Az óraátállítás az egy óra eltolódáson túl mindig olyan, mint egy hőmérsékleti mérföldkő: október végétől lassan mindenütt elindult a fűtés. Hol folyamatosan, hol szakaszosan, a fűtési megoldástól, az otthonunk szigetelésétől és az életmódunktól függően. Nézzük végig azokat praktikákat, amivel mérsékelhetjük a gázfogyasztásunkat anélkül, hogy fáznánk.
Hogy lesz a mínusz egyből plusz hat? Számoljunk: ha csak 1 °C fokkal lejjebb állítjuk a hőfokszabályzót, akár 6% fűtési energiát is megspórolhatunk. Nem rossz arány, érdemes számolni az akár 2 fokos hőfokcsökkentéssel is… de ha az már kevésbé komfortos, akkor legalább arra figyeljünk, hogy üres lakást ne fűtsünk. Ha elmegyünk otthonról, rövidebb távollét esetén 3 fokkal, többnapos távollét esetén 6 fokkal állítsuk lejjebb a hőfokszabályozót.
Mi a funkcionális hőelosztás? Elsőre kissé tudományosan hangozhat, de pofonegyszerű: minden helyiségben olyan hőmérsékletet állítsunk be, amilyen az adott szobában folytatott tevékenységhez megfelelő komfortérzetet biztosít. A pőrén látogatott fürdőszobában, a lazításra szolgáló nappaliban vagy a gyerekszobában a 20-22 °C fok a komfortos. Alváshoz azonban nem csak elég, egészségesebb is a 18 °C fokos hőmérséklet. Nem használt helyiségekben pedig végképp elegendő olyan alacsonyra állítani a hőfokot, ami még nem hűti a fűtött helyiséggel esetleg közös falat. Ha pedig épp nem tartózkodik otthon senki, minden helyiségben célszerű a termosztátot 3-5°C-kal alacsonyabbra állítani.
Régebbi konvektorokhoz egyszerűen csatlakoztatható vezérlőeszközzel és termosztáttal akár távolról is szabályozhatjuk otthonunk fűtését.
A hőérzet azt jelenti, hogy ugyanazt a külső hőmérsékletet hol hidegnek, hol kellemesnek érzékeljük az egyéb környezeti hatásoktól függően. Az otthonunkban viszonylag egyszerűen képesek vagyunk ezt az érzetet befolyásolni. Arról persze messze nincs szó, hogy egy lehűlt lakásban pillanatok alatt karibi klímát teremthetünk, de minden adott lehet ahhoz, hogy a valós hőmérsékletet akár két fokkal melegebbnek érezzük.
Az első kulcs a párásítás. A lakás ideális páratartalma 45-55% körül van (30%-nál alacsonyabb vagy 65%-nál magasabb páratartalom már egészségtelen lehet a mi éghajlatunkon). A fűtés eleve szárítja a lakás levegőjét, így az ideális állapot fenntartásához szinte muszáj párásítani.
A legegyszerűbb – és házi szerkesztőnk szerint a legboldogabb – megoldás a szobanövények társasága. A zöld, nagy vagy soklevelű növények alkalmasabbak a párásításra, és mivel oxigént termelnek, tisztítják is a levegőt.
Az ideális páratartalom eléréséhez élhetünk a „vizes” tevékenységek előnyeivel, mint pl. a fürdés vagy a mosás, mert egy nyitva hagyott fürdőszobaajtó vagy a szobában teregetés is elegendő mértékben emelheti a páratartalmat.
A fűtőtestre helyezett párologtatóedényt mindenki ismeri, egyszerű és nagyszerű trükk, pár csepp illóolajjal pedig egészen más érzékekre is hathatunk.
Hőérzetünket befolyásolják otthonunk hangsúlyos színei is. Trendkövetőknek különösen nehéz, amikor épp a türkiz, a menta vagy a zsályaszín a divat, de télen bizony érdemes elővenni a bordó vagy narancsszín ágytakarót, függönydrapériát, vagy akár csak melegebb színre cserélni a díszpárnahuzatokat.
A padlóra terített szőnyegek sokat segítenek a hőérzeten, több szőnyeggel akár 10%-kal kevesebb hő szökik meg a szobákból.
Ami a padlónak a szőnyeg, az az ablaknak a függöny. Télen egy jól szigetelt ablak üvege is sugározhat hideget, ilyenkor érdemes sűrűbb szövésű függönyöket feltenni, ami – különösen, ha meleg színűt választunk – tovább javítja hőérzetünket. A hosszára ügyeljünk: behúzva takarja az ablakot teljes egészében, de ne lógjon a fűtőtest elé. Gyengébb szigetelésű ablaknál sok hideget felfog a huzatfogó párna vagy akár csak egy hurkára tekert kisebb takaró is.
A fűtőtest mögé érdemes hőszigetelő lapot, ha kevés a hely, akkor hőszigetelő fóliát ragasztani. Ezenkívül a fűtéscsövek szigetelésével is megakadályozható a felesleges hőveszteség. A falakon keresztül elszökő hő mennyiségét olyan, hungarocellből és alumíniumból készült szigetelőlapokkal csökkenthetjük, melyeket csak fel kell ragasztani a fűtőtest mögé. Érdemes bevonni műanyag szigetelőanyaggal, ún. csőhéjjal a kazánból kiinduló, szabadon futó fűtéscsöveket is. Így minden hő a megfelelő, fűteni kívánt helyre tud koncentrálódni.
A porréteggel lepett energetikai eszközök hatásfoka csökken, ami ugyanúgy igaz például egy izzó fényleadására, mint egy klímaberendezés hatékonyságára. A fűtőtestek esetében nem is gondolnánk, hogy ez mennyit számít a hőleadás szempontjából: minél több a por, annál kevesebb a meleg. Vagyis ha a hőleadó fűtőtesteket rendszeresen portalanítjuk, amit radiátorok esetében kiegészítünk évente legalább egyszeri légtelenítéssel is, a berendezések éves energiafogyasztását akár 10%-kal csökkenthetjük.
Még több praktika és nyereményjáték regisztráció az ENERGIADIÉTA-oldalon.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!