Imagination 2020 - A képzelet kora

A fantázia teremtő ereje újra fontossá válik a művészetben, a gazdaságban és a társadalomban is, és általa akár meg is építhetjük a lehetséges jövők legjobbikát.

Ma, amikor az űrutazás csak egy hír a sok közül, a tudomány elérkezett arra a pontra, ahol csak a képzelet szabhat neki határt. A fantázia teremtő ereje újra fontossá válik a művészetben, a gazdaságban és a társadalomban is, és általa akár meg is építhetjük a lehetséges jövők legjobbikát.

Az emberi képzelet oly mértékben vált fontossá mostanra, hogy egyes elméletek egyenesen Imagination Age-nek (A képzelet kora) nevezik a jelen időszakot. „Ebben az időszakban kollektívan képzelhetjük el és alkothatjuk meg a jövőt magunknak, még mielőtt elvesztenénk ezt a lehetőséget – írja Rita J. King, a fogalom megalkotója. – Ez nem csak azt jelenti, hogy utópikus víziókat találunk ki, amik segítenek jobban érezni magunkat a nehézségek ellenében. Hanem azt is, hogy gyorsan prototípusokká alakíthatjuk és letesztelhetjük ötleteinket, amik megváltoztathatják a rendszereinket és az életünket.”

Az okok egyrészt az olyan technológiai trendekben keresendők, mint a virtuális valóság, és az olyan digitális platformok térnyerése, mint a YouTube, melyek mind növelik az igényt a felhasználók által generált tartalomra és a kreativitásra. Másrészt az automatizációban. Egyre kevesebb lesz a monoton rutinmunka, és nagyobb a tér a teremtésnek. A képzelet gazdaságában az intuitív és kreatív gondolkodás konkrét gazdasági értékké emelkedik.

A képzelőerőnkre az emberiség jövőjének szempontjából is nagy szükségünk van, mert jelenleg nem túl fényes éveket látunk magunk előtt. A magány és a mentális betegségek általánossá váltak, járványok tartják rettegésben a világot, aggasztó a klímaváltozás mértéke, és a Föld egyes pontjain még mindig élelmiszer- és vízhiánnyal küzdenek az emberek. A kreativitás és a pozitív gondolkodás lehet két legfőbb eszközünk a globális problémákkal szemben is, állítja Rob Hopkins író és környezetvédelmi aktivista, a Transition mozgalom alapítója. A mozgalom lényege, hogy a közösségeket arra buzdítsa, lépjenek fel helyi szinten a globális kihívások ellen, és a saját forrásaikból igyekezzenek megoldást találni, egymás támogatásával. Hopkins könyvében (From What Is to What If: Unleashing the Power of Imagination to Create the Future We Want – A mi vantól a mi lenne, ha-ig: Szabadítsuk fel képzelőerőnket és alkossuk meg a jövőnket) számos megtörtént esettel bizonyítja, hogy a társadalom és a kultúra sorsa gyorsan, drámaian és váratlanul is jobbra fordulhat. Saját városában, az angliai Totnesben a közösség már a saját ingatlanfejlesztőjévé vált, külön energiacégük és helyi élelmiszerláncuk van, és együtt támogatják a vállalkozásokat. Megvan a lehetőségünk az erős változtatásokra, mondja Hopkins, de azért bukunk el újra meg újra, mert hagytuk ellankadni a legfontosabbat: az emberi képzelőerőt. A képzelőerő az általa talált kutatás szerint ugyanis 1990 óta hanyatlik.

(...)

Horváth Cecília