglátványosabb jelensége minden kétséget kizáróan ez a napfogyatkozás lesz. Európa bizonyos részeiről, például Grönlandról, Izlandról, illetve Spanyolországról teljes napfogyatkozást figyelhetnek meg, azonban hazánkban csupán részlegeset. A Hold korongja 19:22-kor ér hozzá a Nap pereméhez, s naplementekor, 19:58-kor éri el legnagyobb fázisát (a Hold a napátmérő 70%-át takarja ki), legalábbis Budapestről nézve. A rendkívül látványos eseményt kiválóan megtekinthetjük egy kifejezetten a Nap észlelésére felkészített, vagyis napszűrő fóliával mindkét csövén ellátott binokulárral vagy szintén napfóliával ellátott távcsővel. Szabad szemmel még a lenyugvó napba sem szabad nézni! Rendkívüli párás-poros, fátyolfelhős idő esetén elképzelhető hogy szabad szemmel is megnézhetjük a lenyugvó napkorongot, de mindenképpen fokozott óvatossággal. Napsarlós napkelte vagy napnyugta legutóbb a 2003-as napfogyatkozáskor volt, legközelebb pedig 2039.06.21-én lesz, úgyhogy élvezzük ki a látványt!

Augusztus 28.    

Részleges holdfogyatkozás lesz ezen a napon is hajnalban: ezúttal a teliholdat megfűszerezi egy szépséges részleges holdfogyatkozás is, amely a félárnyékos szakasszal 3:23-kor veszi kezdetét. A részleges holdfogyatkozás 4:33-kor startol, amikor is égi kísérőnk már csak 12,5 fokkal látszik a horizont felett. A részleges fázis a legnagyobbnak hajnali 5:58-kor látszik majd (Budapesten holdnyugtakor a holdátmérő 90%-a), a holdnyugtakor. A maximális fogyatkozás 6:12-kor következik majd be, azonban ekkorra a Hold a horizont alá nyugszik.

Október 11.    

A Mars átvonulása a Praesepe nyílthalmazon: a vörös bolygó ezen a napon hajnali 5:15-kor látható a Rák csillagkép M44-es katalógusszámú, Jászol-halmaz néven is ismert nyílthalmazának közepén. Ekkor a Mars a horizont felett 45 fokos magasságban látszik majd. A planéta október 10-e és 14-e között átvonul a halmazon, megközelítve annak csillagait. Ilyen módon az októberi égen több napon keresztül rendkívüli látványosságot szolgáltat a távcsőtulajdonosok számára.

Október 21.

Bekövetkezik az Orionidák meteorraj maximuma, amelynek során ezen az éjszakán óránként 20 hullócsillagot láthatunk.

November-december

A Mars, a Jupiter és a Hold együttállásai a Regulus csillag közelségét hét különböző napon is megfigyelhetjük az év két utolsó hónapja folyamán, így derült idő reményében érdemes legalább egyszer megtekinteni.  Az együttállások időpontjai a következőek:

· november 02.: hajnali 5:00-kor a Regulus, a Jupiter, és a Mars, a  félhold és a Praesepe egy egyenesbe ér.

· november 22.: hajnali 5:45-kor a Regulus, a Mars és a Jupiter egyenlő szárú háromszöget alkot.

· november 25.: hajnalban 5:45-kor együttállásba lép a Regulus és a Mars s velük együtt derékszögű háromszöget alkot a Jupiter.

· november 30.: a Mars, a Regulus, a Jupiter és a Hold lapos, paralelogramma alakú együttállásba lép 6:00-kor.

· december 01.: reggel 6:00-kor megkezdődik a Jupiter és a Regulus egész decemberben tartó együttállása.

· december 03.: reggel 6:00-kor egyenlő szárú, tompa szögű háromszöget alakít a Mars, a Regulus és a Jupiter.

· december 26.: este 23:00-kor egy vonalba ér a Mars, a Jupiter, a Hold, a Praesepe és a Regulus.

Járj hát nyitott szemmel, és ne felejts felnézni és rácsodákozni a csodálatos éjjeli égboltra!

(via)