A rendrakás pszichológiája – mutatjuk, így tarthatod mindig tisztán az otthonod

Ha te is nehezen tartod tisztán az otthonod, akkor ezek a tippek óriási segítséget jelenthetnek. 

Ismerős az érzés, amikor csak állsz otthon, a nappali közepén, körülötted kupi, a mosogató tele, a szennyes kosár meg rég feladta és egyszerűen képtelen vagy nekiállni? Aztán inkább leülsz „egy percre” a telefonoddal, és végignézed, ahogy valaki 45 másodperc alatt kitakarítja a teljes fürdőszobát… te pedig ettől csak még rosszabbul érzed magad.

Nem veled van a baj 

Fontos tudnod, nem veled van a baj. Először is a fürdőt senki nem takarítja ki 45 másodperc alatt, s hiába tudod, hogy a közösségi médiában csak jól megkomponált videókat látsz, mégis frusztráló tud lenni. Ennek ellenére a takarítás fejben dől el, pár apró szemléletváltással és minimális energiabefektetéssel viszont látványos eredményeket érhetsz el, már ami a rendrakást és a takarítást illeti. 

Miért olyan nehéz rendben tartani mindent?

Általában nem csak arról van szó, hogy „sok a cucc”. Minden egyes tárgy, amit megfogsz, egy mini döntés: eltegyem vagy kidobjam? Most mossam el, vagy később? A nappalival kezdjem, vagy inkább a konyhával? Ezek a mikrodöntések villámgyorsan felhalmozódnak, és a szervezeted ezt simán stresszhelyzetként érzékeli. A túl sok vizuális inger (szétpakolt játékok, ruhák, pultok) az agynak káosz, a káosz pedig szorongást kelt. Ilyenkor pedig teljesen természetes, ha lefagysz, és hirtelen már azt sem tudod, mihez nyúlj először.

Néha nem is a takarításról szól

Sokszor a rendrakás mögött mélyebb érzelmi rétegek húzódnak: kontroll iránti vágy, bűntudat, megfelelési kényszer, gyerekkorban tanult minták. Ez az érzelmi túlterheltség viszont hosszú távon megnehezítheti a takarítási feladatokat. Ha azonban felismered, hogy pontosan mi okozza a nehézséget, akkor már félig nyert ügyed van. Jó ha tudod, ilyenkor nem lustaságról van szó, hanem arról, hogy az idegrendszered túlterhelt. Persze jogosan merülhet fel a kérdés, hogyan tudsz tenni ez ellen? 

1. Írd át a fejedben, mit jelent a „takarítás”

Ne úgy gondolj rá, mint végtelenített robotüzemű házimunkára. Próbáld úgy keretezni: „ezzel magamnak csinálok nyugodtabb teret”. Nyilván nem kell szeretni a vízkőoldót és a szivacsot, de segít, ha a végeredményre figyelsz: tisztább konyhapult = kevesebb vizuális zaj = nyugodtabb idegrendszer. 

 2. Engedd el a „minden vagy semmi” elvet

Nem attól vagy rendes ember, hogy minden szoba csillog. A tökéletességre való törekvés hosszú távon csak extra stressz generál, erre pedig senkinek nincs szüksége. Hidd el, már az is számít, ha kis lépésekben haladsz, és nem, nem kell mindig minden helyiségnek Instagram-kompatibilisnek lennie. 

3. Minifeladatok – 10–15 perc is számít

Ne a kitakarítom az egész lakást legyen a célod, hanem például:

• szánj 10 percet csak a mosogatóra
• 5 percet csak a konyhapultra
• 15 percet csak a fürdő mosdójára és tükrére

Ha kisebb, apró feladatokra bontod a napi teendőket, akkor nem fog úgy tűnni, mintha halomban várnának rád a feladatok.

4. Tedd élvezhetőbbé az egészet

Ne büntetésnek éld meg. Segíthet például:

• csak takarítás közben hallgatott podcast vagy hangoskönyv
• kedvenc playlist takarításhoz
• illatgyertya vagy párologtató, amit akkor gyújtasz meg, amikor nekilátsz
• „takarítós” kényelmes ruha vagy papucs, amitől kicsit rituális lesz az egész

Ha az agyad összeköti a rendrakást valami kellemes élménnyel, egy fokkal kevésbé érzi majd nyűgnek.

(via)