A filter előtti arc – emlékszünk még rá, hogyan néztünk ki Instagram előtt?

Ma már tényleg csak filterekkel tudunk létezni a közösségi médiában? 

A közösségi média évek óta alakítja, mit tartunk szépnek, kívánatosnak vagy éppen normálisnak, azt pedig mindenki döntse el maga, mennyire van ez rendben. Egy új kutatás ráadásul még ennél is mélyebbre ásott, ugyanis a tanulmány szerint a különböző social platformokon látott, egymáshoz egyre jobban hasonlító arcok hosszú távon azt is befolyásolhatják, mennyire pontosan érzékeljük a sajátunkat.

A filterek előtt 

Volt idő, amikor a saját arcunkat főleg a tükörből, családi fotókról és néhány előhívott képről ismertük, mára azonban ez teljesen megváltozott. Naponta megszámlálhatatlanul sok arcot látunk a közösségi médiában, amik gyakran filterezett, szerkesztett felvételek, sőt mostanra már a mesterséges intelligencia által manipulált tartalmak sem ritkák. Ha magunkról posztolunk képet, akkor szinte biztos, hogy az első dolgunk legalább minimálisan megszerkeszteni azt. 

Persze nem mindegy, ki mekkora mértékben mókol a képeivel, de valljuk be, manapság az a kevesebb, aki egyáltalán nem nyúl posztolás előtt a fotóihoz. 

Ez a fajta manipuláció – legyen az akármekkora mértékű – viszont a frissen megjelent kutatás tanúsága szerint nem csupán azt befolyásolhatja, mit gondolunk szépnek, de hosszabb távon arra is hatással lehet, hogyan különböztetjük meg a saját arcunkat másokétól. Ez szürreálisnak hangzik persze, de máris mondjuk, miről is van szó pontosan. 

Egy idegen arc mégis ismerősnek tűnt

A Computers in Human Behavior című folyóiratban megjelent vizsgálatban 95 millenniumi és Z generációs férfi és nő vett részt, akik átlagosan nyolc éve használták az Instagramot. A kutatók azt vizsgálták, hogy az idealizált, egységesedő szépségtartalmaknak való hosszú távú kitettség hatással lehet-e arra, mennyire stabil a saját arcunkról alkotott képünk.

A kísérlet egyik részében a résztvevők virtuálisvalóság-szemüveget viseltek, és egy idegen arcát látták maguk előtt. Miközben a virtuális arc egyik oldalát ecsettel érintették meg, ugyanezt az érintést a résztvevő saját arcán is megismételték, 120 másodpercen keresztül. Az idegen arc nem hasonlított különösebben a résztvevőére, a kísérlet után mégis arra jutottak a kutatók, hogy minél több éve használta valaki az Instagramot, annál nagyobb eséllyel érezte úgy egy rövid időre, hogy a virtuális arc valamilyen módon a sajátja.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az Instagram szó szerint kitörli az emlékeinkből, hogyan nézünk ki, inkább csak arra világít rá, hogy a saját arcunkról és testünkről alkotott belső kép rugalmasabb lehet, mint gondolnánk.

A filterek azt is átírhatják, mit tartunk normálisnak

Maria Sansoni, a tanulmány vezető szerzője szerint ráadásul ha hosszú időn keresztül ugyanazokkal a szépségideálokkal találkozunk, könnyen elkezdhetjük ezeket egyfajta viszonyítási pontként kezelni. Ilyenkor a saját vonásaink kevésbé tűnhetnek különlegesnek vagy egyedinek. Ha pedig naponta újra és újra simára szerkesztett bőrt, telt ajkakat, hangsúlyos szemöldököt és nagyon hasonló arcformákat látunk, idővel ezek válhatnak azzá, amit az agyunk megszokottként, egyfajta normalitásként érzékel, ennek pedig következménye lehet, hogy szokatlanként fogunk tekinteni valamire, ami viszont természetes. 

Elérhetetlen szépségideálok 

A helyzetet tovább árnyalja a már említett mesterséges intelligencia. Hiszen ma már az AI-módosítások könnyedén összemoshatják a határokat, és sokszor nagyon nehéz megmondani egy-egy fotóról, hogy az most valós-e vagy a mesterséges intelligencia állította elő. Utóbbi esetében pedig hiába próbálnánk reprodukálni a látottakat, egyszerűen lehetetlen lenne. 

Jó példa erre, hogy számos manikűrös panaszkodik arra a közösségi médiában, hogy a vendégek AI fotókat visznek inspirációként a következő körmükhöz, majd döbbenten konstatálják, hogy a szakember nem tudja azt elkészíteni. Hasonló a helyzet a plasztikai sebészek körében is, ugyanis egyre több páciens érkezik hozzájuk AI-generált képekkel. 

Mi a megoldás? Törüljük magunkat a közösségi médiából? 

A szakértők szerint nem feltétlenül kell ennyire drasztikus lépést tenni. Inkább az lenne a cél, hogy tudatosabban figyeljünk arra, milyen képeknek tesszük ki magunkat. A pszichológusok azt mondják, érdemes lehet időnként megszakítani az automatikus görgetést, és visszatérni olyan helyzetekhez, amelyekben nem képernyőn keresztül érzékeljük magunkat és másokat. Lehet ez egy telefon nélküli séta, közös ebéd, beszélgetés vagy néhány perc, amikor egyszerűen csak a környezetünkre és a testünk jelzéseire figyelünk.

A fentiekből jól látszik, hogy végső soron talán nem is az a kérdés, hogy pontosan emlékszünk-e még arra, hogyan néztünk ki Instagram előtt. Inkább az, hogy felismerjük-e még a saját arcunkat anélkül, hogy rögtön összehasonlítanánk valamivel, amit a képernyőn láttunk.

ELLE 25

Az ELLE Magyarország idén ünnepli 25. születésnapját, ami tökéletes alkalom arra, hogy egy kicsit visszatekintsünk az elmúlt negyed évszázadra. 25 év alatt rengeteget változott a divat, a szépségipar, a kultúra és az is, ahogyan önmagunkra és a világra nézünk, miközben vannak dolgok, amelyek szinte semmit sem veszítettek az erejükből. Jubileumi sorozatunkban ezért az elmúlt 25 év meghatározó trendjeit, jelenségeit, ikonikus pillanatait és szereplőit idézzük fel, és azt is megnézzük, mi maradt meg belőlük mára.

(via)