Mészöly Anna: „Tartalmas munkákra és valós találkozásokra vágyom”

A Junior Prima díjas színésznő a színházi világot és a mozivásznakat egyaránt meghódította. Szakmáról, álmokról, illetve a színház és film különbségeiről kérdeztük.

Mészöly Anna nemrégiben a Szimler Bálint rendezte, 2024-ben megjelent Fekete pont című film egyik főszerepét játszotta, legutóbb pedig A brutalistában Adrien Brody partnere volt egy kisebb szerepben, jelenleg a Miskolci Nemzeti Színház tagja. Finom jelenlétét és profizmusát itthon és a nemzetközi színtéren is díjakkal ismerték el.

ELLE: Jelenleg min dolgozol, mik a legfontosabb szerepek az életedben?

Mészöly Anna: Jelenleg a Marat/Sade című előadásunk próbái folynak Rusznyák Gábor rendezésében, aminek április 4-én lesz a bemutatója a Miskolci Nemzeti Színházban, én pedig Charlotte Corday szerepében lépek színpadra. Emellett az Ivanov, A Nyugat császára, illetve A kétfejű fenevad című előadásokban is játszom. Hálás vagyok a lehetőségeimért, hogy a színház állandó lehet az életemben, ha pedig filmben is dolgozhatok, annak mindig nagyon örülök, de azért az jóval kiszámíthatatlanabb.

ELLE: A Locarnói Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb színésznőnek járó díjat vehetted át a Fekete pontban játszott szerepedért. Ezek az elismerések nemzetközi, hazai figyelmet is hoznak, illetve filmes megkereséseket is?

Mészöly Anna: Egyelőre nincs tapasztalom arról, hogy konkrétan a díj miatt kerestek volna meg itthon vagy külföldről, de azt el tudom képzelni, hogy lesz olyan alkotó, akinek ennek hatására hamarabb jutok eszébe. Jól esik a visszajelzés, az elismerés, de elsősorban tartalmas munkákra és valós találkozásokra vágyom.

ELLE: Van olyan forgatási élmény, filmtípus, amiben szívesen kipróbálnád magad?

Mészöly Anna: Nagyon szeretek forgatni, és remélem minél több műfajban, sokféle szereppel és alkotóval találkozhatok még. Egyszer például szívesen dolgoznék valamilyen kosztümös filmben, vagy akár kísérleti filmben is.

ELLE: A forgatásoknál mi a legnagyobb különbség egy hazai és egy hollywoodi produkció között?

Mészöly Anna: Az eddigi tapasztalataim alapján az anyagi körülményekben, lehetőségekben éreztem jelentős különbséget. A Fekete pontban az egyik főszereplőként, míg a A brutalistában epizódszerepben dolgozhattam. A materiális dolgoktól függetlenül mindkét élmény felejthetetlen, mind a két stáb nagyon felkészült volt és figyelemmel, szeretettel viszonyultak a munka és egymás felé – talán ez a legfontosabb.

ELLE: Hogyan dolgozol együtt a színpadi és filmes partnereiddel? Mik a különbségek és hasonlóságok?

Mészöly Anna: A színház és a film két különböző műfaj, ráadásul nincs két egyforma anyag, jelenet, partner vagy nap. Változhatnak a körülmények, az ember lelkiállapota, de a koncentráció, a kíváncsiság, a bizalom és a jelenlét tud adni egy állandóságot, ami jót tesz minden helyzetben, én legalábbis ezekre szoktam törekedni.

ELLE: Hogyan készültél az Adrien Brodyval közös jelenetetekre?

Mészöly Anna: Izgatottan vártam és kicsit izgultam is, de ez elmúlt, amint elkezdtünk dolgozni a jeleneten. Teljesen természetesen alakult minden. Felszabadítóan és inspirálóan hatott rám a hozzáállása, egyenrangú partnerként kezelt, és érződött, hogy szeretné minél jobban megcsinálni a jelenetet. Egy intim jelenet érzékenysége, kiszolgáltatottsága miatt pedig kiemelten fontos a bizalom és az összhang. Egyébként nem csak Adrien, hanem az egész stáb –Brady Corbet rendezővel az élen – elképesztően profi volt.

ELLE: Mennyire fontos számodra a filmezés, és mennyire van helye az improvizációnak a filmes munkáidban?

Mészöly Anna: A filmezés rendkívül fontos számomra, másfajta kihívás, mint a színház. Az improvizációnak, az átalakulásnak pedig abszolút helye van egy alkotói folyamatban. Szeretem, ha a megfelelő keretek között, de meg tudjuk lepni egymást a partnereimmel. Persze van olyan rendező, aki a pontosságot szereti, azt ha valami nagy százalékban be van állítva és minden mozdulatnak helye és jelentősége van. Míg mások az improvizációban hisznek, és akár minden felvételt másképp vesznek fel.

ELLE: Mennyire nehéz váltani a színház és a film között?

Mészöly Anna: Nem jelent komoly nehézséget, mert szerencsére mindkettőben van tapasztalatom, és ugyanúgy szeretem őket. A filmben finomabb jelenlétre, eszközökre van lehetőség, hiszen a kamera minden apró rezdülést lát.

ELLE: Vannak színpadi szerepálmaid?

Mészöly Anna: Nincsenek konkrét szerepálmaim, de például Hedda Gabler régi vágyam volt. Korábban kicsit idősebbnek képzeltem magamnál, de amikor próbáltuk, nem éreztem ezt, és örülök, hogy találkozhattam vele. Mostanában például erősen foglalkoztat Nemes Nagy Ágnes költészete.

ELLE: Hogyan építkezel saját magadból? Miként találsz kapcsolódást a szerepekhez?

Mészöly Anna: Megértem, megérzem, hogy milyen ember, és közben megkeresem magamban azt a részt, emléket, élményt, bármit, amit kölcsön tudok adni a szerepnek. Vagy használom a fantáziám, hogy minél élőbb legyen és ne csak egy felmutatás. Az egészben az is izgalmas, hogy fordítva is hálás helyzet tud lenni, hiszen az adott szerep is mindig mutat, ad valamit nekem, amin érdemes elgondolkodnom.