A pszichológia szerint teljesen természetes, ha néha saját magaddal társalogsz.
Volt már, hogy egy vita után hangosan végigmondtad magadnak, mi történt, mit kellett volna másképp csinálnod, vagy mit mondasz majd legközelebb? Bár elsőre furcsának tűnhet, a pszichológia szerint ez teljesen természetes, sőt segíthet rendezni a gondolatokat és kevésbé impulzívan reagálni.
A szakemberek szerint az önmagunkkal folytatott beszélgetés az emberi gondolkodás természetes része, és különösen hasznos lehet olyan helyzetekben, amikor megpróbáljuk megérteni, mi történt velünk és mit érzünk. Jó ötlet lehet hangosan kommunikálni magunkkal, amikor dühösek, idegesek vagy éppen csalódottak vagyunk, hiszen ezekben a szituációkban könnyű az adott pillanat érzelmei alapján cselekedni. Azonnal válaszolunk egy üzenetre, feltételezzük, mit gondolhatott a másik, vagy olyasmit mondunk, amit néhány órával később már másként fogalmaznánk meg. Ha azonban kimondjuk, mi zajlik bennünk, létrejöhet egy kis távolság az érzés és a reakció között.
A pszichológusok szerint amikor saját magunkhoz beszélünk, akkor a figyelemhez, munkamemóriához és a végrehajtó funkciókhoz kapcsolódó agyterületeket is használjuk. Ezekre van szükségünk például tervezéskor, problémamegoldáskor vagy akkor, amikor megpróbáljuk kontrollálni az első impulzusainkat. A gondolatok kimondása tehát egyfajta rendszerezésre késztethet, és akár segíthet feloldani egy olyan problémát is, amit fejben már régóta pörgetünk.
A hangos önbeszéd önmagában persze még nem garancia arra, hogy jobban fogjuk érezni magunkat. Legalább ilyen fontos az is, milyen hangnemben kommunikálunk saját magunkkal. Tegyük fel, hogy hibáztunk a munkahelyünkön. Az egyik reakció lehet a „Mindent elrontok. Teljesen alkalmatlan vagyok.”, míg a másik: „Hibáztam, és most aggódom a következmények miatt, de holnap megnézem, hogyan tudom helyrehozni.”
Az esemény ugyanaz. Az, ahogyan önmagunkhoz viszonyulunk közben, már teljesen más.
A szakértők szerint a támogatóbb, együttérzőbb önbeszéd hozzájárulhat a motiváció és az önbizalom fenntartásához, míg a folyamatos önkritika tovább növelheti a feszültséget. Érdemes tehát időnként nem csak azt megfigyelni, beszélünk-e magunkhoz, de azt is , mit mondunk magunknak akkor, amikor senki más nem hallja.
A hangos gondolkodás nem kizárólag az érzelmek feldolgozásánál lehet hasznos. Gyakran ösztönösen csináljuk akkor is, amikor választanunk kell két lehetőség között. Amikor egy ilyen dilemmát hangosan végigvezetünk, kénytelenek vagyunk érveket és ellenérveket megfogalmazni, ez pedig támogathatja a döntési folyamatot. Szóval, ha legközelebb azon kapod magad, hogy magaddal beszélgetsz, akkor ne hagyd abba: lehet, hogy az agyad éppen így próbál rendet teremteni a káoszban.
(via)
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!