Kártérítés jár a kényszersterilizált nőknek Csehországban

A cseh állam elismerte: 2012-ig több száz roma nőnél végeztek sterilizáló műtétet a tudtuk és beleegyezésük nélkül. Törvényben rögzítették, hogy pénzbeli kártérítés jár az áldozatoknak.

Egyesült Államok, Kína és Peru – azok az országok, ahol bizonyítottan kényszerű sterilizációt alkalmaztak egyes etnikai kisebbségeknél. Az USA-ban 1970 és 1976 között az amerikai őslakos nők mintegy 25%-a esett át ezen a gyakorlaton, Kínában az úgynevezett „politikai átnevelő táborokban” ujgur nőket kényszersterilizálták, hogy eltöröljék az ujgur identitást, míg Peruban az 1990 és 2000 között hivatalban lévő elnök, Alberto Fujimori kormánya hajtott végre sterilizációs programot az ország legszegényebb vidéki területen élő quechuák körében. És sajnos Európa sem marad ki a sorból, Csehország ugyanis hivatalosan is elismerte, hogy hosszú éveken át kényszersterilizációs hajtottak végre az országban élő roma nőkön.

Becslések szerint több száz, ha nem több ezer roma nő esett át ilyen kezelésen előbb Csehszlovákiában, majd a Cseh Köztársaságban. A legtöbb ügy a 70-es és 80-as évekből származik, tehát még a szocialista rendszer idejére nyúlik vissza, de később is számos más esetet dokumentáltak egyéni szinten, a 90-es években és a 2000-es évek elején.

A rendszerváltás után is folytatódott a gyakorlat

A cseh parlament azonban a napokban jóváhagyta azt a törvényt, melynek célja, hogy kártalanítsa a visszaélések áldozatait. Miloš Zeman elnök valóban elismerte a cseh állam felelősségét az eugenikai programban. A cseh szociális munkások 1966-tól kezdve fenyegetéssel és egyéb ösztönzéssel vették rá a roma nőket a végleges beavatkozásra, és bár ez a program a kommunista rendszer 1989-es összeomlásával véget ért, a vajúdó nőket továbbra is félrevezették, hogy a császármetszéses szülések előtt a tudtukon kívül aláírják a sterilizációhoz szükséges beleegyező nyilatkozatokat. Hivatalosan 2012-ben lépett csak életbe az ennek a gyakorlatnak a felszámolására létrehozott jogszabályt, amely előírja, hogy a sterilizációt kérő páciens és a sterilizálás elvégzése között türelmi időnek kell eltelnie.

Az Europa Today című lapnak nyilatkozott az egyik érintett, Elena Gorolova, akit második gyermeke születése után, 21 évesen sterilizáltak a tudta nélkül. „Az orvos azt mondta, hogy császármetszést kell végrehajtani rajtam, különben kockára teszem a saját és a gyermekem egészségét is.” A fiatal nőnek a műtét előtt több papírt is alá kellett írnia, ezek között volt egy, a streilizálásról szóló dokumentum is, amit azonban a vajúdó nő fájdalmai miatt anélkül írt alá, hogy elolvasta volna.

300 ezer korona jár minden érintettnek

Az új törvényben foglaltak szerint a cseh állam fejenként 300 ezer koronát, azaz kb. 4,2 millió forintot fizet kárpótlásul az áldozatoknak. A döntést egy átfogó tanulmány elkészítése előzte meg, amely feltárta az 1970 és 1990 között a csehszlovák hatóságok által szisztematikusan folytatott sterilizációs gyakorlatot a roma etnikumú nők körében, azzal a céllal, hogy csökkentsék a közösség túlzottnak ítélt reprodukciós rátáját. A cseh kormány már 2009-ben hivatalosan is sajnálatát fejezte ki a múltbeli gyakorlat miatt, az emberi és polgárjogi aktivisták pedig évek óta kérik a törvényhozókat, hogy konkrét intézkedésekkel segítsék a visszaélések áldozatait.

A már említett Elena Gorolova jelenleg 51 éves, szociális munkásként dolgozik, és egyike volt azoknak az érintetteknek, akik néhány emberi jogokért küzdő civil szervezettel karöltve összegyűjtöttek a tanúvallomásokat, majd az ügyet az ENSZ elé tárták. Bár a cseh hatóságok megpróbálták eltussolni az ügyet, végül a nemzetközi összefogásnak köszönhetően ez nem sikerült – több mint 80 olyan tanúvallomás állt rendelkezésre, amelyek a beleegyezés nélküli sterilizációról szóltak.

Példát vehetnek a környező országok is

Barbora Cernusakova, az Amnesty International helyi aktivistája szerint a törvény igazi győzelem a program összes női áldozatának kártalanításáért és a jogorvoslati lehetőségekért vívott harcban. Egyúttal kiemelte, hogy Szlovákia, aki legalább 1993-ig Csehszlovákia részeként részt vett a kényszersterilizációs programban, még továbbra sem ismerte el a felelősségét. „Reméljük, hogy a kártérítési törvény elfogadása üzenet lesz a régió más országai számára, különösen Szlovákiának, amely még nem fogadott el hasonló kártérítési mechanizmust” – mondta Cernusakova.

Hozzátette, hogy a kártérítés nem vethet véget a Cseh Köztársaságban a romákkal szembeni rasszizmusról szóló vitának, hiszen még mindig általánosnak mondható a romákat érő diszkrimináció az iskoláktól kezdve a munkaerőpiacig. „Az emberi jogok megsértésének ezen formáival való foglalkozás erős elkötelezettségek kíván meg a kormánytól és a helyi hatóságoktól is, valamint annak elismerését, hogy a romák egyenrangú állampolgárok, akiknek a jogait védeni kell.”

Forrás: Elle és The Guardian