Amikor odakint egyre hidegebb van, sokan csak résnyire nyitják ki az ablakot, hogy friss levegő jusson a lakásba, de közben ne szökjön el túl sok meleg. Elsőre logikus megoldásnak tűnik: a helyiség folyamatosan szellőzik, a fűtés pedig dolgozhat tovább.
Csakhogy a téli szellőztetésnél nem feltétlenül az a leghatékonyabb módszer, amelyik a legkevésbé látványos. Egy bukóra hagyott ablak a fűtési költségekre és a falak állapotára is hatással lehet.
A tartósan bukóra nyitott ablak egyik problémája, hogy a helyiség folyamatosan veszít a hőmérsékletéből, miközben a légcsere nem feltétlenül olyan gyors és hatékony, mint egy rövid, intenzív szellőztetésnél. A hideg külső levegő hosszabb időn keresztül éri az ablak körüli falszerkezetet, különösen az ablakkávát és a nyílászáró feletti részt.
Ezért a fűtési szezonban nem javasolt a tartós bukóállás. A lehűlő falfelületeken ugyanis könnyebben kicsapódhat a beltéri levegő nedvessége, ami megfelelő körülmények között a penészedésnek is kedvezhet. Ez különösen régebbi, hőhidakkal érintett épületekben lehet probléma.

Télen általában jobb megoldás, ha az ablakot rövid időre teljesen kitárjuk, és lehetőség szerint kereszthuzatot hozunk létre. Így a párás, elhasznált beltéri levegő viszonylag gyorsan távozhat, miközben a falak, a bútorok és a padló kevésbé hűlnek át, mint hosszan tartó szellőztetés esetén.
Hideg időben sok lakásban már néhány perc is elegendő lehet az érdemi légcseréhez, de nincs minden helyzetre érvényes percszám. Számít a külső hőmérséklet, a szél, a lakás alaprajza, az ablakok mérete és az is, hogy van-e lehetőség keresztszellőztetésre. Egy belső udvarra néző, egyetlen ablakkal rendelkező helyiségben például más lehet a szükséges idő, mint egy kétoldali ablakokkal rendelkező lakásban.
A nem megfelelő szellőztetés következményeit sokszor először az ablakokon vesszük észre. Ha reggelente vízcseppek jelennek meg az üvegen, nedves az ablakkeret vagy sötét foltok alakulnak ki a külső fal sarkában, az tartósan magas páratartalomra vagy hideg felületekre is utalhat. A jelenség hátterében azonban többféle ok állhat, ezért önmagában a szellőztetési szokások megváltoztatása nem mindig oldja meg a problémát.
A páratartalom ellenőrzéséhez egy egyszerű digitális páramérő is hasznos lehet. A német fogyasztóvédelmi központ útmutatója szerint a beltéri relatív páratartalmat általában érdemes körülbelül 40–60 százalék között tartani, de hideg időben, rosszul hőszigetelt falaknál ennél alacsonyabb érték mellett is kialakulhat páralecsapódás. A cél tehát nem pusztán egy ideális szám elérése, hanem a megfelelő légcsere és a kellően meleg belső falfelületek együttes biztosítása.

A mindennapi élet során meglepően sok nedvesség kerül a lakás levegőjébe. Főzés, zuhanyzás, felmosás és beltéri ruhaszárítás közben jelentősen emelkedhet a páratartalom, ezért ezek után különösen fontos a szellőztetés. A fürdőszobában és a konyhában a megfelelően működő elszívó is sokat segíthet, de nem minden esetben helyettesíti a szükséges légcserét.
Reggel, ébredés után szintén érdemes átszellőztetni a hálószobát, hiszen éjszaka a légzés és az izzadás miatt is nedvesség kerül a levegőbe. Ha pedig több helyiségben teregetünk, vagy rendszeresen párásodnak az ablakok, a napi egyszeri szellőztetés kevés lehet. Ilyenkor a tényleges páratartalomhoz és a lakás használatához kell igazítani a szellőztetés gyakoriságát.
A bukóállás önmagában nem hibás megoldás. Enyhébb időben vagy rövid ideig használva lehet szerepe a szellőztetésben, és olyan lakások is vannak, ahol az ablakok teljes kitárása nehézkes. A probléma elsősorban a hosszú órákon át tartó, téli bukóra nyitással van, különösen akkor, ha közben a fűtés is működik.
Érdemes arra is figyelni, hogy a szellőztetés idejére a radiátor termosztatikus szelepét lehetőség szerint állítsuk alacsonyabb fokozatra, mert a beáramló hideg levegő hatására a szelep nagyobb hőigényt érzékelhet. A szellőztetés befejezése után visszaállíthatjuk a kívánt értéket. Ez a tanács elsősorban a hagyományos, ablak közelében elhelyezett radiátorokra és termosztatikus szelepekre vonatkozik; a fűtési rendszer sajátosságait mindig figyelembe kell venni.
A téli szellőztetés célja nem az, hogy minél kevesebb levegőt engedjünk be, hanem hogy a szükséges légcserét minél kisebb felesleges hőveszteséggel biztosítsuk. A hosszú ideig bukóra hagyott ablak helyett sok esetben éppen a néhány perces, teljes ablaknyitás bizonyulhat jobb választásnak. Egy apró változtatás a napi rutinban, ami a komfortérzet és a lakás állapota szempontjából is sokat számíthat.
Via
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!