Mindennaposak a célzott támadások és visszaélések a szexmunkások szószólóinak életében – derült ki egy friss kutatásból.
Szexmunkásnak lenni önmagában is veszélyes, ám ennél is nagyobb kockázatnak vannak kitéve azok a prostituáltak, akik emberi jogi aktivistaként is helytállnak a közösségükben. A Front Line Defenders nevű emberi jogi szervezet a napokban tette közzé négy éven át tartó kutatásának eredményét, amely rávilágított arra, hogy a szexmunkások szószólóinak életében mindennapos, hogy fenyegetéseknek, erőszakos támadásoknak, jogsértéseknek és célzott visszaéléseknek vannak kitéve.
A felmérést végző szakemberek több mint 350 szexmunkással és aktivistával készítettek interjúkat, négy különösen problémás országra – Tanzániára, Kirgizisztánra, Mianmarra és El Salvadorra – fókuszálva, ahol az emberi jogi munkát is végző szexmunkásokat szinte üldözik, rendszeres elszenvedői a szexuális támadásoknak, fenyegetéseknek, a fizikai és lelki nyomásgyakorlásnak.
Pedig az aktivisták rendkívül elkötelezettek közösségük védelme és segítése mellett, ők azok, akik megszervezik a bordélyházakhoz való hozzáférésről szóló tárgyalásokat, a nemi jogokról szóló képzéseket, a jogi és egészségügyi tanácsadásokat, kampányt folytatnak az önrendelkezés szabadságáért és az erőszakos tapasztalatok bejelentéséért, valamint segítik azokat a prostituáltakat, akik megpróbálnak kilépni ebből az iparágból.
Erin Kilbride, a kutatás koordinátora és a jelentés vezető szerzője elmondta, hogy „a prostituáltak jogainak védelmezői rendkívüli személyes kockázatot vállalnak azért, hogy megvédjék közösségeik jogait, és biztosítsák, hogy a prostituáltak hozzáférjenek az igazságszolgáltatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a lakhatáshoz és az élelemhez.” A jelentés szerint ezek az aktivisták rendszeresen szembesülnek a rendőrség fenyegetéseivel, a családon belüli erőszakkal, a diszkriminációval, a kriminalizációval és a strukturális szegénységgel.
„Az aktivisták gyakran maguk is szexmunkából élnek, és ők az egyetlenek, akik képesek és hajlandóak egészségügyi felvilágosítást nyújtani társaiknak. Ők azok, akik azon dolgoznak, hogy egészségügyi ellátást biztosítsanak a szexmunkásoknak, akik máskülönben magukra hagyottan, megnyomorító sérülésekkel és életveszélyes betegségekkel maradnának” – emelte ki a koordinátor, aki azt is hozzátette, az aktivistáknak fontos szerepe van a közösségi hálózatok megalakulásában is.
A kutatás során megkérdezett aktivisták elmondták, hogy a prostituáltak jellemzően súlyos jogsértéseknek vannak kitéve az országaikban: az utcán fenyegetések, a börtönben kínzások érik őket, a közösségi médiában célzott bántalmazás elszenvedői, sőt az is előfordul, hogy érdekérvényesítés címén kényszerítik őket szexre. A kliensek pedig még fenyegetőbben lépnek fel azokkal a szexmunkásokkal szemben, akikről kiderül, hogy aktivista munkát végeznek.
A tanzániai prostituáltat és aktivistát, Ismailt például két hónapig kellett kórházban kezelni, miután egy régi kliense és négy másik férfi megerőszakolta őt egy hotelszobában. Ismail elmondása szerint a visszatérő vendég korábban sosem volt erőszakos vele, amíg a támadást megelőző héten nem értesült arról, hogy a férfi aktivistaként tevékenykedik. „Többször is azt mondta, hogy melegnek és prostituáltnak lenni rendben van, de az aktivista munkámmal fel kell hagynom. Tudott az emberi jogi szemináriumokról és képzésekről, amelyeket tartok.”
Tanzániában a fogvatartott szexmunkások számára mindennapossá váltak a rendőrség által elkövetett szexuális támadások is, a prostituáltakat gyakran kényszerítik aktusra a szabadulásért cserébe. Sőt, előfordul, hogy az emberi jogi aktivistákat is efféle zsarolásnak vetik alá annak érdekében, hogy így garantálhassák a közösségük tagjainak szabadon bocsátását. Ha ezt megtagadják, akkor számolniuk kell azzal, hogy megkínozzák őket.
A dokumentum tanúsága szerin egy nőt például áramütésnek vetettek alá, miután az emberi jogi munkájával kapcsolatos fogva tartása során megtagadta a szexuális aktust. A bántalmazást igazoló bizonyítékok ellenére a legtöbb aktivistának nem hisz a rendőrség, sőt, még a saját családjuk is elutasítja őket, mivel meg vannak győződve arról, hogy az ilyen támadások a prostituáltak miatt történnek.
Kilbride szerint „az emberi jogi aktivisták, akik maguk is szexmunkások, a legjobb – és néha az egyetlen képzett – közösségi aktivisták és munkavállalók, akik képesek eljutni a legveszélyesebb helyekre, ahol az emberek szexet árulnak. A célzott támadások, amelyeket elszenvednek, is azt jelzik, hogy milyen fontos és erőteljes az emberi jogokért végzett munkájuk.”
Forrás: Elle
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!