5 dolog, ami régen szégyen volt, de ma már természetes

Ahogy a társadalom fejlődik, változik, úgy alakulunk mi, emberek is. De vajon, miben vagyunk most mások, mint annak idején?

Sokat formál rajtunk, hogy milyen közegben nőttünk fel, hogyan neveltek a szüleink, mi számított „normálisnak” a családban. Azonban vannak olyan dolgok, szokások, amelyeket a múltban nem mertünk megtenni, vagy inkább mélyen hallgattunk róla. Ma más sokkal őszintébbek vagyunk magunkkal és másokkal is. Ez a változás nem egyik napról a másikra történt. Évekbe, sőt generációkba telt, mire beérett ez a viselkedési forma, és arra is rájöttünk, hogy így sokkal boldogabbak és kiegyensúlyozottabbak lehetünk. Tudjuk, hogy már nem szégyen, ha időként elgyengülünk, vagy ha megünnepljük egy fontosabb sikerünket.

Nemet mondani valamire

Sokáig nem mertünk visszautasítani semmilyen kérést, mivel úgy gondoltuk, hogy az illetlen a másikkal szemben. Arra neveltek ugyanis, hogy mindig kedvesek, udvariasak és előzékenyek legyünk, és ha visszautasítunk egy kérést, akkor pont az ellenkezőjét tesszük, és kifejezetten önző dolog. Amiatt is aggódni kellett, hogy fel fog háborodni a másik, és rossz véleménnyel lesz rólunk a környezetünk. Ám a szakemberek azt mondják: nemet mondani teljesen elfogadott, hiszen ne is bólintsunk rá egy olyan feladatra, amit biztosan nem tudunk elvégezni, ezzel tiszteletben tartva a saját időnket, energiánkat és korlátainkat. A határszabás egyfajta önvédelem is, amivel jelentős stressztől kímélhetjük meg magunkat.

Párkapcsolat nélkül élni

Régen az egyedüllétet gyakran a szomorúsággal és a magánnyal kötötték össze, és rendszerint rákérdeztek ezeknél az embereknél, hogy mikor fognak végre elköteleződni.  A függetlenségnek azonban semmi köze a kudarchoz, sőt sokan inkább azt mondják, így tudnak igazán kiteljesedni az életben. A szakértők úgy vélik, egyszer mindenkinek meg kellene tapasztalnia ezt a létformát, mert ilyenkor sok mindent megtudhatunk magunkról, és a könnyebben rájöhetünk, mi tesz minket boldoggá.

Őszintén beszélni az érzéseinkről

A sebezhetőség egy teljesen természetes dolog, hiszen mi, emberek érző lények vagyunk, és bizony vannak olyan szituációk, élethelyzeteket, amikor nem vagyunk annyira erősek. A legmélyebb félelmeket, bizonytalanságokat a legtöbben inkább magukban tartják, mintha lenne egy olyan kimondatlan társadalmi szabály, hogy mindig, minden esetben boldognak kell mutatkozni – ez pedig régebben még inkább dívott. Pedig óriási erő rejlik abban, ha nyíltan merünk beszélni az érzéseinkről, és segítséget kérünk, ha bajba kerültünk.

Kicsit megpihenni

Volt idő, amikor az emberek addig dolgoztak, hajtották magukat, amíg végül ki nem égtek vagy mentálisan össze nem omlottak. Szerencsére a mai világban már nyugodtan kimondhatjuk, hogy pihenésre vagy kikapcsolódásra van szükségünk. Az ember értékét nem az határozza meg, hogy mennyire vagyunk elfoglaltak. Azzal, ha elmegyünk nyaralni, vagy csak otthon pihenünk, olvasunk, alszunk, azzal valójában energiát gyűjtünk arra, hogy megvalósítsuk a kitűzött céljainkat. Egyszerűen szükségünk van rá!

Magunkat ünnepelni

Nincs semmi negatív abban, ha egy munkahelyi sikert vagy egy tanulmány végeztét megünnepeljük, hiszen oly sok energiát és időt fektettünk bele. A jutalom igenis kell, és nem szabad elbagatelizálni a sikereinket, eredményeinket, és ezt az örömet még jobb másokkal is megosztani. Ezek az ünneplések nemcsak az önreflexióról szólnak, hanem arról is, hogy elismerjük a fejlődésünket, és bátran emlékeztessük magunkat arra, hogy ezt megérdemeljük.

via