Magyar sztárok szépségtitkai: trükkök anyáinktól és nagyanyáinktól, amelyek ma is működnek

Vannak családi történetek, receptek és praktikák, amelyek generációról generációra öröklődnek, és ez alól a szépségápolás sem kivétel. Anyáink és nagyanyáink már évtizedekkel ezelőtt alkalmaztak olyan trükköket, amelyeket ma a szépségipar forradalmi újdonságként igyekszik eladni nekünk.

Hova fordulunk ma, ha szépségápolási tanácsra van szükségünk? Szakemberek, cikkek és közösségi média-tartalmak tömkelege áll rendelkezésünkre, a soklépéses rutinok és folyamatosan változó trendek között azonban nem könnyű eligazodni.

Sokáig a szépséggel kapcsolatos tudás elsősorban családon belül öröklődött: anyáktól, nagymamáktól lestük el a krémezés, a hajápolás vagy éppen az arcmasszázs fortélyait. Nekem például utóbbit a nagymamám tanította meg jóval az arcjóga berobbanása előtt, és a mai napig része a rutinomnak. Reggel és este minimum 10 percet töltött azzal, hogy homloktól dekoltázsig jól begyakorolt mozdulatokkal ütögette, húzogatta, masszírozta a bőrét, szinte természetes volt, hogy én is leutánzom ezt a praktikát, ami a mai napig része a szépségápolási szokásaimnak.

De vajon milyen praktikák öröklődnek más családokban? A hazai ELLE 25. szülinapja kapcsán Jakupcsek Gabriella, Nagy Katica és Péterfy Bori mesélt arról, milyen szépségápolási fortélyokat tanult az előző generációktól – és közülük jó néhány a mai szépségtrendekben is visszaköszön.

hintőpor és dióhéj

Jakupcsek Gabriella nagymamáinak mindennapjaiban a hangsúly elsősorban a tisztálkodáson volt, nem a kozmetikumokon.

A nagymamám még egy krémet se kent magára, az ő világában a  szépségápolás” szó is túlzásnak tűnt volna. A tisztálkodás és a tisztaság viszont nagyon fontos volt számukra, állandóan mosakodtak és mostak, elképesztően tiszták voltak

 – emlékszik vissza. Patikában vagy boltban kikevert krémek helyett pedig a természet adta kincseket használták fel a szépségük és egészségük ápolására. Hajukat felfőzött dióhéjjal ápolták, tojással öblítették, ha pedig uborkasaláta került az asztalra, akkor biztos, hogy az arcukra pedig uborkapakolás. A zöldséget hajszálvékonyra szeletelték, lehűtötték, az arcra és a szem köré tették, majd leszedés után még a bőrbe is dörzsölték.

Talán a legfontosabb családi titok a hintőpor használat, azon belül is a ma már a hazai boltok polcairól teljesen hiányzó, illatosított hintőpor. Nyakra, hajlatokba, nyáron a nedvesség felszívására, este lefekvés előtt az illata miatt. Gabi családjában olyan erősen fennmaradt a szokás, hogy ő maga, a lánya, sőt az unokák is használják.

A szépségszalon ehhez képest maga volt a luxus. A népszerű műsorvezető egyik meghatározó gyerekkori élménye, hogy az 1980-as évek elején elkísérhette édesanyját kozmetikushoz: arctisztítás, pakolás, masszázs, manikűr, pedikűr, fodrász, a búra alatt ülő, hajcsavarós nők – Gabi számára ez maga volt a menyország. Az 1950-es évek puritanizmusa után a professzionális szépségápolás az 1960-as évektől fokozatosan a szocializmus egyfajta „megfizethető luxusává” vált, az állami és szövetkezeti kozmetikák pedig egyre szélesebb kör számára tették elérhetővé az addig kiváltságnak számító kezeléseket.

szépségrutin

Péterfy Bori anyai nagymamája, Jancsó Adrienne színművész egészen más szépségeszményt képviselt. Mindig tökéletesen ápolt volt, gyönyörűen sminkelt, látványos ékszereket hordott, és ami talán a legfontosabb: nagyon is tudatosan foglalkozott magával, nem csak időt teremtett rá, de létezésének fontos alapköve volt önmaga ápolása és szépítése. 

