A munkahelyi zaklatás 5 típusa, amit nem mindig könnyű felismerni

A munkahelyi zaklatás nem mindig hangos vagy látványos. 

A munkahelyi zaklatás nem minden esetben jelent nyílt konfliktust, sértegetést vagy fenyegetést. Előfordulhat, hogy valakit hónapokon át fokozatosan szorítanak ki a közösségből, lehetetlen feladatokkal terhelnek, rendszeresen megaláznak, vagy éppen digitális csatornákon teszik számára elviselhetetlenné a munkát. Éppen ezért sokszor az érintettnek is időbe telik felismernie, hogy ami történik vele, már messze túlmutat egy nehéz munkahelyi helyzeten. Íme a munkahelyi zaklatás 5 típusa, amikkel érdemes tisztában lenni. 

Mobbing: amikor egy közösség fordul valaki ellen

A mobbing egyik legjellemzőbb vonása, hogy nem egyszeri összetűzésről van szó. Egy vagy több kolléga hosszabb időn keresztül, visszatérően teszi kellemetlenné egy munkatárs helyzetét, aminek része lehet a kiközösítés, a pletykálás, a gúnyolódás vagy éppen a rendszeres sértegetés. Előfordulhat az is, hogy az érintettel direkt nem osztanak meg fontos információkat, kihagyják a közös programokból, de az is megesik, hogy olyan feladatot bíznak rá, ami ami értelmetlen vagy éppen teljesíthetetlen. 

Bossing: amikor a vezető él vissza a hatalmával

A bántó magatartás esetenként feljebbről, egy magasabb pozícióban lévő személytől érkezik. Az ún. bossing során a vezető megpróbál visszaélni a hatalmával, és a pozícióját kihasználva igyekszik nyomást gyakorolni a munkavállalóra. 

Megalázhatja mások előtt, irreális elvárásokat támaszthat vele szemben, rendszeresen fenyegetheti a munkahely elvesztésével, vagy olyan helyzetet teremthet, amelyben az alkalmazott folyamatos bizonytalanságban érzi magát.

A bossing célja ráadásul nagyon vegyes: van, amikor a teljesítmény fokozását próbálják félelemkeltéssel elérni, máskor az lehet a szándék, hogy az érintett végül maga mondjon fel.

Cyberbullying: a zaklatás az online térben is folytatódhat

A munkahelyi zaklatás manapság már nem kizárólag az iroda falai közé korlátozódik. Az üzenetküldő alkalmazások, e-mailek, közösségi oldalak és videóhívások ugyanúgy teret adhatnak a szekelásnak, így nem kizárt, hogy az érintett sértő üzeneteket kap, emellett nem ritka a nyilvános megszégyenítés sem a munkahelyi csoportokban. A távmunka elterjedésével ráadásul ez különösen fontos terület lett, hiszen az érintett akár saját otthonában sem feltétlenül tud elszakadni a munkahelyi nyomástól.

Zaklatás valamilyen tulajdonság miatt

A munkahelyi zaklatás egy formája az is, amikor valakit egy-egy külső tulajdonsága, személyes jellemzője vagy éppen az identitása miatt ér rendszeres támadás. A zaklató kollégák az efféle, sértő megjegyzéseket gyakran megpróbálják a vicc álarca mögé bujtatni, ugyanakkor ha valakit következetesen bántanak egy adott tulajdonsága miatt, akkor abban semmi tréfás nincsen. Ez a fajta magatartás pedig nem pusztán kellemetlen munkahely légkört teremthet, de bizonyos esetében diszkriminációs vagy más jogi kérdéseket is felvethet.

Stalking: amikor valaki átlépi a munkahely és a magánélet határát

A stalking, vagyis a zaklató követés olyan ismétlődő és nem kívánt viselkedést jelent, amelyben az elkövető egyre inkább behatol a másik ember személyes terébe. Munkahelyi környezetben ilyen lehet az indokolatlan fizikai közeledés, a másik folyamatos megfigyelése, személyes vagy bizalmas adatainak megszerzése, tárgyainak eltulajdonítása, illetve az, ha valaki munkaidőn kívül is rendszeresen és kéretlenül próbál kapcsolatba lépni az érintettel.

Természetesen fontos kiemelni, nem minden konfliktus egyenlő a zaklatással, hiszen egy munkahelyen előfordulnak nézeteltérések, kellemetlen beszélgetések vagy rosszul kezelt viták. Érdemes ugyanakkor arra figyelni, hogy a szóban forgó viselkedés rendszeres-e, egy adott személy ellen irányul-e, megalázó vagy félelemkeltő-e, és hosszabb időn keresztül fennáll-e. Ha valaki úgy érzi, hogy ilyen helyzetbe került, hasznos lehet dokumentálni a történteket – például megőrizni az üzeneteket és feljegyezni az eseteket –, majd a körülményektől függően HR-hez, vezetőhöz, érdekképviselethez vagy szakemberhez fordulni. Ha a helyzet fenyegetővé vagy súlyossá válik, jogi segítségre is szükség lehet.

(via)