Radioaktív arcpakolások és epés bőrápolók – bizarr szépészeti ejárások a múltból

Egy izgalmas időutazásra invitálunk, amiből megtudhatod, melyek voltak a legdivatosabb és legmeghökkentőbb szépészeti kezelések a múlt századokban. 

 

Napjainkban a kozmetikai szerek és procedúrák sosem látott mennyiségben és változatosságban érhetők el. A híres-hírhedt, a páciens saját vérét felhasználó Drakula-kezeléstől kezdve a nagyobb drogériák saját márkás arckrémeiben is megtalálható csiganyálig, mindenféle érdekesség elérhető a polcokon és a kozmetikák kínálatában. Azonban korántsem a XXI. század kiváltsága a bizarr kozmetikai szerek alkalmazása: a múlt századok kezelései között is bőven találunk furcsaságokat, melyek közül néhány azóta is népszerű maradt. 

Radioaktív ragyogás

A rádium igazi csodaszerként robbant be a köztudatba a századfordulón Marie Curie és férje felfedezéseinek köszönhetően. A radioaktív anyagok veszélyes tulajdonságai ekkor még nem voltak nyilvánvalóak a kor tudósai előtt, ezért a nehezen elérhető, drága szer köré épült nimbusz rengeteg gyártót megihletett. Készült rádiumos vaj, csokoládé, világító festék, és rengeteg kozmetikai cikk is. A harmincas évek végére, a káros hatások egyre nyilvánvalóbbá válásával a rádium eltűnt a mindennapi termékek összetevői közül.

A 20-as években azonban a rádiumőrület még javában tartott, rengeteg elismert intézmény ajánlotta valamilyen verzióját a szépülni vágyóknak. Teljes rádiumkúrát kínált például Dr. Jutassy, a korban magánéleti botrányairól is híres sztárkozmetikus. Elegáns belvárosi szalonjában így hirdette a kezeléseit az újságokban:

„A rádium éltető és fiatalító hatásáról a müveit közönség már eleget hallott és olvasott. Tény az, hogy a kozmetikusok ugy Európában, mint Amerikában erősen alkalmazzák, még pedig rádióaktív folyadékok, vagy rádiumiszap alakjában.”

Rádiumos agyagpakolás volt a slágerterméke az 1924 telén megnyílt első, „külföldi nívójú szépségápoló intézetnek”, a nevével is szakértelmet sugárzó Orvosi Kozmetikai Intézetnek is. A korabeli cikkek tanúsága szerint az intézmény hófehér, ragyogó, biedermeier stílusú termeiben készséges és a végletekig udvarias, fehér köpenyes kisasszonyok fogadták a vendégeket, hogy a rádiumos agyagpakolás és a liliomtejjel való bedörzsölés segítségével nyerjék vissza üdeségüket. Az ún. „estélyi kikészítés” részeként a kezelés mellett a szemöldökborotválás, a haj ondolálás és a manikűrözés sem maradhatott ki. 

A villamos kozmetikák csodái

Az 1920-as években a szépségipar egyre fontosabb gazdasági szereplővé vált és nagy technológiai forradalmon ment keresztül. A sokasodó reklámok az ideális nőről, testről és szépségről táptalajt adtak számtalan új gépnek és eljárásnak. A „villamos kozmetikák” – ahol vibrációs masszírozókat, kékfénnyel serkentő masinákat, elektro-manikűröket és villannyal szőrtelenítő kezeléseket („szőrirtást”) is végeztek – aranykorukat élték.  

A kor csodamasinái közé tartozott például a „Radiolux”, amelyet a „petyhüdt arc” ellenszereként hirdettek.  Működése azonban meglehetősen kellemetlen élményt ígért:

„Ezek magas frekvenciájú gépek, melyek segítségével magasfeszültségű áramot üveg- és fémelektródák alkalmazásával vezetünk a bőrbe. Ha az üvegelektródákat a bőrre szorítjuk, 1–2 milliméteres távolságból finom szikrák ugranak át, melyek a szöveteket hyperaemizálják, bőséges vérkeringést és tömeges sejtképződést eredményeznek.”  

Most is találsz a kozmetikákban és az otthoni megoldások között is arclifting- és elektromos arcmasszázs-készülékeket, de szerencsére ezek az arcmasszázs-gépek már direkt áramütés nélkül is működnek – ezt valószínűleg a felhasználók is nagyra értékelik.

A híres Diana-termékek

A századfordulón indult hódító útjára a Diana-termékcsalád, amelynek tulajdonosa, a diverzifikálás híve, Ernyei Béla volt. A sósborszesz mellett púder, krém, borotva, fogkrém és számos más termék is szerepelt a kínálatban. A húszas években a legkedveltebb krémek közé tartozott a „legfinomabb lanolint, epét és mézet” tartalmazó Diana-arckrém.  

A Diana márka nem csak a termékeivel, hanem marketingjével is újított, hiszen az amerikai stílusú, öndicséretekkel és költői túlzásokkal teli reklámkampányai tele voltak szuperlatívuszokkal: „csodálatra méltó forradalmat idézett elő a Diana-púder, Diana-krém és Diana-szappan”, illetve „mesébe illő dolgokat művel az emberi elme, mert csodás szüleményei a Diana-arckrém és a Diana-szappan tündéri munkának is beillők, és a nő szépségét örökkévalóvá varázsolni képesek.” Sőt, az egyik első magyar reklámfilm is a márkához kötődik - már az I. világháború előtt szponzorálták egy Szépségkirálynő című, rövid, mozikban játszott vígjáték elkészítését, amiben a Diana-krémet használta a címadó szereplő. A reklámok beváltak: a Diana-termékek egészen a negyvenes évekig népszerűek maradtak, ám napjainkra csak a Dianás cukorka maradt a kínálatból, de epét nem tartalmaz.