Szökik a meleg a régi ablakokon? Ezzel a módszerrel ablakcsere nélkül is javíthatsz rajtuk

Amikor beköszönt a hideg, a régi ablakok gyengeségei hamar megmutatkoznak. Hiába működik a fűtés, az ablak közelében hűvösebbnek érezhetjük a levegőt, a helyiség nehezebben melegszik fel, és egyre gyakrabban merül fel a költséges ablakcsere gondolata. 

Pedig nem minden régi nyílászárót kell feltétlenül lecserélni ahhoz, hogy javuljon az otthon hőkomfortja. Létezik egy kevésbé ismert megoldás, ami különösen a hagyományos régi ablakos lakásokban lehet érdekes.

Mi az a másodlagos üvegezés, és hogyan működik?

A módszer neve másodlagos üvegezés, angolul secondary glazing. Lényege, hogy a meglévő ablak belső oldalára egy újabb, különálló, átlátszó üveg- vagy akrilpanel kerül. A két réteg között légrés marad, ami csökkentheti az ablakon keresztül távozó hő mennyiségét.
A megoldás nem azonos a hagyományos, két- vagy háromrétegű hőszigetelő üvegezéssel. Utóbbinál az üvegrétegek egy gyárilag összeállított, tömített szerkezet részei, míg a másodlagos üvegezés a meglévő ablak mögé kerülő, önálló belső rendszer. Ez lehet egyszerű, kivehető panel, mágneses rögzítésű szerkezet vagy külön kerettel rendelkező, nyitható belső ablak is.
A másodlagos üvegezés különösen akkor lehet hasznos, ha a teljes ablakcsere túl drága, nem kívánatos vagy építészeti okokból korlátozott. 

Miért lehet melegebb a lakás egy második üvegrétegtől?

A hagyományos, egyrétegű üvegezésű ablakokon keresztül viszonylag könnyen távozik a hő. A belső üvegfelület télen lehűlhet, ezért akkor is kellemetlen hidegérzet alakulhat ki mellette, ha a helyiség levegője egyébként megfelelő hőmérsékletű.
A másodlagos üvegezés a két réteg között kialakuló légréssel mérsékli a hőátadást. A megfelelően illeszkedő belső panel emellett csökkentheti a légmozgást is, ha a meglévő ablakszerkezet nem zár tökéletesen. A kettő együtt javíthatja a komfortérzetet, különösen az ablakok közelében.
A megfelelően kivitelezett másodlagos üvegezés jelentősen javíthatja a hagyományos ablakok hőtechnikai teljesítményét, miközben az eredeti nyílászáró megőrizhető. Ez különösen fontos olyan épületeknél, ahol az ablakok az építészeti karakter meghatározó elemei.
A hatás azonban nem minden lakásban egyforma. Függ az eredeti üvegezéstől, a keret állapotától, a belső panel tömítettségétől és a két réteg közötti távolságtól is. Nem érdemes tehát előre meghatározott százalékos fűtési megtakarítást várni konkrét műszaki felmérés nélkül.

Nem mindegy, milyen második réteget választunk

A másodlagos üvegezésnek több változata létezik, és ezek költségben, tartósságban, megjelenésben és szigetelőképességben is eltérhetnek.
A legegyszerűbb megoldás az ablak belső oldalára felhelyezhető, átlátszó hőszigetelő fólia. Ez viszonylag olcsó és szezonálisan használható, de nem egyenértékű egy merev, külön keretes üvegezéssel. A fólia elsősorban egy további, viszonylag zárt légréteg kialakításával fejtheti ki hatását.
Ennél tartósabb lehet a méretre szabott akrilpanel, amit például mágneses vagy más, eltávolítható rögzítéssel szerelnek fel. Előnye, hogy megfelelő kialakítás mellett kevésbé avatkozik bele az eredeti ablak szerkezetébe, és szükség esetén eltávolítható.
A legösszetettebb megoldás a külön belső keretbe foglalt üvegezés. Ez készülhet fix, toló- vagy nyitható kivitelben, és megfelelő tervezéssel a hőszigetelés mellett a külső zajok csökkentésében is segíthet. Ugyanakkor magasabb költséggel és pontosabb kivitelezési igénnyel jár.

Régi polgári lakásokban különösen érdekes lehet

Magyarországon számos olyan társasház és családi ház található, ahol az eredeti faablakok még ma is használatban vannak. A régi budapesti polgári lakások magas, osztott üvegezésű ablakai, a kapcsolt gerébtokos szerkezetek vagy a történeti épületek egyedi nyílászárói nemcsak használati tárgyak, hanem az épület megjelenésének fontos részei is.
Egy jó állapotú, javítható régi faablak esetében ezért érdemes megvizsgálni a felújítás lehetőségét is. A megfelelően kivitelezett tömítés, a vasalatok beállítása, az elöregedett részek javítása és bizonyos esetekben a másodlagos üvegezés együtt is javíthatják az ablak működését.
Fontos azonban, hogy a hagyományos, két szárnysíkkal rendelkező kapcsolt gerébtokos ablak már eleve más szerkezet, mint egy egyszerű, egyrétegű ablak. Az ilyen nyílászárók utólagos korszerűsítését nem lehet automatikusan az angol példák alapján megtervezni. Az üvegezés, a légrések, a tömítések és a szellőzés összehangolása szakértelmet igényel.
Műemléki védelem vagy helyi építészeti előírások esetén a tervezett beavatkozás engedélyezési feltételeit is ellenőrizni kell. A belső kialakítás sokszor kedvezőbb megoldás lehet a külső megjelenés megőrzése szempontjából, de ez nem jelenti azt, hogy minden esetben szabadon elvégezhető.

