Quantcast

Támadás

Online aukción árulták a muszlim nőket Indiában

© Muslim Girl/Getty Images

Több mint 80 muszlim nő fotóját töltötték fel hindu szélsőségesek egy applikációra, „eladásra” kínálva őket. Az eset óriási felháborodást váltott ki az egész országban, ám a felelősöket továbbra sem sikerült megnevezni. 

India a világ egyik leginkább iszlamofób országa, és ez a rasszizmus nem titok. Olyannyira, hogy a hinduizmus szélsőséges csoportjai egyfajta kampányeszközként tekintenek rá a választások idején. Az 1,3 milliárd lakosú Indiában a hinduizmus a legelterjedtebb vallás, a 195 millió india muszlim mindössze a teljes lakosság 14%-át teszi ki – az egyértelmű kisebbség ellenére Narendra Modi jelenlegi miniszterelnök mégis veszélyesnek látja őket a hindu többség megőrzése szempontjából. Ennek okán terjesztette el a „Love Jihad” iszlamofób kifejezést, amely arra utal, hogy az ország muszlim kisebbsége elcsábítja, majd házasságra és megtérésre veszi rá a nőket, így szeretnék elérni a „demográfiai csere” célját.

Amint arra Gwynne Gyer az Internazionale című lapban rámutatott: „ahhoz, hogy a muszlimok az ország többségévé váljanak a Love Jihad által, legalább 481 millió hindu lánynak kellene feleségül mennie egy iszlám vallású férfihoz. Miközben valószínűleg nem több mint 75 millió házasulandó korban lévő muszlim férfi él Indiában, akiknek a többsége már eleve nős. Az iszlám (és az indiai törvények) szerint a muszlim férfiaknak akár négy feleségük is lehet, de ez még mindig nem elegendő ahhoz, hogy minden hindu nőt feleségül vegyenek anélkül, hogy túllépnék az egyenként négy feleség korlátját.” A teória ugyanakkor érezhetően fokozhatja az iszlám kisebbséggel szembeni gyűlöletet, amelyet Modi mindig is követett.

Ezt a vonalat követve tavaly november végén Uttar Pradesh államban elfogadták azt a törvényt, amely megtiltja a házasság okán történő vallási konverziót – majd legalább 10 embert le is tartóztattak, több vallásközi házasságot pedig felbontottak. A Love Jihad elmélet nyomán az elmúlt években a Narendre Modi miniszterelnök vezette kormánypárt, a Bharatiya Janata párt (BJP) tagjai négy másik, általuk vezetett államban is javaslatot tettek az eltérő vallások követői közötti házasságok korlátozására. Mindezt egy olyan országban, ahol nőnek lenni hatalmas veszélyt jelent, egy olyan országban, ahol 15 percenként történik szexuális erőszak.

A nőknek, különösen a muszlim nőknek azonban nem csak a fizikai erőszakkal kell megküzdeniük Indiában. Július 4-én éjjel az Afreen Fatima az indiai muszlimok üldöztetéséről szóló online fórumon vett részt. Amint befejezte a munkát, a mobiltelefonját elárasztották az üzenetek, amelyek arról tájékoztatták a 23 éves aktivistát, hogy egy hamis online aukción „eladásra kínálták őt.” És nem ő volt az egyetlen, aki így járt. Több mint 80 muszlim nő, köztük diákok, aktivisták és újságírók fényképeit töltötték fel a tudomásuk nélkül a „Sulli Deals” nevű alkalmazásba.

A platform készítői felajánlották a látogatóiknak, hogy igényt tarthassanak egy „Sulli”-ra (ezt a becsmérlő kifejezést a szélsőjobboldali hinduk használják a muszlim nőkre), napi ajánlatként kínálva őket. „Aznap este nem válaszoltam azoknak, akik üzeneteket küldtek nekem. Kijelentkeztem a Twitteremből. Nem volt energiám válaszolni” – mondta Fatima az Al Jazeerának Uttar Pradesh északi államában, Allahabadban található otthonában. Ezer mérföldnyire New Yorkban a 25 éves Hiba Beg éppen a függetlenség napi ünnepségről tért haza, amikor felfedezte, hogy az ő profilja is szerepel „Sulli Deals” virtuális aukcióján. A szülőföldjétől való fizikai távolság ellenére is elöntötte a megalázottság érzése.

Miután óriási felháborodás kerekedett az ügyből és tiltakozások indultak az országban, az alkalmazásnak helyet adó platform, a GitHub törölte az applikációt és lakonikusan annyit közölt: „Felfüggesztettük a fiókokat és kivizsgáljuk a tevékenységről szóló jelentéseket, mivel azok sértik az összes irányelvünket.” A Delhi Női Bizottság (DCW) és a Nemzeti Női Bizottság együttesen a történtek kivizsgálására szólított fel, és bár a delhi rendőrség szerint vizsgálat indult az ügyben, egy héttel az alkalmazás felfedezése után sem tartóztattak le senkit.

Valamennyi „eladásra kínált” nő újságíró, polgárjogi aktivista, művész vagy tudós volt: vannak, akik a fenyegetéstől tartva inkább törölték közösségi profiljukat, de sokan létrehoztak egy csevegést a WhatsApp-on a „perverzek” azonosítására és jelentésére. Hasiba Amin, a kongresszusi párt közösségi média-koordinátora szerint a hálózatban számos olyan profil található, amely mindenféle provokációval és zaklatással rendszeresen támadja a muszlim nőket. Nem példátlan visszaélések ezek, amelyek az internetet használják a társadalom legaktívabb indiai muszlimokról alkotott képének elrontására. Amin felelevenítette, hogy például május 13-án, a muszlimok számára kedves Eid ünneppel egy időben hamis élő aukciót tartottak egy YouTube-csatornán, amelyen lányok tucatjait kínálták eladásra. A licit kevesebb, mint egy euróról indult. Fatima, a hallgatói aktivista most is aggódik a támadás közvetlenebb következményei miatt. „Mi van, ha valaki eljön és igényt tart a vásárlására? Nem látok semmit, ami megakadályozhatná abban, hogy ezt megtehesse. Ugyanakkor nem hiszem, hogy valaha is elhallgattam volna ezt a veszélyt. Mi, áldozatok, továbbra is jelen leszünk minden létező nyilvános téren, legyen az a Twitter, az Instagram, a Facebook, online és offline egyaránt.”

 Hana Mohsin Khan, aki szintén az egyik eladásra kínált „Sulli” volt, létrehozott egy Szolidaritás nevű WhatsApp-csoportot, amely több mint 20 érintett nőt foglal magában. Khan, a nemzeti légitársaság pilótája panaszt nyújtott be a rendőrségen. Azt mondja, mindezen nők támogatása miatt tart ki: „Mindannyian támogatjuk egymást – mondta az Al Jazeerának. – Mindannyian együtt dolgozunk; nem fogjuk be a száját és nem engedjük el a dolgot, amíg igazságot nem szolgáltatnak.”

Forrás: Elle