A munkájuk közben belélegzett vegyi anyagok összefüggésbe hozhatók a vetéléssel és a születési rendellenességekkel. Ennek ellenére a női tűzoltók számára nagyon kevés az elérhető tájékoztatás Amerikában a rájuk leselkedő egészségügyi kockázatokról.
Sofia Huston tűzoltóként dolgozik, leggyakrabban az Amerika-szerte gyakorinak mondható erdőtüzet oltásához vezényelik ki. Három éve nem volt menstruációja, amit az intenzív fizikai munka mellett a tűzoltók brutális kiképzésének tulajdonít. „Tudom, hogy egy kicsit soványabb vagyok, mint ami egészséges, ez a munkám miatt van. Gyakran gondolkodom azon, vajon ez hogyan befolyásolja a teherbeesési esélyeimet. Nemcsak a menstruációs ciklusom hiánya, de a különféle hormonális problémák is, hogy a füstmérgezésről és az alváshiányról ne is beszéljünk” – mondta a nő a Fuller Project kérdésére.
Azt a hivatalos statisztikák és felmérések is alátámasztják, hogy a női tűzoltók – akik az Egyesült Államokban a tűzoltóság munkavállalóinak mintegy 8%-át teszik ki – körében gyakoriak a reprodukciós problémák, magasabb a vetélések előfordulásának aránya, és a nemi alapú megkülönböztetés miatt fokozott mentális stressz nehezedik rájuk.
A megfelelően illeszkedő felszerelés hiánya miatt a mérgező vegyi anyagoknak való kitettség magasabb a női tűzoltók körében. Ám mivel a tűzoltóságon belül nagyon alacsony a női munkavállalók aránya, csak kevés alany részvételével tudják kutatni az erdőtüzek hatásait a nők, és különösen az anyák egészségére.
Az iparágban dolgozó nőket képviselő és támogató szervezet, a Women in Fire elnöke, Amy Hanifan szerint jelenleg olyan politikák előmozdításán dolgoznak, amelyek biztosítanák a terhes nők, valamint az újdonsült, szoptatós anyák számára a könnyített szolgálatot. Hanifan hét évvel ezelőtt az oregoni McMinnville tűzoltóság műveleti vezetőjeként esett teherbe, és az első pillanattól fogva aggódott amiatt, hogy a munkája milyen hatással lehet a magzatára. „Határozottan úgy éreztem, hogy nagyon kevés az elérhető szakmai információ a várandóssággal és a szoptatással kapcsolatosan” – mondja.
Tűzoltónak lenni alapvetően is a legmegterhelőbb munkák közé tartozik, ezen belül is kiemelten nagy állóképességre van szüksége azoknak az úgynevezett „hotshot” egységeknek, akik az országot bejárva küzdenek az erdőtüzek ellen – ők 16 órás műszakokat teljesítenek sokszor napokon keresztül, így nagyon kevés idő marad például az evésre vagy a pihenésre. Nem véletlen, hogy a tűzoltócsapatok nagy része kizárólag férfiakból áll.
Az egykor Coloradóban állomásozó Gina Allbright így emlékszik vissza a 10 éves tűzoltói pályafutására: „Egy-egy kiküldetés alkalmával akár 14-21 napig is úton voltunk, távol az otthonunktól. Aztán kapunk két szabadnapot, és kezdődik minden elölről, egy évben ez kb. hat hónapon át tart. Ilyen beosztás mellett egyszerűen nem lehet gyereket vállalni, különösen úgy, hogy az erdőtüzek szezonja egyre hosszabbra nyúlik.”
Egyelőre meglehetősen korlátozott ismereteink vannak arról, hogy a tűz és az oltásával járó körülmények milyen hatással vannak a nők szervezetére, és hogyan hatnak a várandós, illetve szoptató kismamára. „A nőket cserbenhagyja egy olyan rendszer, amely alapvetően a férfiak köré és a férfiak számára épült fel” – mondja dr. Sara Jahnke, a közegészségügyre összpontosító Nemzeti Fejlesztési és Kutatási Intézet igazgatója és vezető tudósa.
