Miközben Európa egyre gyakrabban küzd rekordokat döntő hőhullámokkal, a világ más részein a 40-45 fokos nyarak régóta a mindennapok részei. Érdemes tehát körbenézni, milyen praktikákat alkalmaznak azok, akiknek az extrém hőség nem pár napig, hétig tartó kihívás, hanem a hétköznapok velejárója.
A Guardian magazin olyan embereket kérdezett meg, akik extrém melegben élnek és dolgoznak: egyiptomi régésztől a namíbiai vadőrön át a sevillai nagymamáig. Az ő bevált praktikáikból válogattuk össze a leghasznosabbakat.
A perui Piura városát nem véletlenül nevezik az „örök hőség városának”: itt szinte egész évben forró és száraz az idő. A helyi gazdák már kora reggel megkezdik a munkát, mert délelőtt 9 óra után a nap már perzselően süt. A délelőtti órákra időzítik a fizikai munkát, közben pedig a saját termesztésű, lédús gyümölcsöket – papayát, banánt, narancsot, szőlőt, citromot és avokádót – fogyasztanak. Mi is tanulhatunk a perui gazdáktól, abban, hogy a legmegterhelőbb tevékenységeket minél korábbra időzítjük. A sportot, bevásárlást vagy kertészkedést érdemes már reggel letudni, ilyenkor a szervezetet ugyanis jóval kisebb hőterhelés éri.

Dr. Zahi Hawass egyiptomi régész évtizedek óta dolgozik a sivatagi ásatásokon, ahol nyáron extrém hőség uralkodik. Azt mondja, a legnagyobb hiba megvárni, amíg jelentkezik a szomjúság, mert akkor a szervezet már folyadékhiánnyal küzd. A szaúd-arábiai tüdőgyógyász Sherene El-Sioufi szerint náluk ezért népszerű a laban, a joghurtalapú ital is, amely nemcsak hidratál, hanem elektrolitokat is pótol. A legfontosabb szabály, hogy a folyadékpótlás legyen folyamatos.
Az athéni Akropoliszon közel fél évszázada idegenvezetőként dolgozó Despina Savvidou naponta akár 15 pohár vizet is megiszik – de soha nem egyszerre. Inkább negyedóránként néhány kortyot iszik. Hasonlóan tesznek a namíbiai vadőrök is: mindenki öt liter vizet visz magával, amelyből folyamatosan kortyolgatnak a nap során. A rendszeres, kis mennyiségű folyadékbevitel sokkal hatékonyabban segíti a hidratálást, mint ha egyben akarnánk meginni az ajánlott adagot.
Egy pohár víz nemcsak belülről segíthet lehűteni a szervezetet. Ollie Jay professzor, a Sydney-i Egyetem Hő- és Egészségkutató Központjának igazgatója szerint sokkal hatékonyabb, ha a víz egy részét a bőrünkre locsoljuk. Ahogy a víz elpárolog, ugyanúgy hőt von el a testtől, mint az izzadás, csak kevésbé terheli meg a szervezetet. Dzsibutiban, ahol a hőmérséklet elérheti az 53 fokot is, a humanitárius segítők gyakran benedvesítik a ruhájukat, a szaúd-arábiai orvosok pedig hűvös, nedves kendőt javasolnak a nyakra, a csuklóra vagy a homlokra.
A legtöbben automatikusan hideg zuhany alá állnak, amikor elviselhetetlenné válik a meleg, pedig a szakértők inkább a langyos vizet ajánlják. A görögök közül sokan naponta többször is lezuhanyoznak, de nem jéghideg vízzel, mert az hirtelen összehúzza az ereket. A namíbiai Michael Haindongo, egy rezervátum vadőre, lefekvés előtt benedvesít egy nagy törölközőt, és arra fekszik rá, hogy a párolgás fokozatosan hűtse a testét. Ezt a trükköt otthon is kipróbálhatjuk egy enyhén nedves pamutlepedővel.
Ha nagy vacsorát eszel, izzadni fogsz, és rosszabbul alszol
– mondja az athéni idegenvezető, Despina Savvidou. A bőséges esti étkezés csak még jobban megviseli a szervezetet a hőségben, ezért estére inkább joghurtot és gyümölcsöt választ. Hasonlóan gondolkodik Carmen Vallejo Carmona, egy sevillai nagymama is, aki szerint Andalúziában nyáron csak este kilenc óra után ülnek vacsorázni, amikor már lement a nap, és végre enyhül a hőség. A könnyebb, későbbi vacsora nemcsak kellemesebb, de az alvást is megkönnyítheti.
A világ legmelegebb tájain nemcsak a rendszeres ivásra figyelnek, hanem arra is, hogy mit tesznek a tányérjukra. Az indiai bőrgyógyász, Dr. Rashmi Sarkar szerint a hagyományos étrend része a görögdinnye, az uborka, a mangó, a kókuszvíz és az író, amelyek egyszerre hidratálnak és ásványi anyagokat is pótolnak. A jordán búvároktató Obada Almaitah hosszú munkanapokon dinnyével, paradicsommal, uborkával és joghurttal tölti vissza az elvesztett elektrolitokat, míg Rio de Janeiróban a kókuszvíz és a friss gyümölcslevek számítanak igazi nyári alapitalnak.
Elsőre logikusnak tűnhet minél kevesebb ruhát felvenni, a forró éghajlaton élők mégis az ellenkezőjére esküsznek. A szaúd-arábiai orvosok és a namíbiai természetvédelmi szakemberek szerint a világos színű, bő szabású, pamutból vagy lenből készült ruhák védik a bőrt a közvetlen napsütéstől, miközben átengedik a levegőt. Vietnámban még motorozás közben is tetőtől talpig könnyű pamutruházattal fedik a testüket, hogy megóvják magukat a tűző naptól.
Szicíliában évszázados hagyomány, hogy napközben bezárják a spalettákat, így a ház kevésbé forrósodik fel, a hűvösebb esti és hajnali órákban pedig kitárják az ablakokat. Romel Bernal mexikói építész szerint a kereszthuzat az egyik leghatékonyabb természetes hűtési módszer: ha a lakás két szemközti oldalán nyitunk ablakot vagy ajtót, a levegő folyamatosan áramlik. A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy csak akkor szellőztessünk, amikor kint valóban hűvösebb van, mint bent.
Via
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!