Divatlexikon: Helmut Newton

A forradalmár divatfotós

---

Az ikonikus divatfotós egyszer a következőt nyilatkozta: „Nem keresem a tökéletes testet, akármit is jelentsen, mert unalmasnak tartom.” Kétségtelen, hogy kijelentését teljes munkássága igazolja. Fotóiból éppen annyira sugárzik a natúr valóság, mint az erotika. Imádta a női test természetességét, képeivel pedig olyan világot teremtett, amely egyszerre tabudöntő és nagyszerű fricska a társadalom számára.

1920-ban, a jómódú Neustädter családba született és már kamaszkorában elhatározta, hogy fotós lesz. Első fényképezőgépét 12 évesen vette Berlinben, és az új hobbi minden idejét lekötötte a lányok és az úszás mellett. Hamarosan félbeszakította tanulmányait és a híres divatfotós, Yva (Elsie Simon) mellé szegődött gyakornoknak. A zsidó család a nürnbergi törvények miatt egyre veszélyzettetebbé vált, ezért 1938-ban szülei Dél-Amerkába, Helmut pedig Szingapúrba menekült, két fényképezőgépét is magával vitte. Egy évvel később állást kapott a Straits Times-nál fotóriporterként, de hamar mennie kellett – alkalmatlansága miatt két hét után elbocsátották. 1940-ben a Brit hatóságok internálták és Ausztráliába küldték. A II. világháború végéig az ausztrál hadseregnél dolgozott. 1946-ban megkapta az ausztrál állampolgárságot, ekkor változtatta nevét Newtonra.

Első borítóképét a The Australian Post közölte 1945-ben. Egy évre rá megnyitotta első stúdióját Melbourne-ben, ahol 1947-ben találkozott későbbi feleségével, June Browne színésznővel (aki Alice Springs néven később maga is sikeres fotós lett). Ebben az időszakban Newton sokat utazott. 1956-ban egyéves szerződést kapott a brit Vogue-tól, ahonnan 11 hónap után Párizsba távozott. 1961-ben hosszú időre a divat fővárosában telepedett lett, mert úgy érezte, itt tud igazán kiteljesedni, és a francia Vogue is szerződtette. 1964-ben azonban elküldték a magazintól, mivel az akkori főszerkesztő, François de Langlade rossz néven vette, hogy megbízást teljesített a Queen magazinnak.

A ’60-as, ’70-es években olyan vezető divatmagazinoknak fotózott, mint az Elle, a Harper's Bazaar, a Stern vagy a Life, és ekkor vált a világ egyik legismertebb és legjobban fizetett divat- és reklámfotósává. Hírnevét tovább fokozta az 1980-ban készült Big Nudes című sorozata. A Playboyba készült egyes képei aukciókon több mint 20 000 dollárért keltek el.

Kifejezetten kényelmetlenül érezte magát steril stúdiókörülmények között, ezért provokatív fényképeit legtöbbször az utcán, vagy más városi helyszíneken készítette. Habár a feministák nyilatkozataikban gyakran elítélték szuggesztív és merész munkásságát, a nők mindig erős amazonokként jelentek meg a képein. Több nagysikerű fotóalbumot is kiadott, és munkáival szakmai díjak sorát nyerte el, ráadásul 2002-ben film jelent meg az életéről. A 2004-ben, autóbalesetben elhunyt divatfotós pályája olyan híres művészekre volt hatással, mint Mario Testino, Roman Polanski, Tom Ford vagy Helmut Lang.

Életművéről ezúttal április 4-én nyílik kiállítás a Szépművészeti Múzeumban, ahol közel 250 képét tekinthetjük meg, három jelentős albumának tükrében.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!