Csendes eső, nyitott ablak – nem mindegy, meddig hagyod nyitva

Az eső csendesen kopog az ablakon, bent pedig jólesik a friss, hűvös levegő, ezért könnyű megfeledkezni a nyitott ablakról. A szellőztetéssel alapvetően nincs baj – sőt, a lakásban keletkező nedvesség elvezetéséhez szükség van rá. Nyirkos időben azonban a minél tovább, annál jobb elv már nem feltétlenül működik. 

Magas külső  páratartalom mellett az ablak kinyitása nem mindig csökkenti hatékonyan a lakás nedvességterhelését, hűvös időben pedig arra is érdemes figyelni, hogy a helyiségek ne hűljenek le szükségtelenül.

Egy kellemes őszi esőben szinte ösztönös mozdulat bukóra hagyni az ablakot. Frissebbnek érezzük tőle a szobát, és logikusnak tűnik, hogy ha öt perc szellőztetés jó, akkor egy-két óra még jobb. A lakás szempontjából azonban érdemes különválasztani két dolgot: a szükséges levegőcserét és a hosszan tartó ablaknyitást.

A főzés, zuhanyzás, beltéri ruhaszárítás, sőt maga a bent tartózkodás is növeli a levegő nedvességtartalmát. Ezt a felesleges nedvességet el kell vezetni, ehhez azonban nem feltétlenül kell órákon át nyitva tartani az ablakot.

Esőben is lehet szellőztetni

Ezt fontos rögtön tisztázni: az eső nem jelenti azt, hogy minden ablakot be kell csukni.

Ha éppen főztünk vagy zuhanyoztunk, a keletkező nedvességnek távoznia kell. Ilyenkor az ablaknyitás mellett a konyhai vagy fürdőszobai elszívó is fontos szerepet kaphat. Az viszont már nem biztos, hogy ugyanazt az eredményt érjük el azzal, ha az ablakot egyszerűen órákon keresztül nyitva hagyjuk.

Magas külső páratartalom mellett az ablaknyitás ugyanis nem mindig csökkenti hatékonyan a belső nedvességterhelést. Vagyis nem az a jó kérdés, hogy szabad-e esőben szellőztetni, hanem az, hogy miért szellőztetünk, és meddig van valóban szükség a nyitott ablakra.

Nem kell egész nap nyitva lennie az ablaknak

A cél elsősorban a levegő cseréje. A RICS iránymutatásként azt javasolja, hogy amikor egy helyiséget használunk, körülbelül óránként öt percre nyissunk ablakot, és ahol van, használjuk az ablakba épített résszellőzőt vagy biztonsági szellőzőállást is.

Az öt perc azonban nem univerzális, stopperrel mérendő szabály. Más lehet egy kis fürdőszoba zuhanyzás után, egy tágas nappali, egy kereszthuzattal gyorsan átszellőztethető lakás vagy egy korszerű gépi szellőztetéssel rendelkező otthon helyzete.

A lényeg inkább az, hogy ne abból induljunk ki: minél tovább van nyitva az ablak, annál biztosabban csökken a lakás páratartalma. Hűvös időben ráadásul a hosszú ablaknyitással a helyiség is lehűlhet, miközben a megfelelő belső hőmérséklet a páralecsapódás szempontjából sem mellékes.

Mi köze mindennek a hideg falakhoz?

A levegő mindig tartalmaz valamennyi vízgőzt. A kondenzáció akkor jelenhet meg, amikor ez a nedvesség kellően hideg felülettel találkozik. Ezért vesszük észre legkönnyebben az ablaküvegen, de hidegebb falakon és más felületeken is kialakulhat.

A páralecsapódás esélyét több tényező együtt befolyásolja: mennyi nedvesség van a levegőben, milyen meleg a helyiség, és milyen hidegek a környező felületek.

Ezért fontos, hogy a szellőztetés mellett a lakás ne hűljön ki tartósan. A RICS megfelelő szellőzés mellett iránymutatásként 18–21 °C közötti belső hőmérsékletet említ a kondenzáció és a penészedés kockázatának mérséklésére.