Mióta körülbelül 15 évvel ezelőtt elkezdte kutatni a tűzoltók egészségét, Jahnke észrevette, hogy hiányoznak a nőkre vonatkozó adatok. „Hatalmas, átfogó tanulmányok készültek 800 tűzoltó bevonásával, ám közülük csupán 35 volt nő.” A szakember hamar rájött, hogy ezt a csoportot érdemes lenne külön is vizsgálni, ezért 2018-ban 1821 nőt kérdeztek meg a testületben. A jelentés szerint a tűzoltónők terhességeinek 27 százaléka vetéléssel végződött, a koraszülések aránya pedig elérte a körükben a 16,7 százalékot, ami magasabb, mint az országos 10 százalékos átlag.
A jelentés azt is megjegyezte: annak ellenére, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítanak a tűzoltók egészségi állapotának alakulására, „kevés konkrétumot tudunk a női tűzoltók egészségéről”, és arról is hiányosak az adatok, hogy a tűzoltólét milyen hatással van a teherbe esett nők és gyermekeik egészségére.
A tűzoltók rendszeresen ki vannak téve olyan vegyi anyagoknak, mint a szén-monoxid, az ammónia és egyéb ismert rákkeltő anyagok, amelyek a Nemzetközi Nőgyógyászati és Szülészeti Szövetség szerint összefüggésbe hozhatók a korai vetéléssel, a születési rendellenességekkel, a magzati növekedés lassulásával, az agyfejlődés akadályoztatásával és a koraszüléssel.
Dr. Jahnke 2020-ban 1,5 millió dolláros támogatást kapott a FEMA-tól a stressz, a rákkockázatok és a toxinok reproduktív egészségre gyakorolt hatásának feltárására a nők körében. Az Arizonai Egyetemen egy hároméves projektet vezet, amelynek célja, hogy többet tudjon meg arról, hogyan hat a tűzoltás a nők testére – reméli, hogy egyrészt betöltheti a korábbi kutatási hiányosságokat, másrészt felhívhatja az iparágban dolgozó nők figyelmét az általuk vállalt kockázatokra.
Jeff Burgess, az Arizonai Egyetem közegészségügyi professzora Jahnke-val együtt dolgozott a szoptató tűzoltónők szóló első olyan tanulmány elkészítésén, amely kimutatta, hogy az oltást végző személyek különféle vegyi anyagokat lélegeznek be a tűz következtében.
A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a szoptató nőknek a tűz után 72 órán keresztül kerülniük kellene a szoptatást, a terhes tűzoltókat pedig a várandósság teljes idejére el kellene távolítani a terepről, hogy a magzatukat ne tegyék ki a toxinoknak. Burgess reméli, hogy csapata hasznos ajánlásokkal tud szolgálni a szoptató tűzoltók anyatejébe kerülő vegyi anyagok mennyiségének csökkentésére.
A női tűzoltókra leselkedő veszélyek a kismamaságon túl is széles skálán mozognak. Egy 2019-es USFA-ellenőrzés például megállapította, hogy a női tűzoltóknak sokszor még megfelelően illeszkedő egyenruhájuk sem volt, mivel jellemzően „a kezük túl kicsi ahhoz képest, amilyen méretek a kesztyűméret-táblázaton szerepelnek.”
Hanifan tapasztalatai szerint a jól illeszkedő felszerelés valóban probléma, mert az egyenruhagyártók általában férfi méretekben készítik a ruhákat. Hanifan osztálya ezért elkezdte a tűzoltófelszerelések testreszabását, de ez ritka. A legtöbb női tűzoltó olyan védőfelszerelést visel, amely nem illeszkedik rá megfelelően – ami a tűzzel és veszélyes vegyi anyagokkal kapcsolatos biztonsági kockázatokat is fokozhatja.
Forrás: Fuller Project
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!