Ezeket a Tarr Béla filmeket érdemes újra és újra megnézni

Az egész ország gyászba borult a hír hallatán, miszerint hetvenegyedik évében elhunyt a Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező. Filmjeivel maradandót alkotott a világnak.

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy ma hajnalban, hosszú és súlyos betegség után, Tarr Béla filmrendező elhunyt – írta a Magyar Filmművészek Szövetsége az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

Maradandótt alkotott 

Tarr Béla 1955-ben született Pécsett. Pályafutását tizenhat évesen amatőr filmesként kezdte. Később a Balázs Béla Stúdióban dolgozott, a magyar kísérleti film legfontosabb műhelyében, ahol elkészítette első játékfilmjét, a Családi tűzfészek című alkotást 1977-ben.

Ő készítette az első magyar független játékfilmet, a Kárhozatot, amely jelentős nemzetközi sikert aratott. 1989-1990-ben Berlinben élt a DAAD Berliner Künstlerprogram vendégeként, majd vendégprofesszorként kezdett tanítani a berlini DFFB-n (Deutsche Film- und Fernsehakademie Berlin), ahol 2011-ig folytatta oktatói tevékenységét. 1997-ben a Európai Filmakadémia tagjává választották. 2003-ban megalapította a TT Filmműhelyt, amelyet 2011-ig vezetett. A TT Filmműhely készítette filmjeit, miközben Tarr producerként is közreműködött több jelentős alkotó munkájában.

Miután 2011-ben A torinói ló című játékfilmjét utolsó alkotásaként jelentette be, életművét lezártnak tekintette, pályája új szakaszát az oktatásnak szentelte, hogy a filmkészítés új formáinak fejlesztését elősegítse

– olvasható a közleményben.

Egyre többen tisztelegnek a social médiában a filmrendező előtt, Krasznahorkai László fekete háttérképpel és fekete szalaggal gyászol a Facebook-oldalán. 

4 film, ami a szívünkbe égett

A világhírű rendező alkotásai közül nehéz kiválasztani a legjobb alkotásokat, de nincs is nagyon szükség erre. Elég, ha újra és újra megnézzük azokat a filmeket, amelyek nélkül egészen biztosan szegényebb lenne ez a világ. 

Panelkapcsolat (1982) 

A kétgyereke házaspár kilenc éve házasok és egy lakótelepi panellakásban élik konfliktusokkal teli életüket. Az asszonyt a bezártság, a férjet a feleség hisztériáinak minősített szorongásai frusztrálják. A családi élet normalizálására tett közhelyes kísérleteik (kirándulás, strand, bál, a férj külföldi munkavállalása) csődöt mondanak. A férj végül elköltözik, de hamarosan vissza is tér: sem a családdal, sem nélküle nem tud élni. Az összebékélést és az új életszakasz kezdetét új mosógép vásárlásával teszik ünneppé.

Sátántangó (1994) 

A filmet felújított, digitális kópiában mutatták be a berlini filmfesztiválon 2019-ben. A Krasznahorkai László regénye nyomán készült alkotás szereplői egy használaton kívüli mezőgazdasági géptelepen tengődnek, ahol az idő és az évszakok monoton körforgása lassan minden értelmet felold. Az elhagyatottság totális élményét csupán a menekülés vágya töri meg: kicsinyes, egymás ellen irányuló terveket szőnek, abban bízva, hogy a másik kifosztása majd kiutat jelent. Ám bénító önbizalomhiányuk miatt ezek a tervek rendre kudarcot vallanak. Valójában mindannyian egy megváltóra várnak, aki kivezeti őket a sárba ragadt hétköznapokból, és feloldozást kínál egy lassan mindent elnyelő világból.

Werckmeister harmóniák (2000) 

A magyar filmszemlén fődíjat nyert film egy magyar alföldi kisvárosban játszódik, ahol pusztító hideg tombol. A főtéren felállított cirkuszi sátor körül tömeg gyülekezik: egy kitömött bálna látványa vonzza ide az embereket a környező tanyáktól az ország távoli vidékeiig. A néma, arctalan, rongyokba burkolózó sokaság és a rendkívüli időjárás felborítja a város eleve ingatag rendjét. Az emberi viszonyok szétesnek: az ambiciózusabbak lehetőséget látnak a káoszban, míg mások még mélyebb bizonytalanságba süllyednek. A feszültséget végül a bálna mögött rejtőző, arctalan Herceg alakja robbantja ki, akinek puszta jelenléte felszínre hozza az elfojtott, pusztító indulatokat – elsöpörve mindazt, amit az európai kultúra megszokásként és normaként őrzött meg.

A torinói ló (2011) 

A Krasznahorkai írásain alapuló alkotás 2011-ben a Berlinálén megkapta a nemzetközi zsűri nagydíját, az Ezüst Medvét, valamint a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége fődíját, és három kategóriában is – a legjobb rendező, a legjobb operatőr, a legjobb zeneszerző – Európai Filmdíjra jelölték. A rendező a lét elviselhetetlen nehézségét akarta ábrázolni a történetben, amelynek címe arra a jelenetre utal, amikor a filozófus Friedrich Nietzsche a torinói főtéren védelmére kelt egy kocsisa által kegyetlenül ütlegelt lónak... A filmben hat napon keresztül követjük apa és lánya mindennapjait a semmi közepén, egy elhagyatott tanyán.