Miért nem lehet fenntartható a jövő a nők egyenrangú részvétele nélkül?

Az ESSCA Budapest Global Five 2026 konferenciáján a nemek közötti egyenlőség, a fenntarthatóság és a női vezetők előtt álló kihívások összefüggéseit vizsgálták, különös figyelmet fordítva arra, hogyan készíthetjük fel a következő generációt egy igazságosabb jövő alakítására.

A Global Five 2026 konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a különböző nézőpontok érvényesülése a döntéshozatalban nemcsak a társadalmi egyenlőség szempontjából fontos, hanem az innovatívabb, hatékonyabb és hosszú távon is működő megoldások egyik alapfeltétele.

GLOBAL FIVE

A konferenciát szervező ESSCA, több mint százéves múltra visszatekintő, 1909-ben Franciaországban alapított intézmény a világ vezető üzleti iskolái közé tartozik. Oktatási filozófiájának régóta meghatározó eleme a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás. Az intézmény célja nem pusztán a gazdasági és üzleti ismeretek átadása, hanem olyan szakemberek és vezetők képzése, akik képesek felismerni döntéseik hosszú távú társadalmi és környezeti következményeit is.

Ebben a szellemiségben rendezték meg október 5-én, a budapesti Francia Intézetben a Global Five 2026 konferenciát, amelynek középpontjában a nemek közötti egyenlőség és a környezetvédelem kapcsolata állt. A rendezvény résztvevői arra keresték a választ, hogyan érintik a drámai környezeti változások a nőket, milyen akadályokkal szembesülnek a női felsővezetők, és miért nélkülözhetetlen a sokszínűség a fenntartható megoldások kidolgozásában. A kerekasztal beszélgetések és előadások során az üzleti élet, a tudományos kutatás, az oktatás és a kultúra képviselői osztották meg tapasztalataikat a nemek közötti egyenlőség és a fenntarthatóság összefüggéseiről.  Részvevők és szervezők között volt többek között Dr. Deli-Gray Zsuzsa, az ESSCA budapesti kampuszának igazgatója, Inès Gabarret, az intézmény párizsi kampuszának oktatási és kutatási dékánhelyettese. Továbbá Marcela Schweitzer, a Pedagógiai Támogató Központ vezetője, François Viaud, az ESSCA fenntarthatóságért és vállalati társadalmi felelősségvállalásért felelős igazgatója, Anne Bernard, a Francia Nagykövetség gazdasági osztályának vezetője, Dr. Botos Barbara klímaügyi és klímadiplomáciai utazó nagykövet, Benkő Melinda építész-urbanista, valamint Bruno Blairet francia színész és színművészeti tanár. 

A konferencia egyik legfontosabb célja a fiatal generáció megszólítása volt. A ma egyetemi tanulmányokat folytató hallgatók közül kerülnek ki azok a jövőbeli vezetők, akiknek már a klímaváltozás, a technológiai átalakulás és a társadalmi egyenlőtlenségek együttes kihívásaival egyre növekvő mértékben kell szembenézniük. A szervezők meggyőződése szerint az oktatásnak nem elegendő alkalmazkodnia a változó világhoz: aktívan hozzá kell járulnia annak alakításához. 

A klímaválság nem nemsemleges

Az ENSZ legrosszabb éghajlati forgatókönyve szerint 2050-re akár 158 millió nő és lány élhet mélyszegénységben. A klímaváltozás következményei különösen súlyosan érintik a fejlődő országokban és a vidéki térségekben élő nőket, akik gyakran eleve kedvezőtlenebb gazdasági és társadalmi helyzetből kénytelenek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Miközben a nők sok esetben fokozottan ki vannak téve a környezeti változások következményeinek, a megoldások kidolgozásában és a nemzetközi döntéshozatalban jóval kisebb szerephez jutnak. A felszólalásokban elhangzott, hogy egyes, környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó munkacsoportok tagjainak akár 80 százaléka férfi.

Pedig a döntéshozók összetétele nagyon is befolyásolhatja, milyen szempontok érvényesülnek egy-egy intézkedés megtervezésekor. Egy fenntartható mobilitást célzó program például egészen más eredményre vezethet, ha kidolgozásában a városi közlekedést használó férfiak mellett a vidéken élőket, az egyedülálló anyákat vagy a gyermekek ellátásáért felelős nőket is képviselik. 

Éppen ezért nem elegendő a nőket egy már kidolgozott stratégia véleményezésébe bevonni. A konferencia egyik visszatérő gondolata szerint már a problémák meghatározásánál, a tervezés legelső szakaszában biztosítani kell a különböző társadalmi tapasztalatok megjelenését.

A kognitív konfliktus haszna

A nemek közötti egyenlőség kérdése gyakran elsősorban az igazságosság szempontjából merül fel, a konferencia előadói azonban arra is rámutattak, hogy a sokszínűségnek a döntések minőségére is közvetlen hatása lehet. A pszichológia és a kognitív kutatások eredményeire is támaszkodva beszéltek arról, miért vezethetnek zsákutcába a homogén csoportok. Ha egy döntéshozó testület tagjai hasonló háttérrel, megélésekkel és gondolkodási sémákkal rendelkeznek, könnyebben erősítik meg egymás meglévő elképzeléseit. Ezzel szemben az eltérő korosztályok, nemek, társadalmi tapasztalatok és álláspontok találkozása, sőt ütközése olyan kognitív konfliktust idézhet elő, amely új gondolkodási minták kialakulásához vezet. Ha valaki megkérdőjelezi a magától értetődőnek tekintett feltevéseinket, nagyobb eséllyel jutunk el a megszokott kereteken kívüli megoldásokhoz. Ez különösen fontos a fenntarthatóság területén, ahol nem rövid távú, részleges válaszokra, hanem hosszú távon is működő stratégiákra van szükség.