Adrienne mindennap tornázott, rengeteget gyalogolt, szeretett napozni, jellegzetes rövid haját pedig maga festette és vágta.

A grapefruit köré valóságos kis szépségrituálét épített: mindennap megevett egyet, a kifacsart héjjal pedig alaposan átdörzsölte a kezét és a körmeit.

A ma ismét divatos száraz kefélést is évtizedekkel korábban alkalmazta. Ráadásul olyan lendülettel, hogy amikor az ötvenes években a Lukács fürdő egyik kádjában végezte a rituáléját, a dolgozók kétségbeesetten dörömböltek az ajtón: „Művésznő, nem lehet mosni!” Az intenzív mozdulatok hangjából ugyanis arra következtettek, hogy a ruháit sikálja.

A szépségápolás az identitásának része volt. Én nem tudnék ennyit foglalkozni magammal, ő egy kicsit talán végletes volt benne

– meséli Bori. 

Talán éppen ez mutatja meg a legjobban, mi változott, és mi maradt ugyanaz. Más termékeket használunk, más szabályokat követünk, és egy grapefruit héját valószínűleg már nem tekintjük komplett kézápolási rutinnak. Az viszont, hogy a testünkkel való törődéshez idő, figyelem és rendszeresség kell, generációról generációra öröklődik. Ez a szemlélet korántsem új. A testtel való tudatos foglalkozás már a 19. századi női lapok tanácsadó rovataiban és hirdetéseiben is megjelent, az 1920-as és 1930-as évekre pedig egyre holisztikusabbá vált a szépségről való gondolkodás. A mozgást, a fürdést, a haj- és bőrápolást, valamint a természetes testápolást mind gyakrabban kapcsolták össze, miközben a két világháború között a testedzés és a test formálása is a modern városi élet egyre fontosabb részévé vált.

Bolt helyett a természet

A házi szépségrecepteket ma könnyű a „természetes szépségápolás” és az „azt kenek magamra, amit megennék” romantikus előképeként látni, de azt is érdemes tisztában lenni azzal, hogy a hazai viszonyok között sok esetben sokkal prózaibb oka volt annak, hogy nők a kamrában megtalálható alapanyagokat hasznosították. A kommunizmus évei alatt a legtöbben egyszerűen nagy kevés kozmetikumhoz fértek hozzá. A XX. század második felének Magyarországán a szépségápolást kifejezetten (elítélendő) polgári luxusnak tekintették, a kozmetikai termékek kínálata pedig szűkös és gyakran gyenge minőségű volt. 

Nagy Katica is azt mesélte, hogy édesanyja fiatalkorában még jóval kevesebb szépségápolási termék közül lehetett választani, ezért gyakran otthon készítettek különféle arcpakolásokat gyümölcsökből – ezek közül a málna volt a nagy kedvenc.

Katica ebből a szemléletből máig őriz valamit: közel állnak hozzá a természetesebb megoldások, és ha teheti, szívesen választ natúr kozmetikumokat.

Az, hogy a szépség szorosan összefügg belső működéseinkkel (legyen az szervi vagy mentális) szintén egy sokat hangoztatott újrafelfedezése az elmúlt éveknek.  A legfontosabb örökség sem feltétlenül egy-egy konkrét kozmetikum. Amikor Katicának hosszabb időn keresztül komoly bőrproblémái és kiütései voltak, a külső kezelés mellett az étkezésére is elkezdett odafigyelni.

Minél kevesebb kemikália, akár kívül, akár belül, annál jobb.

Édesanyjától tanulta a gyógynövényteák – többek között a csalán, a levendula, a borsmenta és a kamilla – használatát is, amelyekhez ebben az időszakban szintén rendszeresen nyúlt és valóban sikerült is változást elérni velük.

A generációkon át továbbadott szépségrituálék egyáltalán nem magyar sajátosságok. Amikor a Vogue magazin szépségipari szakembereket kérdezett arról, mit tanultak az édesanyjuktól, és a válaszokban ugyanígy újra és újra előkerültek a konyhai alapanyagok, a tojásos vagy rizsvizes kezelések, de mindenekelőtt a következetesség: nem feltétlenül egy csodaszer öröklődik tovább, hanem annak gondolata, hogy az önmagunkkal való törődésnek fontos helye van a hétköznapokban.