Diagnózis: HIV-pozitív

Szexelnek, gyereket vállalnak, megöregszenek

Ma minden teszt negatív lett, négy éve Judit azonban ugyanitt kapta kézhez a saját, pozitív eredményét. „Az volt az első gondolatom, hogy: most meg fogok halni? És ha igen, mikor?” – emlékszik vissza arra a napra. 26 éves volt, gondtalan fiatal nőként úgy élt, mint sok kortársa, a rövid ismeretség ellenére megbízott partnerében, óvszer nélkül szeretkezett vele. Egy másik érintett, Ádám másfél éve lett HIV-fertőzött, egy korábbi partnere hívta fel az akkor 22 éves fiút, vizsgáltassa meg magát ő is, mert nála kimutatták a vírust. A szakirodalomból alaposan felkészülve, de félelemmel tele lépett be ide. Neki sem volt szerencséje.

Kik jönnek szűrésre, és miért?

Évente 80-90 ezer HIV-szűrést végeznek Magyarországon, ennek meghatározó többsége önkéntes véradóknál történik, akik jellemzően nem is tudnak róla. Kimondottan HIV-szűrésre olyan 7-8 ezren jelentkeznek, nagyjából az 50 százalékuk ide, a Karolina útra jön, jellemzően 20 és 30 közöttiek, a szexuálisan legaktívabb korosztály. Sokan külföldi nyaraláson feküdtek le valakivel, és az utólag rájuk tört bizonytalanságot szeretnék eloszlatni, másoknál elszakadt az óvszer aktus közben, a tizenéveseket pedig a közöttük mostanában gyakori klamídia és szifilisz diagnosztizálása után küldi vérvételre a bőrgyógyász. Az egészen fiatalok tájékozatlanságból nem tekintik szexnek az orális aktust, ezért meglehetősen gyakori az óvszerhasználat nélküli érintkezés, mondja Sándor, aki mindenkivel leül beszélgetni a vérvétel előtt. Sokan kéztördelve izgulnak és rettegnek, egyesek elpityerednek, majd a 20 perc után eredményt mutató gyorsteszt után megkönnyebbülnek.

Az egyesület évi bő négyezer vizsgálatából azonban nagyjából 40 pozitív eredményt hoz. „Nagy drámák nincsenek, mert rögtön arra tereljük a szót tanácsadó kollégáimmal, mi a következő lépés. Aki fertőzött, annak rendkívül fontos, hogy a lehető leggyorsabban elkezdje a kezelést. Itt rögvest ez kerül előtérbe. A dráma inkább később jön, amikor a hivatalos diagnózis után tudatosul bennük, hogy mostantól más lesz az életük.” Juditnál is 2-3 nappal a vizsgálat után következett be a mélypont. „Mi lesz velem, mi lesz a jövőmmel, mi lesz a terveimmel?” – idézi fel élete legsötétebb hetét. Itt hárul különösen fontos szerep az AATSZ önkénteseire, igyekeznek elmagyarázni a megtört embereknek, hogyan lehet teljes, normális életet élni HIV-vel. Talán a legfontosabb, amit 2016-ban is csak kevesen tudnak: az 1995 után megjelent minőségi gyógyszereknek hála a HIV immár két évtizede nem halálos betegség.

A cikk folytatása az ELLE aktuális, márciusi számában olvasható!

Rovatfotó: Getty Images