Nagy pénzmelléklet: Mindennek van ára?

Brókerek hétköznapjai kontra élet pénz nélkül, és sok más

A kvantok tündöklése és bukása -Avagy hogyan hódították meg a matematikusok a pénzvilágot - Oravecz Éva Csilla írása

Kvantok. A nevük úgy hangzik, mintha egy tudományos-fantasztikus filmből másztak volna elő. Valójában azonban a pénzügyi szakembereknek az a matematikai hátterű csoportja, amely az elmúlt évtizedekben átvette az uralmat a globális pénzügyi rendszerek irányítása felett.

„Mert túl sok volt a piros…” - A bróker, ha magyar - Komáromi Balázs cikke

Jól szabott zakók, fényesen csillogó autók, hétszámjegyű fizetések. Válság van, de ma sem járunk messze az igazságtól, ha a brókerek világát valahogy így képzeljük el. Egykor tündöklő, de jelenleg is jól futó hazai brókerek vallanak hétköznapjaikról, egyikük blogot vezet kalandjairól.

Kiűzetés az adóparadicsomból - A ciprusi eset - Bedike Barbara cikke

Március végén Európa figyelme Ciprusra szegeződött: bankcsőd, mentőcsomag, betétadó, ettől volt hangos a sajtó. De került egyik hétről a másikra egy olyan ország a csőd szélére,amelyet szilárd gazdaság, átlagon felüli életszínvonal, folyamatosan beáramló külföldi tőke jellemzett?

Kinek kell egy vezérigazgató? - Túl fiatalon a csúcson - Mörk Leonóra cikke

Sokáig ők voltak a munkaerőpiac abszolút nyertesei: vezérigazgatók, felső vezetők, csúcsmenedzserek. A jól képzett, diplomás, nyelveket beszélő, külföldi és vezetői tapasztalattal rendelkező negyven körüli magyar férfiak mostanában mégis egyre nehezebben találnak az elért pozíciójukhoz illő munkát.

Ha az ember negyven körül jár és összefut egykori egyetemi csoporttársaival, két témát nem szabad feszegetnie: megvan-e még az állásuk, és megvan-e még a házastársuk. Ez az a két kérdés ugyanis, amire nagy sansszal nem lesz a válasz. Míg néhány évvel ezelőtt a fejvadász cégek két kézzel kaptak a diplomás, multikulturális tudású, több iparágban, több szinten vezetői tapasztalatot szerzett, nyelvtudást és külföldi gyakorlatot felmutató álláskeresők után, ma az érintettek azt tapasztalják, nincsen rájuk szükség. Többen már azzal is megpróbálkoznak, hogy szakkifejezéssel élve downgrade-elik az önéletrajzukat, azaz letagadják korábban előnynek számító eredményeiket: az állítják, nem vezérigazgató volt a beosztásuk, hanem igazgató, nem főosztályvezető, hanem osztályvezető, nem 25 embert vezettek, csak tízet. Abban reménykednek (egyébként a tapasztalatok szerint hiába), hátha így beleférnek még a középvezetői kategóriába, mert felsővezetői pozíciókra mostanában nem keresnek embert.

Bálványimádók kora - Tóth Gergely közgazdász, a Pannon Egyetem Georgikon karának adjunktusa rendhagyó gondolatai

Növekedés, versenyképesség, hatékonyság – amikor ezeket a kifejezéseket halljuk, automatikusan beindul a nyálelválasztásunk, mint Pavlov kutyájának a csengőszóra. Működésbe lép a reflex és kikapcsol a gondolkodás, hiszen ez az a „szentháromság", amire ma mindenki vágyik. Pedig ha használnánk a józan eszünket, valószínűleg sokkal jobban járnánk mi is, a környezetünk is, és a gazdaság is.

Van egy érdekes kifejezés angolul, kb. így hangzik: vörösbe menni. A pedáns nyugaton, ahol a kapitalizmus korábban elterjedt, s jobban beleivódott az emberek gondolkozásába, így mondják, ha veszteséges egy cég. Veszem egy vállalat, vállalkozás eredmény-kimutatását, ahol ott sorakoznak a bevételek valamint a kiadások, és egyből az utolsó sorra (the Bottom Line) nézek. Ha ez negatív, összevonom a szemöldököm, mert vörösbe ment. Ennek mintájára a modern környezetvédő mozgalom is megalkotta a maga „veszteség" fogalmát. Ám míg az előzőben az utolsó sor érthető – ki ne tudna számokat kivonni egymásból?! – addig a környezetvédők „hármas utolsó sora" (the Triple Bottom Line – TBL) bonyolult. Itt ugyanis nemcsak gazdasági, de a környezeti és társadalmi hasznot is nézik. A közvélemény egyre érzékenyebben reagál ezekre a kérdésekre – nem kis mértékben a környezetvédők áldásos munkájának köszönhetően – és a mai, modern vállalatokkal szemben már alapelvárás, hogy környezeti és társadalmi hasznot is kell produkálniuk, egyik téren sem „mehetnek vörösbe". Ha környezetileg, társadalmilag és gazdaságilag is pozitív a mérleg, akkor a cég megfelel a fenntartható fejlődés modern igényének, egyébként nem. Legalábbis így mondják a szakértők.

Megveszlek kilóra! - A pénz megeszi a lelket - Mörk Leonóra írása

Gazdag Apuka Kisfia a lábát lógázva ül a pad tetején, és unott képpel hallgatja, amint Gergő bácsi, az osztályfőnök leckézteti. De nem sokáig. Gergő bácsi nagyjából a mondókája közepén tarthat, amikor a gyerek lazán közbevág:
BMW-terepjárók. Ideges gazdáik ilyenkor csúnya szavakat használva küldik el egymást melegebb éghajlatra, nem csoda, hogy arrogáns modorukat hétéves korukra tökéletesen elsajátítják a gyerekeik is.

Élet pénz nélkül - Őrültek vagy a jövőbe látnak? - Laborczi Dóra cikke

A pénz megszerzése vagy éppen a hiánya szervezi hétköznapjainkat és ünnepeinket. Még az idő is pénzbe kerül, és nem egyszer az emberi kapcsolatok is. Nem csoda, hogy a pénz és a fogyasztási javak utáni hajszából, a kapcsolatok elértéktelenedéséből sokaknak lesz elegük, és nem csak elméletben vetik fel a kérdést: milyen lehet az élet pénz nélkül? – hanem megvalósítják a gyakorlatban is.

Ásó, kapa, pénztárca - Karafiáth Orsolya írása

Egy férfi sokféleképpen lehet otromba egy nővel, anyagi téren pláne. Hány és hány ígéretes románc ér véget úgy, hogy boldogan éltek, amíg a pénzügyek közéjük nem álltak!

Szerintem egy hosszú távú, egyenrangú kapcsolat alapja az, hogy az alapvető dolgokban egyetértsünk. Alapvető dolgok alatt elsősorban a szexuális összhangot, az intellektuális és érzelmi hasonlóságot és – igen, ebben a sorrendben – a pénzről való azonos (vagy közel azonos) felfogást értem. Mondjuk egy betegesen smucig nő és egy pénzét gondolkodás nélkül herdáló férfi kettősét nehezen tudom konfliktusok nélkül elképzelni. A gazdag férj és tékozló feleség sztereotípiája ismerősebb mindannyiunknak, de ez valószínűleg a kultúránkból ered, ahol még mindig uralkodik az a tézis, hogy a családi kassza feltöltője hagyományosan csak a férfi lehet. De nézzük, milyen pénzügyi bakikat követhet el a férfi akár már az első randevún!