A „nahát, ikrek?!” és társai: ezeket inkább ne mondd ikres anyának, mert valószínűleg nem fog örülni.
Egy ikreket nevelő anya összegyűjtötte a Brigitte című lap számára, hogy mik azok a számára kellemetlen kommentárok, megjegyzések, amiket azóta kap, hogy a két gyermeke megszületett. A „nahát, ikrek?!” felkiáltás talán már nem olyan rendszeres, hiszen az utóbbi években egyre gyakrabbak az ikerszületések, és talán már azt is remélhetjük, hogy az emberek megtanultak tartózkodni az ilyen értelmetlen beszólásoktól-megjegyzésektől. Mindenesetre itt az 5 legjellemzőbb mondat, amiket az ikrek szülei nem feltétlenül hallanak szívesen.
Egy ilyen mondat pont attól lehet kicsit frusztráló az anyák számára, mert nem igazán lehet velük mit kezdeni, nincs rájuk mit válaszolni, és az sem teljesen világos, hogy milyen indíttatásból jegyez meg valaki egy ilyen nyilvánvalóságot. Ha ezt kérdésnek szánja, akkor a válasz igen, fárasztó. Ha információt akar közölni, akkor... hát akkor eléggé eltévesztette a házszámot, mert nyilván a gyerekek anyja tudja a legjobban, hogy mennyire fárasztó, nem kell neki mondani. Szóval igen, fárasztó, és az ilyen kicsit negatív felhangú megjegyzések nem igazán segítenek, de azért köszi, és hát persze nemcsak fárasztó az anyaság, hanem egyben nagyon szép is.
Nagyon sok minden függ a kontextustól, de a legtöbb anya nyilván próbálja az elsimerő hangvételt kihallani ebből a megjegyzésből. És hát akinek ikrei születnek, tipikusan azoknak sem azért születnek, mert képesnek érezte magát, ezért úgy döntött, hogy ikreket vállal.
Az előző témához kapcsolódva: biztos van, aki kifejezetten ikreket szeretne, de az esetek zömében a születendő gyerekek száma úgysem attól függ, hogy az ember ikreket szeretne-e vagy sem. Nem az a lényeg, hogy az ember mit szeretett volna, hanem hogy mennyire örül a gyerekeinek!
Nyilván ezt a kérdést csak az egypetéjű ikrek szülei kapják meg, de van egy másik verziója is, ami valami olyasmi, hogy nem fél-e az anyuka, hogy összekeveri a gyerekeit. Hát nem feltétlenül kizárt, hogy ez megtörténjen, de a legtöbb anyának általában nem okoz gondot, hogy melyik gyereke melyik. Ismeri őket, ennyi.
És a végére még egy megjegyzés, amire nehéz mit mondani: igen, az ikreket váró kismamáknak jó nagy szokott lenni a hasuk. Sokaknak frusztráló lehet, hogy ha valaki azt szeretné, hogy egy ikres anya meséljen neki egy vicces/jópofa sztorit arról, hogy milyen nagy volt a hasa a terhesség alatt, akkor nem azt mondja, hogy „lécci mesélj nekem egy vicces/jópofa sztorit arról, hogy milyen nagy volt a hasad a terhesség alatt”, hanem elejt egy ilyen megjegyzést, és várja a történetet vagy fotókat. Ha már az ember kíváncsi, ehelyett talán szerencsésebb egyszerűen egy olyan felütéssel érdeklődni, hogy „mesélj egy kicsit, hogyan élted meg a terhességet?”
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!