Az ADHD-t még mindig sokan félreértik, pedig a szakértők szerint inkább az aluldiagnosztizáltság jelent problémát, nem pedig a túldiagnosztizálás.
Ahogyan arról korábban itt, az ELLE oldalán is beszámoltunk a nemzetközi egészségügyi adatok szerint világszerte több mint 360 millió ember él ADHD-val, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései alapján a felnőtt lakosság 2–3 százalékát érinti a figyelemhiányos hiperaktivitászavar. A kutatások tanúsága szerint bár globálisan emelkedett az ADHD-s diagnózisok száma az elmúlt 20 évben, főleg a fiatal felnőttek körében, alapvetően még mindig az aluldiagnosztizálás és nem a túldiagnosztizálás okozza a legtöbb problémát.
Egy friss, átfogó szakmai elemzés ugyanis arra jutott, emberek milliói élhetnek úgy a tüneteikkel, hogy közben sem megfelelő segítséget, sem hivatalos diagnózist nem kapnak. Bár az utóbbi években látványosan emelkedett az ADHD-val diagnosztizáltak száma, a kutatók szerint ez önmagában nem bizonyítja, hogy túl sok esetet állapítanának meg. Inkább arról van szó, hogy nőtt a figyelem a problémára, miközben még mindig rengetegen maradnak ellátás nélkül.
A kutatók egyébként arról is beszéltek, hogy az a hangulatkeltő állítás, miszerint az ADHD „divatdiagnózissá” vált, valójában nagyon káros lehet, mert elbizonytalaníthatja az érintetteket, sőt akár meg is foszthatja őket a szükséges támogatástól. A szakemberek ugyanakkor azt is elismerik, téves diagnózisok valóban előfordulhatnak. Ennek oka lehet a nem megfelelő minőségű kivizsgálás, a hivatalos irányelvek figyelmen kívül hagyása, vagy az, hogy más mentális, viselkedéses vagy érzelmi problémákat ADHD-ként azonosítanak.
Sokan egyébkén még mindig úgy gondolnak az ADHD-ra, mint a rossz gyerekek problémájára, akik nem tudnak nyugton ülni az iskolában. Persze, tünet lehet a fészkelődés vagy az elkalandozás, de az ADHD azért ennél jóval összetettebb dolog. Henry Shelford, az ADHD UK vezetője például hangsúlyozza, nem lehet néhány hétköznapi szokás alapján ADHD-ra gyanakodni. Az, hogy valaki néha elhagyja a kulcsát, elfelejti a születésnapokat vagy szétszórt a munkahelyén, önmagában még nem jelenti azt, hogy az illető ADHD-s, a lényeg ugyanis inkább az, hogy ezek a mintázatok mennyire forgatják fel az adott személy teljes életét.
A szakértők szerint az ADHD tünetei közé tartozik az úgynevezett idővakság, amikor valaki rendszeresen rosszul méri fel, mennyi ideig tart egy feladat, emiatt gyakran elkésik vagy épp túl korán érkezik. Szintén árulkodó lehet a szervezetlenség, a folyamatos halogatás, az intenzív hiperfókusz, amikor valaki órákra teljesen belemerül valamibe, a fokozott érzelmi reakciók, a túlzott megfelelési kényszer, a türelmetlenség, a belső vagy külső nyugtalanság, valamint a könnyű elterelhetőség. Ezek a jelek külön-külön sokaknál előfordulhatnak, de ha egyszerre több területen, tartósan és súlyosan jelennek meg, érdemes lehet szakemberhez fordulni.
(via)
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!