Daisy Kalan: "A világ legcsodálatosabb feladatát végzem el a nap 24 órájában. "

A szivárványcsaládokról és az érzékenyítés fontosságáról elárulja véleményét Daisy Kalan .

Mit jelent szerinted ma a család fogalma?

A család fogalma legtöbbeknek még mindig csak az anya, apa, gyermek felállását jelenti. A nyitottabbak számára ez már lehet teljesen más is, ott az a lényeg az, hogy normális és szeretetteljes környezetben nevelkedjenek a kicsik, független attól, hogy anya-anya, vagy apa-apa neveli őket.

 Számodra, mit jelent az álomcsalád? Mi ugrik be először, ha erre a kifejezésre gondolsz?

Számomra az álomcsalád az, amikor stabil háttérként vagyunk benne mi, szülők a gyermekek életében. Eddig úgy éreztem, hogy én magam elég vagyok a gyermekeim számára. Nem volt szükségem arra, hogy társsal neveljem őket. Viszont az elmúlt hónapban rájöttem, szeretném, ha lenne mellettünk egy olyan személy, akivel szerethetjük egymást Ezt a fiaim is éreznék és tudnák, hogy nem csak felém fordulhatnak akkor, amikor van valami problémájuk. Az álomcsalád a lelkemnek azt jelenti, amikor tűzön-vízen át küzdünk egymásért, tiszteljük a másikat, ezzel tanítva a kicsiket arra, hogyan kell az embertársainkkal viselkedni a való eletben is.

A környezeted mennyire könnyíti, vagy nehezíti meg a helyzeteteket - Az óvónéni, a szomszédok, a gyerekek játszótársai... - mindenki számára egyértelmű és természetes a családi egység, amit képviseltek?

Teljes mértékben megkönnyítik, nagyon pozitív tapasztalataim vannak erről. Kiemelkedő, ahogyan kezelnek minket. Nyilvan nehéz eldönteni, hogy a személyünk-e az, amit szeretnek, es jól érzik magukat a társaságunkban, vagy azért viselkednek így, hogy ne bántsanak meg - szóval tudatos. Az eddigi tapasztalataim alapján szimpatikusak vagyunk a környezetünk számára és nem tesznek különbséget. Sokszor hívnak különböző eseményekre es igénylik azt is, hogy részesévé valljunk az életüknek. Az óvodában is teljesen természetes, normális családként kezelnek minket.

A szivárványcsaládok reprezentálása még mindig elenyésző hazánkban, szerinted a jövőben elképzelhető, hogy pozitívan változik a helyzet? Mi szükséges hozzá?

Biztosan változhat, minden csak akarat kérdése! Elfogadóbbnak kellene lenni és felismerni, hogy "ahány ház, annyi szokás". Ha ez megvalósulna, akkor mar mindjárt más lenne a helyzet. Sokkal jobb, hogy mindannyian különbözünk egymástól, hiszen különben akkor mindenki ugyanazt a monoton eletet élné. Ahhoz, hogy a kisgyerekeknél, vagyis már a gyökereknél ez így alakuljon ki, nem szabad hagyni, hogy rosszul érezzék magukat azért, mert "mások". Ha ezt nem tanítjuk meg nekik, a külső elvárások miatt könnyen magukra erőszakolnak olyan dolgokat, gondolatokat, amik alapvetően távol állnak a személyiségüktől. Nekünk meg tudnunk kell azt, hogy még a heteró emberek sem fognak tudni megfelelni más heterók számára. Ezt felismerve sokkal könnyebb lesz az élet.

Mit gondolsz, a gyerekvállalás elengedhetetlenül összekapcsolódik az önkiteljesedéssel? Mennyire szükséges hozzá?

Azok számára szükséges, akik azt érzik, hogy gyerekkel lesz teljes az életük. Ez nem mindenkinek lényeges, ettől meg kiteljesedhetünk, minden gond nélkül. Attól függ, hogy mennyit tudunk adni magunkból különböző helyzetekre, legyen szó akár egy kisbabáról. Mindenki úgy él, úgy alakítja az életét, ahogy jól érzi magát, es nem kell kényszerből csinálnia semmit. Én személy szerint nagyon magányos lennék, ha nem lennének gyermekeim, főleg mert számomra a bulizás, az emberi kapcsolatok nagyon hátra sorolódnak az életemben gyerekektől függetlenül is. Ők tettek engem azzá, aki vagyok, és ezt sosem változtatnám meg, mert a világ legcsodálatosabb feladatát végzem el a nap 24 órájában.