Veszélyben a turisták: majmok fosztogatnak ezen a közkedvelt nyaralóhelyen

Az Uluwatu templom Bali déli sziklás partvidékén áll, gyönyörű, lenyűgöző látványosságként – ám itt a turisták nem csak spirituális élményben részesülnek, hanem egy szokatlan bűnbanda célpontjává is válhatnak. 

A Wall Street Journal újságírója, Hannah Miao számolt be arról, hogyan vált a hatszáz fő körüli hosszúfarkú makákó-kolónia a világ egyik legabszurdabb, ám leghatékonyabb zsebtolvaj-szervezetévé. Hetente tucatnyi telefont, napszemüveget és pénztárcát zsákmányolnak el a látogatóktól, akik gyakran tehetetlenül figyelik a folyamatot. Bár kívülről úgy tűnhet, a majmok játékból vagy véletlenül ragadnak el tárgyakat, a háttérben egy tudatos rendszer működik. A „majombűnözés” évek óta virágzik, és sem a tiltások, sem a szabályozások nem tudták megfékezni.

Ravasz módszerek

A majmok nem össze-vissza támadnak, hanem kifinomult technikákat alkalmaznak. Egyes majmok szerepe az, hogy elterelik a Balin nyaraló turisták figyelmét, míg mások ezt kihasználva, meglepetésszerűen ráugranak a látogatókra, és egy pillanat alatt megszerzik a zsákmányt. Ezután leülnek a közelben, és várják a tárgyalást. A pawangok – a helyi „majomkezelők” – nyers tojással, mangosztánnal vagy édességgel próbálják visszavásárolni az értékeket. A folyamat sokszor hosszú percekig tart, hiszen a majmok ügyesen húzzák az időt, hogy minél jobb „árat” kapjanak.

Turisták szemszögéből

A legtöbb látogató először nevetve meséli a történteket, de hamar rájön, hogy a dolog bosszantó is lehet. Egy turista beszámolója szerint a napszemüvegét ugyan visszakapta, de az már teljesen elgörbült. Mások inkább komoly veszteségekről számolnak be, hiszen a mobiltelefonban nemcsak az eszköz értéke, hanem a személyes adatok is pótolhatatlanok. Ez a kettősség – a humor és a bosszúság – tette legendássá az Uluwatu templom hírnevét. Aki itt jár, biztosan találkozik a majmok „maffiájával”.

A tudomány érdeklődése

A kanadai Lethbridge Egyetem kutatói hosszú évek óta figyelik a jelenséget. Megállapításuk szerint a makákók viselkedése a gazdasági gondolkodás primitív formáját mutatja. Nem véletlenszerűen lopnak, hanem előnyöket mérlegelve döntenek, sőt, akár alkupozíciójukat is tudatosan erősítik azzal, hogy magasabbra másznak vagy tovább tartják vissza a tárgyat. A fiatalabb majmok tanulnak az idősebbektől, és generációról generációra öröklődik a „mesterség”. Ez egyedülálló példa arra, hogyan tud az állati viselkedés kultúraszerűen átöröklődni.

hova tovább?

A templom vezetése sok mindent megpróbált, de a majmok mindig túljártak az emberek eszén. A tilalmak ellenére a turisták gyakran adnak ételt az állatoknak, mert féltik a tárgyaikat – ezzel pedig tovább erősítik a rendszert. Így a majmok gazdasága önfenntartó módon működik. Egyesek szerint mindez az evolúciós intelligencia jele, mások szerint egyszerűen egy furcsa mellékhatása annak, hogy az állatok évtizedek óta együtt élnek a turistákkal. Bármi is az igazság, az biztos, hogy Uluwatuban a majmok nem pusztán állatok: igazi „üzletemberekké” váltak.

Via