Az őszi esők idején különösen kellemetlen meglepetés, ha nedvesség jelenik meg az ablak körül. Ilyenkor többnyire az elöregedett tömítésre, a rosszul záródó ablakszárnyra vagy a hibás beépítésre gyanakszunk. Pedig bizonyos ablakoknál egy egészen apró, könnyen figyelmen kívül hagyható részlet is szerepet játszhat a problémában.
A jó hír, hogy az ablak ellenőrzése nem feltétlenül igényel szakembert, és néhány perc alatt elvégezhető. Azt azonban fontos tudni, hol keressük, és mit szabad – illetve mit nem szabad – tenni vele.
A megfejtés az ablakkeret vízkivezető nyílása, amit sokan talán még soha nem vettek észre. Bizonyos műanyag és alumínium ablakok keretében apró nyílások vagy vízelvezető járatok találhatók, amiknek az a feladatuk, hogy a szerkezet megfelelő részeibe jutó vizet biztonságosan a külső oldal felé vezessék.
Bár egy jól működő ablaknak természetesen védenie kell a lakást az esőtől, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a külső szerkezeti részekbe egyetlen csepp víz sem kerülhet. Egyes ablakrendszereket éppen úgy alakítanak ki, hogy a bejutó nedvesség ellenőrzött útvonalon távozhasson. Ebben segítenek a vízkivezető nyílások.
A probléma akkor kezdődhet, ha ez az útvonal eltömődik. A felgyülemlő víz nem tud megfelelően távozni, és kedvezőtlen körülmények között olyan helyekre is eljuthat, ahol már károsodást okozhat.

Az apró járatokba idővel por, finom homok, növényi törmelék és más szennyeződés kerülhet. Különösen azoknál az ablakoknál érdemes erre figyelni, amik erkélyre, teraszra, kertre vagy forgalmas utcára néznek.
Ha a vízelvezetés akadályozottá válik, az esővíz összegyűlhet a keret erre kialakított részében. Erősebb vagy tartós csapadék esetén a vízszint megemelkedhet, és a nedvesség a belső oldal felé is utat találhat. A Pacific Northwest National Laboratory épületkarbantartási útmutatója arra figyelmeztet, hogy az eltömődött vízkivezető nyílások miatt kialakuló vízfelhalmozódás akár a környező falszerkezetet és a szigetelést is károsíthatja.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden ablakbeázást ilyen eltömődés okoz. A hibás tömítések, az elöregedett csatlakozások, a rossz beépítés vagy a homlokzat problémái szintén felelősek lehetnek a nedvesedésért. A vízkivezető nyílások ellenőrzése mégis egyszerű, gyakran elhanyagolt karbantartási lépés.
A vízkivezető nyílások elhelyezkedése az ablak típusától és kialakításától függ. Egyes műanyag ablakokon az alsó keretrész külső oldalán láthatók, gyakran kis műanyag takaróelemmel. Más rendszereknél a vízelvezetés rejtett, így kívülről nem feltétlenül vehető észre.
Nyitható ablakoknál érdemes megvizsgálni az alsó keretrészt, valamint a gyártó által hozzáférhetővé tett vízelvezető területet. A nyílás lehet apró rés vagy keskeny, hosszúkás kivágás. Fontos azonban, hogy ne keverjük össze más szerkezeti elemekkel, például a vasalat rögzítési pontjaival vagy a tömítések melletti hézagokkal.
Ha nem egyértelmű, hol található a vízelvezetés, az ablak gyártói dokumentációja vagy a beépítő szakember segíthet. Nem minden ablaktípus rendelkezik ugyanolyan kialakítású, házilag hozzáférhető vízkivezető nyílással.

Ha a vízkivezető nyílás könnyen hozzáférhető és egyértelműen azonosítható, a környékéről először érdemes eltávolítani a látható port és törmeléket. Ehhez puha sörtéjű ecset, illetve óvatosan használt, kefés fejű porszívó is megfelelő lehet.
A tisztítás során ne használj éles fémtárgyat, és ne próbáld erővel átszúrni az esetleges akadályt. A vízelvezető rendszer belsejében olyan szerkezeti részletek is lehetnek, amiket könnyű megsérteni. A nagynyomású vízsugár szintén kerülendő, mert a vizet nem kívánt irányba préselheti.
A látható szennyeződés eltávolítása után ellenőrizd, hogy nem maradt-e törmelék a nyílás körül. Ha a járat továbbra is eltömődöttnek tűnik, vagy nem hozzáférhető, célszerű a gyártó karbantartási útmutatóját követni, illetve szakemberhez fordulni. Az ablakkeretbe új lyukat fúrni semmiképpen sem szabad.
Figyelmeztető jel lehet, ha eső után szokatlanul sok víz marad az ablak alsó keretrészében, vagy ha a belső oldalon nedvesség jelenik meg. A visszatérő vízfoltok, a felpúposodó festék, az ablak körüli elszíneződés és a nedvesedő falszakasz szintén arra utalhatnak, hogy valahol nem megfelelő a víz elvezetése.
Ugyanakkor ezek a tünetek önmagukban nem bizonyítják a vízkivezető nyílás eltömődését. A belső üvegfelületen megjelenő páralecsapódás például más jelenség: összefügghet a lakás páratartalmával, a szellőzéssel és a felületi hőmérséklettel is. Fontos tehát megkülönböztetni a páralecsapódást a kívülről bejutó csapadékvíztől.
Ha a nedvesedés rendszeresen visszatér, nagyobb mennyiségű víz jut a lakásba, vagy a fal és az ablakcsatlakozás is érintett, ne elégedj meg a nyílások megtisztításával. Ilyenkor a hiba okát szakemberrel kell feltáratni.

Az ablakok karbantartásakor többnyire az üvegre, a keretekre és a tömítésekre koncentrálunk. A vízkivezető nyílások ellenőrzése azonban – ahol a szerkezet ezt lehetővé teszi – ugyanennek a rutinnak a része lehet.
Különösen érdemes rápillantani az őszi, csapadékos időszakban, illetve akkor, ha az ablak környékén rendszeresen felgyűlik a por, a levélmaradvány vagy más szennyeződés. Nem szükséges minden alkalommal szétszedni bármit: sokszor elegendő a hozzáférhető részek szemrevételezése és kíméletes tisztítása.
Az otthonunkban néha a legkisebb részleteknek is fontos szerepük van. Egy alig észrevehető nyílás ellenőrzése nem helyettesíti az ablak szakszerű karbantartását, de segíthet megelőzni egy olyan problémát, aminek következményei jóval nagyobbak lehetnek a méreténél.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!