15 illatos érdekesség

Minden, amit tudni érdemes a parfümökről

• Parfümös üvegcséket már az egyiptomi fáraók sírjában is találtak.
• A szó a latin „per fumum” kifejezésből ered, jelentése "a füstön át”. Ez arra az időre utal, amikor sűrű füstös tömjént használtak illatosításra.
• A perzsa doktor és kémikus, Avicenna fedezte fel azt az eljárást, amelynek segítségével a virágokból vízgőz desztilláció segítségével kinyerték az olajokat.
• A maihoz hasonló első modern parfümöt 1370-ben I. Károly magyar király feleségének, Erzsébetnek készítették.
• Elterjedésében nagy szerepe volt Medici Katalinnak, aki II. Henrik feleségeként a francia udvarban is meghonosította a parfümöt személyi parfümőre, René le Florentin segítségével.
• A 17. századtól kezdve a mai napig a franciaországi Grasse városát tartják a parfümkészítés szülőföldjének. Itt akkoriban kesztyűkészítők dolgoztak, és azért, hogy a portékáik jellegzetes szagát megszüntessék, a környéken termő virágokat használták az áruk illatosításra.
• A 20. század előtt a legkedveltebb parfümalapanyagok a levendula, az ibolya és a rózsa voltak. Ezeket alkalmanként kiegészítették állati eredetű anyagokkal (például mósusszal) is.
• Egészen a 19. századig a férfiak és a nők hasonló illatokat viseltek. A 20. századra kettéváltak a parfümök nemek szerint. Ám ha az illat illik egyéniségünkhöz, nyugodtan viselhetünk férfiparfümöt is!
• A nagyüzemi gyártást a szintetikus illatok előállítása tette lehetővé.
• A rózsa után a jázmin a parfümgyártás leggyakrabban használt alapanyaga. 400 kilónyi, vagyis 4 millió jázminvirágból mindössze 0,5 kg koncentrált olaj nyerhető ki.
• Egyszerre maximum három illatot próbáljunk ki! Permetezzünk belőle a csuklónkra, és várjunk tíz percet, ekkor a bőr kémiai folyamataival kölcsönhatásba lépnek a molekulák, és így bontakoznak ki teljesen az illat jegyei.
• Parfümöt a megszokott, úgynevezett pulzuspontokra (fül mögé, csukló belső oldalára, a térd- és könyökhajlatba) permetezzünk. Tehetünk belőle a hajunkra is, vagy át is sétálhatunk egy, a levegőbe permetezett illatfelhőn, így minden mozdulatunkkal illatmolekulákat szabadítunk majd fel.
• A parfümöt ne a fürdőszobapolcon tároljuk, hanem tegyük hűvös, napfénytől védett helyre, így tovább megőrzi minőségét. Egy helyesen tárolt flakon felnyitás után körülbelül másfél évig őrzi meg minőségét.
• EDC, EDT és EDP – mi a különbség? Az EDC (Eau de cologne) 3-5% illatanyagot tartalmazó könnyű parfüm. Hatása körülbelül 2 óra. Az EDT (Eau de toilette) 4-8% töménységű parfüm, 2-4 órán át tart. Az EDP (Eau de parfüm) magas, 8-15%-os illatanyagtartalmú, a legtartósabb (3-5 óra) és a legtöményebb változat. Bánjunk vele csínján!