Van, amikor a kontroll nem fenyegetésekkel vagy fizikai erőszakkal, hanem a bankszámla, a fizetés és a mindennapi kiadások feletti uralommal kezdődik.
A pénzügyi bántalmazás sokszor észrevétlen egy párkapcsolatban, és olyan függőséget teremthet, amelyből rendkívül nehéz kilépni.
Egy kapcsolatban természetes, hogy a felek közösen döntenek a pénzügyeikről, vagy egyikük nagyobb szerepet vállal a családi költségvetés kezelésében. A probléma akkor kezdődik, amikor ez már nem közös megállapodás, hanem kizárólag az egyik fél rendelkezik a pénz felett. A pénzügyi bántalmazás gyakran ártatlannak tűnő mondatokkal indul, ezért már ilyenkor jobb odafigyelni ezekre a jelekre. Például ezzel:
Majd én kezelem a pénzt, neked ezzel nem kell foglalkoznod.
Később aztán az is előfordulhat, hogy az érintettnek minden vásárlásról be kell számolnia, engedélyt kell kérnie a költésekhez, vagy akár a saját fizetéséhez, bankszámlájához sem férhet hozzá szabadon.
A National Network to End Domestic Violence (NNEDV) nonprofit szervezet szakemberi szerint a pénzügyi bántalmazás a hatalomgyakorlás egyik formája, amelynek célja a másik fél anyagi önállóságának korlátozása. Az amerikai szervezet által idézett kutatások szerint a kapcsolati erőszak eseteinek akár 99 százalékában is megjelenhet pénzügyi bántalmazás.
A bántalmazó nem feltétlenül veszi el közvetlenül partnere pénzét. Előfordulhat, hogy megakadályozza, hogy tanuljon, dolgozzon, rendszeresen olyan helyzetet teremt, amely miatt a másik elveszítheti az állását. Más esetekben hitelt vesz fel a párja nevében, adósságba sodorja, esetleg teljesen kizárja a közös pénzügyi döntésekből. Mindez fokozatosan felszámolhatja az áldozat önállóságát, teljesen ellehetetlenítve az életét.
A Women's Aid brit segélyszervezet kutatásai rámutatnak, hogy a gazdasági bántalmazás nem kizárólag a pénz ellenőrzését jelenti. Az alapvető szükségletekhez, a lakhatáshoz, a közlekedéshez vagy a munkavégzéshez szükséges eszközökhöz való hozzáférés korlátozása ugyanúgy része lehet.
A kívülállók gyakran felteszik a kérdést: miért nem hagyja el az áldozat a bántalmazó kapcsolatot? A válasz sok esetben az anyagi kiszolgáltatottságban rejlik. Dr. Nicola Sharp-Jeffs, a Surviving Economic Abuse szervezet alapítója és a gazdasági bántalmazás nemzetközileg elismert kutatója egy BBC Radio 4-nek adott interjújában így fogalmazott:
Ha nincs hová menniük, vagy nincs olyan jövedelmük, amelyből eltarthatnák magukat és a gyermekeiket, akkor kezdjük megérteni, mekkora akadályt jelent a gazdasági bántalmazás a menekülésben.
A szakértő szavai arra világítanak rá, hogy a kapcsolatból való kilépés nem pusztán elhatározás kérdése. Ha valakinek nincs megtakarítása, önálló lakhatási lehetősége vagy hozzáférése a saját pénzéhez, a szakítás komoly gyakorlati akadályokba ütközhet, amivel a bántalmazó erősen vissza is él.
A pénzügyi kontroll különösen veszélyes sajátossága, hogy a kapcsolat megszakadása után is folytatódhat. A bántalmazó visszatarthatja a gyermektartást, közös adósságokkal terhelheti volt partnerét, vagy elhúzódó jogi és pénzügyi vitákkal nehezítheti az újrakezdést. A tartós anyagi bizonytalanság ráadásul az önértékelésre is hatással lehet. Aki éveken keresztül azt hallja, hogy képtelen egyedül boldogulni, idővel maga is kételkedhet saját magában.
A pénzügyi bántalmazás felismerésében kulcsfontosságú kérdés, hogy mindkét fél szabadon hozzáférhet-e a szükséges erőforrásokhoz, beleszólhat-e a döntésekbe, és rendelkezik-e valódi választási lehetőségekkel. A segítség része lehet a biztonságos pénzügyi tervezés, a jogi tanácsadás és a támogató kapcsolatok. A pénzügyi függetlenség ugyanis nem csupán gazdasági kérdés. Sok esetben annak feltétele, hogy valaki szabadon dönthessen a saját életéről.
Október 11-én közös kampányt indítottak a magyar női lapok az Isztambuli Egyezmény ratifikálásáért, hogy felhívják a figyelmet a nők és a gyermekek biztonságának fontosságára. A kezdeményezéshez a Dívány, az ELLE, az Éva, a Femina, a GLAMOUR, a JOY, a Marie Claire, az nlc.hu, a Nők Lapja, a Story, a Best, a Terézanyu és a WMN.hu szerkesztősége csatlakozott.
Az egyezmény célja a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzése, az áldozatok védelme és a bántalmazók felelősségre vonása. A dokumentum a gyerekekre is kitér: azok a kiskorúak is érintettek, akik szemtanúi a családon belüli erőszaknak, például végig kell nézniük, ahogy az egyik szülőjük bántalmazza a másikat. Számukra is biztosítani kell a megfelelő védelmet és támogatást, hiszen az otthoni erőszak akkor is mély nyomot hagyhat bennük, ha közvetlenül nem ellenük irányul.
Magyarország 2014-ben aláírta az egyezményt, de azóta sem ratifikálta. A részt vevő szerkesztőségek november 25-ig cikkekkel, riportokkal és edukációs tartalmakkal hívják fel a figyelmet a problémára, és arra kérik a kormányt, hogy mielőbb ratifikálja a dokumentumot. A kampány üzenete, hogy a nők és a gyerekek biztonsága nem magánügy, hanem közös társadalmi felelősség.

Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!