Lady in red

Julianne Moore, aki ahogy idősödik, úgy lesz egyre szebb

A Versenyben az elnökségért című tévéfilm a 2008-as amerikai elnökválasztási kampányról szól, melyben a veterán elnökjelölt John McCain, a szokásoktól merőben eltérően, egy addig szinte ismeretlen nőt vett maga mellé alelnökjelöltnek: Sarah Palint, az alaszkai kormányzót, egy ízig-vérig konzervatív politikust. Julianne Moore átváltozása annyira jól sikerült, hogy a kritikusok szerint a filmben a színésznő sokkal inkább hasonlít Sarah Palinre, mint maga a valódi Sarah Palin.

Julianne Moore magánemberként nagyon távol áll a konzervatív eszméktől, megrögzött demokrata, aki többek között rendszeresen szót emel a homoszexuálisok jogaiért. Ezért is vállalta el például A gyerekek jól vannak című filmet is, mert fontosnak tartotta, hogy bemutassák, hogy egy leszbikus párnak is lehet normális élete, és ők is ugyanolyan problémákkal küszködnek, mint mindenki más.

Moore liberális felfogása a világ legliberálisabb városában tud igazán kiteljesedni. Férjével, Bart Freundlich rendezővelés két gyermekével New Yorkban él. A városban, ami szerinte olyan, mint sok kis falu összenőve, ahol ha lemegy a játszótérre, tudják egymásról, milyen hangszeren tanulnak a gyerekek, kinek milyen kutyája van, és a sarki büfében pontosan úgy kapja a latte macchiatót, ahogy szereti.

Moore interjúiban üdítően normális. Egy sztár, aki két lábbal áll a földön. A külsőségek csak annyira érdeklik, amennyire feltétlenül muszáj. Számtalanszor lefotózták már kinyúlt tréningalsóban és pufikabátban, ahogy smink nélkül kíséri a gyerekeit iskolába. Másnap persze elbűvölő volt a vörös szőnyegen, és a lapok már újra a ragyogó díváról írtak. A botoxot, a plasztikai sebészetet csak hírből ismeri, s ha választania kell ruhák vagy bútorok közt, inkább az utóbbiakat választja, mert imádja a lakberendezést. Öregedéssel kapcsolatos filozófiája: „Ha ötven vagy, nem leszel már még egyszer ötven, szóval élvezd ki, hogy ennyi vagy.”  Saját bevallása szerint egyébként későn érő típus: úszni 26 évesen, vezetni is csak 27 évesen tanult meg, és a gyermekvállalást sem siette el. 37 éves volt, amikor  fia, Caleb  és 41, amikor lánya, Liv megszületett.

Saját gyermekkorát meglehetősen mozgalmas időszakként élte meg. Apja katona volt, így ha más városba vezényelték, a család is követte. Alaszkától Virginiáig 23 különböző helyen éltek. Ez azonban jó lecke volt, mondta egy interjúban. Bár a folytonos költözés bizonytalan gyerekké tette, egyúttal alkalmazkodó is lett. Megtanulta, hogy hiába is kerül más környezetbe, más közösségbe, az emberek alapvetően mindenütt ugyanolyanok. Moore gyerekkori élményeit könyvben is megírta, a humoros történetet fiának szánta, egyfajta vigasztalásul.  A Freckleface Strawberry egy kislányról szól, akit szeplői és vörös haja miatt csúfoltak a többiek. A színésznő már tervezi következő könyvét is, mely édesanyja történetén alapul. Mamája tízéves volt, mikor családjával Skóciából New Jerseybe költöztek, skót öntudatát azonban élete végéig megőrizte. Moore az ő tiszteletére 2011-ben felvette a brit állampolgárságot.

Julianne Moore persze nem lesz főállású író. Jövőre több új filmje is várható, például Robert de Niro és Jeff Bridges partnereként. És reméljük, négy Oscar-jelölés után hamarosan végre a szobrocskát is megkapja. Mert ha valaki, hát ő igazán megérdemli.