A páralecsapódásra különösen figyelni kell

A másodlagos üvegezés egyik legfontosabb műszaki kérdése a nedvesség. Ha a lakás meleg, párás levegője bejut a két üvegréteg közé, majd a hidegebb külső üvegen lecsapódik, tartós nedvesedés alakulhat ki. Ez nemcsak esztétikai probléma: hosszabb távon a faablak állapotát is ronthatja.
Ezért a belső panel megfelelő légzárása és a meglévő ablakszerkezet állapota alapvető fontosságú. Nem elegendő egyszerűen egy átlátszó lapot az ablak elé rögzíteni, ha közben a nedvesség útját nem vesszük figyelembe.
A rendszer kialakítását úgy kell megtervezni, hogy a helyiség párás levegője lehetőleg ne jusson a köztes térbe, ugyanakkor a meglévő szerkezet nedvességtechnikai működése se romoljon. A szellőzőnyílásokat sem szabad ellenőrizetlenül lezárni, különösen ott, ahol a megfelelő légutánpótlás a biztonságos készüléküzemeltetéshez is szükséges.
Ha egy ablak körül már most rendszeresen penészedik a fal, nedvesedik a tok vagy korhad a fa, előbb az okot kell feltárni. A másodlagos üvegezés nem helyettesíti a szükséges javításokat.

A zaj ellen is segíthet, de nem minden rendszer egyformán

A régi ablakokkal kapcsolatban nemcsak a hideg, hanem az utcai zaj is gyakori panasz. Forgalmas utak mellett, villamosvonalak közelében vagy belvárosi lakásokban különösen sokat számíthat, mennyire jutnak be a külső hangok.
A másodlagos üvegezés egyik előnye, hogy a meglévő ablak és az új belső réteg között viszonylag nagy légrés alakítható ki. Megfelelő üvegvastagsággal, tömítésekkel és szerkezeti kialakítással ez a hangszigetelés szempontjából is kedvező lehet.
A zajcsökkentés mértéke ugyanakkor a teljes ablakszerkezettől függ. Egy vékony, lazán illeszkedő akrilpaneltől nem várhatjuk ugyanazt az eredményt, mint egy szakszerűen tervezett akusztikai rendszertől. Ha a fő probléma az utcai zaj, érdemes kifejezetten erre vonatkozó műszaki adatokat és megoldást kérni a kivitelezőtől.

Mikor éri meg, és mikor jobb mégis az ablakcsere?

A másodlagos üvegezés akkor lehet jó választás, ha a meglévő ablak alapvetően jó állapotú, megőrzése fontos, és a hőkomfort javításához nincs feltétlenül szükség teljes szerkezetcserére. Különösen indokolt lehet olyan helyzetekben, amikor az eredeti ablakok felújíthatók, vagy az épület külső megjelenését meg kell őrizni.
Ha azonban a keret súlyosan korhadt, az ablak nem működik megfelelően, vagy a szerkezet jelentős javításra szorul, először ezt a problémát kell megoldani. Egy rossz állapotú nyílászáróra utólag felszerelt panel önmagában nem teszi tartóssá az egész szerkezetet.
Az anyagi megtérülés szintén egyedi kérdés. Függ az ablakok méretétől és számától, a választott rendszertől, a kivitelezés költségétől, a fűtési módtól és a lakás egyéb hőveszteségeitől. Ezért a másodlagos üvegezést nem érdemes automatikusan olcsó ablakcserének nevezni. Inkább olyan alternatívaként érdemes tekinteni rá, ami bizonyos épületekben jobb kompromisszumot jelenthet.

Nem mindig a teljes csere a legjobb első lépés

A régi ablakokkal kapcsolatban gyakran két végletben gondolkodunk: vagy együtt élünk a hideggel, vagy teljesen új nyílászárókat szereltetünk be. Pedig a kettő között is léteznek műszakilag megalapozott megoldások.
Egy alapos állapotfelmérés, a szükséges javítások és a megfelelően kialakított másodlagos üvegezés bizonyos esetekben érezhetően javíthatja a lakás komfortját, miközben megmaradnak az eredeti ablakok. Ez különösen értékes lehet ott, ahol a régi fa nyílászárók az otthon karakteréhez is hozzátartoznak.
Mielőtt tehát az ablakcsere mellett döntenénk, érdemes megvizsgálni, valóban a teljes szerkezet elavult-e, vagy létezik olyan korszerűsítési lehetőség, ami kevesebb beavatkozással is megfelelő eredményt ad.
Via