A nevelési tanácsadók elárulták, miért nem működik a szigorú gyermeknevelés hosszútávon, a mindennapok során.
A szigorú gyermeknevelési módszereket egyre több szülő veti be annak érdekében, hogy gyermekéből ne csak boldog kisgyerek, hanem később sikeres felnőtt is lehessen. Abba azonban sokan bele sem gondolnak, hogy a szigorúság, a szabályok betartása és a folytonos rendszerezettség oly mértékben károsíthatja a gyermek személyiségét, hogy később nemcsak magatartásbeli nehézségekkel lehet/kell számolni, hanem lázadással is, ami a gyermek esetében akár teljes elzülléshez is vezethet.
Az iskolába, óvodába járó gyermekek mindennapjai sem álomszerűek: bár a maguk gyermekded módján, de ők is megbírkóznak a napi stresszhelyzetekkel, amik súlyosságát tovább fokozhatja az otthoni szigorú követelményrendszer. A szakértők szerint a szülőknek nem extra stresszt okozó feladatokkal, hanem stresszoldó foglalkozásokkal kellene lekötniük a gyermeküket.
A kutatások szerint azok a gyermekek, akik a mindennapjaikat szigorú szülők között töltik, sokkal kevesebbet nevetnek, viccelődnek, csínykednek és játszanak, valamint foglalkoznak olyan dolgokkal, amikkel az átlagos gyerekek. Már csak ezért is érdemes visszább venni a szigorúságot otthon.
Minél hosszabb időre nyúlik a megkövetelt teher és az elvégzendő napi feladatok mennyisége, valamint a szigor mértéke, annál rosszabb kedvű lesz a gyermek. Gyakoribbak lesznek a sírások és a szomorú pillanatok, amik hosszútávon megkeseríthetik az egész gyermekkort.
A gyermekek természetes lényüknél fogva kíváncsi, érdeklődő természetek, akiket mindennél jobban érdekel a világ működése. Ha azonban azt érzi, a kíváncsisága csak mérget szül, valamint a dolgokat, amit csinál, rosszul végez el, úgy egy idő után semmi olyan cselekedet nem lesz mersze végrehajtani, amiért leszidhatod. Ergo, mindenben rád lesz utaltva, ami később a felnőttkori viselkedését is jelentősen visszafoghatja.
Némely gyermekek szótlanná, rosszkedvűvé válnak a szülői szigor miatt, egy egészséges, vidám iskolai közegbe kerülve, barátokat szerezve viszont lázadozni kezd a szigorú gyermeknevelés ellen, ami további ellentéttekké vezethet, valamint megromolhat a szülő-gyermek kapcsolat.
A lázadozás később nemcsak a szülők személye ellen, hanem a megkövetelt dolgok (pl. tanulás, házi feladat elkészítése, különórákra járás, takarítás, más otthoni elvégezendő feladatok) ellen is irányulhat. A végén akár odáig is fajulhat a dolog, hogy a gyermek ellóg az iskolából, cigarettázni vagy alkoholt fogyasztani kezd, esetleg bármilyen más olyan dologba kezd bele, amivel ellent mondhat a szülőknek.
Lázadozás mellett és helyett a gyermek szociális interakciói is beszűkülhetnek, ami azt jelenti, hogy új emberekkel kezd el megismerkedni, akiket te nem feltétlenül ismersz vagy szeretsz; esetleg abbahagyja az ismerkedést, barátkozást azokkal a személyekkel, akikkel eddig kapcsolatban volt. Ez a jelenség egyébként nemcsak a baráti, hanem a családi, rokoni kapcsolatokra is abszolút jellemző.
A nem megfelelő szociális közeg, a támogató szülői háttér és a vidám, kiegyensúlyozott életmód hiánya miatt a gyermek mentálisan instabillá válhat, ami különböző testi és lelki betegségek (pl. depresszió, önbántalmazás, maximalizmus stb.) kialakulásához vezethet. Ezeknek többségét sokan tini- és felnőttkorban sem tudják levetkőzni, ami hatással lesz egész hátralévő életére.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!