A magas intelligencia és az egészséges életmód nem feltétlenül jár kéz a kézben.
Elsőre logikusnak tűnne, hogy a magas intelligenciájú emberek pontosan tudják, mi szolgálja legjobban az egészségüket: elegendő pihenés, mértékletes alkoholfogyasztás, rendszeres mozgás, kiegyensúlyozott étrend. Egy pszichológiai kutatás viszont azt sugallja, hogy a gyakorlatban sokszor ennek épp az ellenkezője történik.
Satoshi Kanazawa, a London School of Economics pszichológusa egy vizsgálatban azt elemezte, milyen értékek és életmódbeli szokások jellemzik a magasabb IQ-val rendelkező embereket. Az derült ki, hogy az okosabb résztvevők általában:
Egészen döbbenetes, de a felmérés szerint a magas intelligenciájú emberek átlagosan később fekszenek le, gyakrabban fogyasztanak alkoholt, valamint kevesebbet mozognak, mint az alacsonyabb IQ-jú csoport. Vagyis az az elképzelés, hogy a „szuperokos” emberek automatikusan szuper egészségesen is élnek, nem mindig igaz.
Kanazawa az eredményeket az úgynevezett szavannaelmélettel magyarázza. Ennek lényege, hogy az emberi agy eredetileg az ősi, „szavannaszerű” körülményekhez alkalmazkodott. A modern élet számos jelensége – városi lét, 24/7 média, internet, alkohol, feldolgozott élelmiszerek – evolúciós értelemben azonban még nagyon friss, azok pedig, akiknek magasabb az IQ-juk rugalmasabban képesek alkalmazkodni az új helyzetekhez, ingerekhez. A feltételezés szerint az okosabb emberek könnyebben beillesztik a mindennapjaikba azokat a dolgokat, amelyek a kőkorszakban még nem léteztek: például az éjszakába nyúló Netflix-maratonokat, a késői lefekvést vagy a rendszeres, de nem túlzó alkoholfogyasztást. Ezzel szemben azok, akiknek alacsonyabb az IQ-ja, sokszor ösztönösebben ragaszkodnak a tradicionálisabb életmódhoz, azaz korábban fekszenek, kevesebb alkoholt fogyasztanak és inkább követik a „klasszikus” társadalmi normákat
Természetesen nem erről van szó. A kutatási eredmények átlagokról szólnak, így nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy aki későn fekszik és sört iszik biztosan intelligens, de az sem feltétlenül igaz, hogy a korán kelő, futni járó személyek automatikusan kevésbé okosak.
A tanulmány legérdekesebb üzenete talán az, hogy az intelligencia önmagában nem garancia a józan, egészségtudatos döntésekre. Sőt, előfordulhat, hogy éppen a nagyobb nyitottság, kíváncsiság és alkalmazkodóképesség vezet olyan életmódhoz, amely hosszú távon kevésbé egészséges. Másrészt az is kiderül, az életmódunkat nem csak az akaraterő és az „ész” határozza meg, hanem mélyebb, evolúciós és pszichológiai minták is, amelyek gyakran tudattalanul befolyásolják a döntéseinket.
Vagyis lehet valaki nagyon okos, és mégis túl sokat ül a kanapén, túl későn fekszik, vagy gyakran nyúl a pohár után. Az viszont továbbra is rajtunk múlik, felismerjük-e ezeket a mintákat, és hajlandók vagyunk-e tudatosan változtatni rajtuk – intelligenciaszinttől függetlenül.
(via)
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!