A fürdőszobában és a konyhában más a helyzet

A legnagyobb nedvességterhelés általában ott keletkezik, ahol sok vizet használunk. Egy forró zuhany, egy fazék forrásban lévő víz vagy a bent száradó ruhák érezhetően növelhetik a helyiség páratartalmát.

Ilyenkor nem az ablak becsukása a megoldás csak azért, mert odakint esik. A keletkező nedvességet ki kell vezetni.

Fürdés és főzés közben használjuk az elszívót, ha van, és érdemes a konyha, illetve a fürdőszoba ajtaját is csukva tartani, hogy a nedves levegő ne terjedjen szét az egész lakásban. Szükség esetén az ablaknyitás is segítheti a levegőcserét.

Ez különösen fontos lehet olyan helyiségekben, ahol hidegebb külső falak vannak, vagy az ablaküvegen rendszeresen megjelenik a kondenzvíz.

Az ablak elárulhatja, hogy túl sok a nedvesség

Ha egy hűvösebb reggelen néhány csepp jelenik meg az ablakon, abból még nem következik, hogy komoly probléma van a lakással. Ha azonban rendszeresen víz gyűlik az üvegen és az ablakpárkányon, vagy ugyanazokon a hideg felületeken újra és újra páralecsapódást látunk, érdemes megvizsgálni a helyiség szellőzését, hőmérsékletét és nedvességforrásait.

A hideg külső falak mellett álló nagy bútorokra is érdemes figyelni. A falhoz szorosan odatolt szekrény mögött kisebb lehet a légmozgás, ezért könnyebben alakulhatnak ki problémás, hűvös területek. Ilyen helyzetben érdemes némi helyet hagyni a bútor és a fal között, hogy a levegő mozoghasson.

Ez különösen hasznos lehet hálószobában, ahol egy nagy gardrób vagy komód hónapokon át teljesen eltakarhatja a mögötte lévő falszakaszt.

A penész nem feltétlenül azt jelenti, hogy rosszul szellőztetsz

Van egy fontos határ, ahol már nem érdemes az ablaknyitási szokásainkat hibáztatni.

A fal nedvesedésének számos más oka lehet: sérült tető vagy eresz, hibás ablaktömítés, külső vakolathiba, csőszivárgás vagy más épületszerkezeti probléma is állhat mögötte. A visszatérő penészt ezért nem korrekt automatikusan arra fogni, hogy valaki rosszul szellőztet.

Ha ugyanazon a helyen újra és újra nedvesedik a fal, dohos szagot érzünk, elszíneződik a vakolat, vagy a penész a rendszeres szellőztetés és megfelelő fűtés mellett is visszatér, a nedvesség forrását kell megkeresni. Ilyenkor már magát az épületet is érdemes megvizsgálni, szükség esetén szakember segítségével.

Akkor hogyan szellőztess, amikor egész nap esik?

Nem kell választani a teljesen zárt lakás és az órákon át kitárt ablak között. A cél a szükséges, célzott levegőcsere.

Főzés és zuhanyzás közben használjuk az elszívót, ha van, és tartsuk csukva az adott helyiség ajtaját, hogy a nedves levegő ne jusson tovább. Szellőztessünk rendszeresen, de ne abból induljunk ki, hogy az órákon át nyitva hagyott ablak automatikusan jobb eredményt ad. Ha van résszellőző, ne zárjuk el, és ha kondenzvíz jelenik meg az ablakon vagy más hideg felületen, töröljük szárazra.

A legfontosabb pedig az, hogy ne csak az ablakot figyeljük. A belső hőmérséklet, a páraterhelés, az elszívás, a falak hőmérséklete és maga az épület állapota együtt határozza meg, kialakul-e tartós nedvességprobléma.

Az eső hangja tehát nyugodtan bejöhet a lakásba. Csak ne abból induljunk ki, hogy ha egy kis szellőztetés jó, akkor a többórás ablaknyitás még jobb. A cél nem az, hogy minél tovább legyen nyitva az ablak, hanem hogy a felesleges nedvesség távozzon anélkül, hogy közben szükségtelenül lehűtenénk az otthonunkat.

Via