Az üvegszekrény metafórája 

A konferencia egyik fontos megállapítása szerint a nemek közötti szakmai egyenlőtlenségek jóval korábban kezdődnek, mint amikor a nők először szembesülnek a vezetői előmenetel akadályaival. 

Az üvegplafon kifejezés már széles körben ismert, a nők előtti rendszerszintű, sokszor láthatatlan akadályokat jelenti a szakmai előmenetel tekintetében. Az „üvegszekrény” (glass closet) metaforája is felmerült, amely a társadalom által kialakított, korlátozó keretrendszerekre utal, meghatározva, nőként milyen szerepeket és lehetőségeket tartunk egyáltalán elképzelhetőnek önmagunk számára. Vagyis nemcsak az a kérdés, meddig juthatnak el a nők egy adott rendszerben, hanem az is, milyen szerepekben tudják elképzelni önmagukat. Hiszen már az intézménybe lépés korában megjelenhetnek azok az elvárások és visszajelzések, amelyek bizonyos foglalkozásokat férfiasnak, másokat nőiesnek állítanak be. A fiúkat gyakrabban bátorítják a mérnöki, technológiai és tudományos pályák felé, a későbbi képzési és finanszírozási különbségek pedig tovább mélyíthetik ezt a szakadékot. 

A felszólalók ezért hangsúlyozták a példaképek láthatóságának jelentőségét. Ha a fiatal lányok női mérnökökkel, kutatókkal, vállalatvezetőkkel vagy alkotókkal találkoznak, könnyebben tudják elképzelni önmagukat hasonló szerepekben. A történelmi és kortárs női teljesítmények bemutatása így nem pusztán reprezentációs kérdés, hanem a jövőbeli lehetőségek bővítésének egyik eszköze.

Nem a nőket kell a rendszerhez igazítani

A konferencia egyik legfontosabb felvetése az volt, hogy önmagában nem elég több nőt vezetői pozícióba juttatni, ha a vállalati struktúrák továbbra is fenntartják az egyenlőtlenségeket. Sok nagy múltú cég működése ugyanis még abból az időszakból ered, amikor a vezetők szinte kizárólag férfiak voltak. Példaként elhangzott, hogy míg egy kisgyermekes nőnek délután el kell indulnia a gyerekéért, férfi kollégái az irodában maradva olyan informális beszélgetésekben vehetnek részt, amelyek később a karrierjüket is befolyásolhatják. A résztvevők szerint ezért nemcsak az üvegplafont kell áttörni, hanem a vállalati működést is újra kell gondolni. Felmerült az is, hogy a régi beidegződések átalakítása helyett érdemes lehet olyan új cégeket építeni, amelyekben az egyenlőség, a rugalmasság és a munka-magánélet egyensúlya már az alapoktól jelen van.

TURIZMUS ÚJRAGONDOLVA

A Global Five 2026 konferenciát megelőző napokban mutatták be a Turizmusmarketing-esettanulmányok III. című egyetemi szakkönyvet, amelyet Prof. Dr. Deli-Gray Zsuzsa, az ESSCA budapesti kampuszának igazgatója és professzora szerkesztett. A 2010-ben indult sorozat harmadik kötete a hazai turizmus elmúlt 16 évének változásait követi nyomon, valós piaci példákon keresztül vizsgálva többek között a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a fenntarthatóság kérdéseit.

A kötet célja, hogy a hallgatók a különböző érintettek – a szolgáltatók, az utazók, a helyi közösségek és a döntéshozók – szempontjait együttesen mérlegelve tanuljanak meg komplex problémákat elemezni.  

Az ESSCA egy cselekvő, kezdeményező közeg, amelynek fontos küldetése, hogy tudását és kutatási eredményeit innovatív, a jövő kihívásaira választ adó megoldások szolgálatába állítsa

– fogalmazott Prof. Dr. Deli-Gray Zsuzsa. Mint hangsúlyozta, a konferencia és a kötet egyaránt azt szolgálja, hogy a különböző nézőpontok találkozásából igazságosabb, fenntarthatóbb megoldások szülessenek.

Együtt, erősebben

A konferencia zárásakor a konkrét cselekvés fontossága került előtérbe. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a női vezetők támogatásához mentorprogramokra, vállalkozói inkubációra, szélesebb finanszírozási lehetőségekre és a stratégiai döntésekben való érdemi szerepvállalásra egyaránt szükség van. A cél nem a férfiak és nők közötti versengés erősítése, hanem az együttműködés feltételeinek megteremtése. Az eltérő tapasztalatok, kompetenciák és nézőpontok ugyanis akkor válhatnak igazán értékessé, ha közösen járulnak hozzá a megoldások kidolgozásához.

A Global Five 2026 egyik legfontosabb üzenete ezért az volt, hogy a nemek közötti egyenlőség és a fenntarthatóság nem választható el egymástól. Egy igazságosabb, sokszínűbb vezetési kultúra a környezeti és gazdasági kihívások kezelését is hatékonyabbá teheti. A rendezvény tanulsága szerint a jövő vezetőinek nem elég helyet biztosítaniuk a különböző hangoknak: időnként magát az asztalt és az ültetési rendet is újra kell tervezniük.