Feldmár András a szexéhes hatalmasságokról

Az elnök és a szobalány, a király és a prostituált – újabban sorra törnek ki a szexbotrányok világszerte. Vajon miért hat a legtöbb férfira afrodiziákumként a hatalom, és miért találhatják vonzónak a nők a hatalmat birtokló férfit? Erről szól Feldmár András írása.

Az elnök és a szobalány, a király és a prostituált – újabban sorra törnek ki a szexbotrányok világszerte. Vajon miért hat a legtöbb férfira afrodiziákumként a hatalom, és miért találhatják vonzónak a nők a hatalmat birtokló férfit? Erről szól Feldmár András írása.

„Az emberek azért vágynak hatalomra, hogy azt tehessék, amit akarnak, és ne kelljen azt tenniük, amit nem akarnak. A boldogtalanság egyetlen nagy oka a hatalom nélküliség: akinek nincs hatalma, az nem lehet boldog. Angolul a hatalom power, és két ága van, a power to és power over. Ez utóbbi a mások feletti hatalmat jelenti, míg az előbbi, a power to, pedig mindazt, amit nekem szabadságomban áll megtennem. A pszichoterápia valójában nem pszichológia és nem orvostudomány, hanem etika és politika. Etika, hogy miként bánunk egymással, és politika, hogy megtanuljuk, hogyan szerezzünk elég hatalmat ahhoz, hogy azt csináljuk, amit akarunk, és ne kelljen azt tennünk, amihez semmi kedvünk sincs. Egy valóban nagy hatalommal bíró páciensem igen gazdag ügyvéd volt. Egyetlen dolog motiválta, mégpedig, hogy felkerüljön a Forbes magazinnak a világ tíz leggazdagabb emberéről készített listájára, és nagyon zavarta, hogy úgy érezte, ebben az életben ő már nem fog oda bekerülni – lehet, hogy a tizenkettő közé igen, de a tíz közé nem. Ez volt az egyik probémája, amiért terápiába jött hozzám. Amikor egy kicsit már jobban megbízott bennem, kiderült, hogy a kapcsolata a családjával teljesen színpadi, szülei előtt eljátssza a jó fiút, a felesége és a gyerekei előtt pedig a jó férjét és a jó apát. Képes volt felkelni hajnali háromkor, ha valamelyik ügyfele egy másik időzónából hívta, mert olyan ügyvédet játszott, akire minden körülmények között lehet számítani. Ennek az embernek az életében mindössze két olyan hely létezett, ahol önmaga tudott lenni, ahol nem játszott szerepeket. Mivel gazdag volt, félretehetett elég pénzt arra, hogy legyen egy kis szünet a színházban, amikor önmaga tud lenni és lazíthat. Az egyik ilyen helyzetet a terápia jelentette: hozzám járt, és persze fizetnie kellett érte. A másik egy prostituált volt. Amikor elment a lányhoz, akkor az azt a zenét hallgatta, amit a férfi akart, azt csinálta, amit a férfi akart, ott nem kellett színészkedni, ott a lány színészkedett. Ebből is lehet látni, miért a királynak vannak szeretői. Mert csak a szeretőivel lehet önmaga, csak akkor, amikor titokban, elbújva valakivel azt csinálja, amit akar. Különben csak színész, mert olyan nincs, hogy én vagyok a király. Én csak eljátszom a király szerepét. És egy királynak a saját élete fölött valójában semmi hatalma nincs.“ Feldmár András írása teljes egészében az Elle Man legújabb lapszámában olvasható.